Miután az uniós biztos is aláírta a nekünk felajánlott hat és fél milliárd eurós hitelről szóló megállapodást, ennek első részét rövidesen fel is vesszük. Néhány napja hívtunk le ötmilliárdot az IMF-keretből is, a kormánynak tehát nem kell pénzhiánytól tartania. A fő gond már nem is ez, hanem a gazdaság lassulása és a közelgő recesszió. A borúlátó várakozások továbbra is bizonytalanná teszik a külföldi befektetőket, és ebben a légkörben aligha várható a jegybanki alapkamat számottevő csökkentése.

Rájár a rúd az építőipari vállalkozásokra: két év után az ősz elejére lassacskán már kimászott volna a gödörből az ágazat, de akkor meg beütött a pénzügyi válság, annak minden következményével együtt. A gazdaság lassulása, a közeledő recesszió, a pénzhiány és az újabb megszorító intézkedések együtt az eddigieknél is mélyebbre lökhetik az építőipart. Az elbocsátások már elkezdődtek, de az igazi mélyrepülés jövőre várható.

A magyar bankok eddig nem kértek a kormány által felajánlott mentőcsomagból, amely egyelőre csak papíron létezik, mert az erről szóló törvénytervezet egyelőre a parlament útvesztőiben bolyong. A visszafogottságot érthetőbbé teszi az első kilenc havi eredményekről közzétett adatsor, mely szerint a pénzintézetek tetemes nyereséget értek el. De a feketeleves csak most jön, mert a válság hatásai igazából októbertől érződnek.

A gazdaság lassulása az idén nem érezteti hatását a költségvetési hiányban, legalábbis ez derült ki a Pénzügyminisztérium által kedden közzétett adatokból. A deficit jóval alacsonyabb lesz az eredetileg tervezettnél, de sajnos a GDP növekedése is. Ez utóbbinál legfeljebb az vigasztalhat bennünket, hogy ez az eredmény még mindig sokkal jobb, mint jövőre lesz.

Ez az a helyzet, amikor a jó hírnek sem tudunk igazán örülni. Szeptemberben a reálkeresetek csaknem három százalékkal nőttek az előző évihez képest, sőt az első kilenc hónap átlagában is emelkedtek, de ennek örömét jócskán elrontja a jövő évre tervezett három és fél százalékos csökkenés. Az viszont mégis picit biztató, hogy magasabb alapról esünk majd vissza. Egyelőre az alkalmazottak száma sem csökkent, a kilátások azonban nem biztatóak.

Most érdemes üdülni menni azoknak, akik megtehetik. A fenyegető válság által leginkább érintett területek közé tartozik az idegenforgalom és vendéglátás, a visszaesés pedig már el is kezdődött. Éles harc folyik a vendégekért, a szálláshelyek kedvezményes akciókkal igyekeznek a bevételcsökkenést megfékezni. Bár az ágazaton belül óriási különbségek vannak, a többség helyzete azért is nehéz, mert az idei év eddig sem alakult igazán jól, a szállodák összbevétele az első tíz hónapban reálértékben tíz százalékkal csökkent, a jövő pedig még borúsabbnak látszik.

Aki valamiféle új pénzügyi világrend megteremtését várta a washingtoni G20 csúcstól, bizonyosan csalódott. A realisták szerint viszont bejött a papírforma: a nézeteltérések ellenére hosszú idő óta nem tapasztalt együtt működési készség mutatkozott meg, aminek konkrét eredményei majd jövő áprilisban, a következő csúcson lehetnek érezhetőek. Addig szakértői szinten folynak az egyeztetések.

A Világbank újabb uniós tagországokon kész segíteni, ha szükség lesz rá - mondta Sipos Sándor, a Világbank uniós ügyekért felelős megbízottja az MTI-nek nyilatkozva. Az irodavezető szerint a kis, önálló valutával rendelkező államok vannak veszélyben.

A pénzügyi rendszerek nemzetközi szabályozása terén való együttműködésről fogadnak el akciótervet szombaton Washingtonban a G20-értekezlet részvevői.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette honlapján az adózók által elszámolható decemberi üzemanyagárakat.

A pénzhiány maga alá temetheti a szponzorációból élő kulturális események egy részét is. Az első neves, nagy hagyományokkal rendelkező áldozat az évente tízezrek által látogatott kapolcsi rendezvénysorozat, amely jövőre már el fog maradni. Félő, hogy az általános megszorítások miatt sok hasonló esemény követheti példáját.

Aki bármilyen trendet próbál keresni a pénzpiacok elmúlt néhány heti mozgásában, vágyálmokat kerget. A korábbi óriási pániknak és a nagy zuhanási folyamatnak egyelőre vége, az árfolyamokat a különböző hírekre reagáló hangulati elemek és kisebb-nagyobb spekulációk mozgatják. A legtöbb befektető igen rövid távban gondolkodik, ez pedig azt eredményezi, hogy az indexek naponta ugrálnak fel-le, de a részvényárak összességükben nagyjából azon a szinten állnak, mint október végén. Jó példa erre ez a hét: az első napok veszteségeket hoztak, tegnap és ma viszont erőteljes pozitív korrekció látszik.

Nem sok optimizmusra adnak okot a ma nyilvánosságra került makrogazdasági adatok. A nemzeti össztermék a harmadik negyedévben még valamelyest növekedett ugyan, de jóval kisebb mértékben, mint várták. Az ipari termelés viszont tovább csökkent, és a trendek egyértelművé teszik, hogy a recesszió korábban köszönt be hozzánk, mint azt a szakértők gondolták.

Az idei jó termésnek nem tudnak örülni a termelők, mert lényegében minden terményből Európa szerte jelentős túlkínálat van, az értékesítési árak pedig zuhannak. Ennek viszont a fogyasztók örülhetnek, akik a tavalyi árugrás után most olcsóbban juthatnak majd az élelmiszerekhez.

A mai nehéz időkben az apró exportsikereknek is örülnünk kell. Miközben hagyományos termékeink piacai egyre szűkülnek, van valamink, ami nagyon kapós lett az utóbbi időben: széndioxid-kvótánk. Mivel a nagy kibocsátó iparágaink leépültek, jóval kevésbé szennyezzük ezzel a gázzal a légkört, mint tehetnénk, a ránk szabott üvegház gerjesztési normát pedig jó áron eladjuk másoknak. Az egész ügylet kissé fura, de nekünk bejön.

Kollégáinak hét százalékától búcsúzott ma a kereskedelmi adó a Blikk információi szerint.

Sajátos pontversennyé alakult a mai gazdasági csúcsértekezlet a kormány és az ellenzék között: az SZDSZ öt, a kabinet hat, a Fidesz pedig hét pontban látja a jelenlegi gondokból kivezető megoldást. A résztvevők lényegében abban tudtak egyetérteni, hogy a legfontosabb feladatok a források biztosítása a gazdaság szereplőinek, a munkahelyek megtartása és a piaci lehetőségek bővítése. Az ellenzék, ha eltérő mértékben is, de adócsökkentést szorgalmaz, a munkavállalók pedig elutasítják a bérbefagyasztást. A legfeltűnőbb kifejezéseket ezúttal is Demján Sándor használta, aki egyszerűen csak torzszülöttnek minősítette a magyar gazdaságot.

Mit kínál a kormány és mit fogadnak el a szakszervezetek az elmaradt jövő évi béremelés és a 13. havi illetmény helyett? A kétoldalú tárgyalásokat vezető államtitkárt, Csizmár Gábort kérdezi Pásztor Magdolna.