Pontozásos döntetlen a gazdasági csúcson
Sajátos pontversennyé alakult a mai gazdasági csúcsértekezlet a kormány és az ellenzék között: az SZDSZ öt, a kabinet hat, a Fidesz pedig hét pontban látja a jelenlegi gondokból kivezető megoldást. A résztvevők lényegében abban tudtak egyetérteni, hogy a legfontosabb feladatok a források biztosítása a gazdaság szereplőinek, a munkahelyek megtartása és a piaci lehetőségek bővítése. Az ellenzék, ha eltérő mértékben is, de adócsökkentést szorgalmaz, a munkavállalók pedig elutasítják a bérbefagyasztást. A legfeltűnőbb kifejezéseket ezúttal is Demján Sándor használta, aki egyszerűen csak torzszülöttnek minősítette a magyar gazdaságot.
Bajnai Gordon gazdasági miniszter délutáni értékelése szerint sikerült átfogó támogatást szerezni abban, hogy Magyarország a rövid távú válságkezelés sikere után induljon el egy olyan úton, amelynek során a következő időszakban a gazdasági érdekképviseletek támogatásával és politikai megegyezés keresésével, nagyon gyors lépésekkel stabilizálják a gazdaság helyzetét, és versenyképesebbé teszik az országot. Kiemelte: egyetértés volt az uniós támogatások átcsoportosításában is úgy, hogy prioritást élvezzen a munkahelyek megtartása. Hozzátette: a résztvevők egybehangzóan szorgalmazták a reformok végrehajtásának szükségességét is.
Ennek kapcsán Veres János pénzügyminiszter korábban azt hangsúlyozta, hogy a költségvetési egyensúly megtartása mellett van csak lehetőség adóreformra, és a kormány a következő hónapokban az önkormányzati, az adó- és a szociális reform területén javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé. A pénzügyminiszter megerősítette: a kormánynak továbbra is az a szándéka, hogy az ország 2009-ben teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyekkel csatlakozhat az ERM II. árfolyam-mechanizmushoz, ami az euróövezeti csatlakozáshoz vezető első lépés. Hangsúlyozta azt is, hogy a gazdaság kifehérítéséből nem lehet több ezer milliárd forintos többletbevételre számítani, legfeljebb néhány tízmilliárdra.
Az SZDSZ a válságkezelést, a gazdasági növekedést, a recesszió megfékezését szolgáló ötpontos javaslatcsomagot, vitairatot készített. Az adóreformot az SZDSZ adóegyszerűsítéssel, a kedvezmények, kivételek, mentességek szűkítésével, az élőmunkát és a vállalati versenyképességet növelő adók csökkentésével képzeli el, de áfa-növelés nélkül, mert annak inflációs kockázata van. Emellett a párt azt javasolta, hogy a kormány azonnal hozzon létre egy 100 milliárdos hitelalapot, amelyet a kis- és középvállalkozásoknak nyithatnának meg, és amelyben az IMF hitelkamat szintje körül, vagy afelett juthatnának hitelhez.
A kérés máris teljesült, sőt jócskán túlteljesült, mivel Bajnai Gordon bejelentette: a következő két évben a vállalkozások 1.400 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthatnak, amely döntő részben az uniós források átcsoportosításával valósul meg. A kis- és középvállalkozások gazdaságélénkítési programja 2.300 exportőr számára jelent közvetlen támogatást, hitelgaranciát és kamattámogatást - jelezte, kiemelve, hogy 2009-től automatikus pályázat keretében 50 millió forint támogatás nyerhető el. A vállalkozások támogatásának aránya a leghátrányosabb térségekben elérheti a 70 százalékot is, továbbá akár 40 százalékos előleget fizetnének ki a vállalkozásoknak az elnyert pályázati pénzből, a pályázóval szembeni elvárást csökkentenék. Járulékkedvezményt illetve uniós támogatás adnak a munkahelyek megtartásért is, a bürokrácia csökkentésére pedig a kormány átfogó programot indított, amely érinti a foglalkoztatást, az engedélyezést, a pályázati rendszert is. Az állami hivatalok, önkormányzatok is késedelmi kamatot fizetnek majd jövő év közepétől, ha határidőn túl tartoznak vállalkozásoknak. A feésoroltakat azonnal támogatásáról biztosította a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Az ellenzéki pártok továbbra is az adócsökkentést szorgalmazták. Az MDF szerint az állam hatalmas pénzösszeget óhajt a vállalkozások élénkítésére, a gazdaság és a mezőgazdaság fejlesztésére fordítani, ennek töredékéből át lehetne szabni magyar adórendszert úgy, hogy a vállalkozások versenyképessége mérhetően és jelentősen javuljon. Herényi Károly szorgalmazta a 18 százalékos szja-kulcs értékhatárának 1,7 millióról 2,2 millió forintra emelését, amit kétszázalékos áfaemeléssel ellensúlyoznának.
Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa hétpontos növekedési javaslatcsomagot ismertetett. Azt is elmondta, hogy jónak tartja Bajnai Gordon gazdasági miniszter által említett lépések irányát, de szerinte ma már politikai fordulat nélkül nem lehet hiteles gazdaságpolitikát csinálni. A hét pont szerint a jelenlegi 29 százalék helyett 20 százalékos lenne az általános munkaadói járulék, ami viszont nulla százalék lenne a 25 év alattiak, az 55 év felettiek esetében, és a részmunkaidős foglalkoztatásnál. Szükség lenne a 400 milliárdos lánctartozás állami kivásárlására, a vállalati hitelek mögé hitelgaranciát kellene állítani, és 10 napos banki fizetést kellene előírni. A Fidesz javasolta az európai uniós források átcsoportosítását, továbbá a bürokrácia- és adminisztráció csökkentését. Testvérpártjához csatlakozva családi típusú jövedelemadózást és a felhalmozott nagy vagyonok megadóztatását javasolta a KDNP képviseletében Latorcai János.
Demján Sándor szokásához híven keményen fogalmazott: szerinte Magyarország alapvető hibája, hogy torzszülött a foglalkoztatás és a termelés konstrukciója, jelenleg új értéket mindössze félmillió ember állít elő. Hozzátette: Magyarországon legalább egymillió embernek kell termelést végeznie, ezt úgy is el lehet érni, hogy az állam uniós forrásokkal, program indításával ösztönzi az új érték termelését. Demján Sándor szerint a nemzeti csúcs is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elkerülte a pénzügyi válságot. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a csőd bármikor bekövetkezhet.
Hangsúlyozta: nem szabad ismét elkövetni azt az alapvető hibát, hogy a csökkenő nemzeti teljesítmény mellett hitelből próbálja az ország a béreket, a jóléti kiadásokat finanszírozni. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint az első számú prioritás most a likviditás. A bankállamosítással óvatosan kell bánni, a jegybank vagy az állam teremtsen forrást, állapodjon meg a külföldi anyabankokkal a finanszírozás szintjéről.
A résztvevők a további, rendszeres egyeztetések szükségességében egyetértettek. A kormányra még kemény tárgyalások várnak, amit az is jelez, hogy egyetlen szakszervezeti felszólaló sem volt a gazdaság csúcson, aki elfogadhatónak nevezte volna a bérek csökkentését a gazdasági válság elleni fellépésben, e tekintetben a szakszervezeti vezetők számos más eszközt emeltek ki, a gazdaság kifehérítésétől a foglalkoztatás növeléséig.
