A lap szerint az immár 20. kamatcsökkentés azt jelenti, hogy Magyarország folytatja az unortodox gazdaságpolitikát, ideértve, hogy a jegybank próbálja megsegíteni a gazdaságot, amely amely igencsak meggyengült a 2008-as válság után – írja a párizsi Le Monde.

Jelenleg összesen 13 miniszterelnöki biztos, illetve megbízott van, közülük a legnagyobb juttatást, azaz 997 ezer 200 forintot havonta Giró-Szász András, Halasi Tibor, Szőcs Géza, Hegedűs Zsuzsanna és Félegyházy-Megyesy Jenő kap. A Miniszterelnökségen Semjén Zsolt elmondása szerint jelenleg 4 főtanácsadót alkalmaznak, havi 489 ezer 600 forintos bértől 742 ezer 900 forintos bérig.

A magyar gazdaság egyenlőre nem találja a „gyorsító sávot” – ez derült ki azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyet a Hungarian Bussiness Leaders Fórumon rendeztek.

Nagyon nagy a szakadék az unión belüli vándorlás tényleges léptéke és hatása, valamint aközött, hogy erről milyen kép alakult ki a közvéleményben – közölte pénteken Andor László, foglalkoztatáspolitikáért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos.

Gazdasági céljául tűzte ki a brit kormány a kelet-közép-európai régió vezető országaival való üzleti kapcsolatainak fellendítését‭ ‬-‭ ‬mondta el a‭ ‬168‭ ‬Órának Jonathan Knott,‭ ‬az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete.‭ ‬Ennek keretében segítséget nyújtanak ahhoz,‭ ‬hogy a magyar és a brit‭ ‬kis-‭ ‬és közepes vállalkozások egymásra találjanak,‭ ‬és azt is szeretnék bemutatni a magyar cégvezetőknek,‭ ‬hogy miért érdemes a szigetországban befektetni.

Átadták pénteken a 4-es metróvonalat, amely a kelenföldi vasútállomást köti össze a Keleti pályaudvarral. Az új vonalat Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester jelenlétében adták át a kelenföldi végállomáson.

Az elmúlt tél enyhe időjárása miatt mintegy 11,6 százalékkal kevesebb gázt használtak a lakossági fogyasztók novemberben, decemberben és januárban, mint az előző fűtési szezon ugyanezen időszakában – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból.

Februárban 608 cég szűnt meg Magyarországon az építőiparban, így az éves szám elérheti a hatezret, de szaporodnak a cégalapítások is – közölte az Opten céginformációs szolgáltató csütörtökön az MTI-vel.

Magyarország talált időt arra, hogy a választások előtt még egyszer lejjebb vigye az alapkamatot – írja a Financial Times. A mérték ugyan az eddigi legalacsonyabb az elmúlt 20 hónap kamatvágási mámorában, feltehetőleg mégis inkább csak jelképes, tehát mutatni igyekszik, hogy fenntartja a lendületet április 6. előtt.

Visszavásárolja az állam az Antenna Hungáriát. A műsorszórót az ügylet során közel 56 milliárd forintra értékelték. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a műsorszóró cég visszavásárlása hasznot hoz-e az adófizetőknek...

A Vatera 2,5 millió felhasználója 97 százalékának semmilyen adófizetési kötelezettsége nem keletkezik az internetes kereskedői tevékenységéből.

Bár a bérterhek némileg mérséklődtek az elmúlt négy évben, a fogyasztási adók emelkedése miatt az összes adófizetés jelentősen emelkedett. Az állami kiadások idei nagysága megegyezik a 2010-es értékkel, a súlypontok azonban megváltoztak: kevesebb jut családtámogatásra, egészségügyre, oktatásra, viszont gazdaságfejlesztésre sokkal többet költ az állam.

Tartósan gyenge maradhat a forint akkor is, ha az MNB leáll a kamatvágással, és ez még nehezebbé teszi a devizahitelesek helyzetét: a valutánk árfolyamának esése számukra sokkal nagyobb veszteséget jelent, mint amennyit az összes rezsicsökkentés együttvéve hozhatott. Ez szemlátomást nem zavarja az Orbán-kormányt, amely ígérgeti, de valójában csak halogatja a tényleges segítséget.

Az Ecommerce Europe kutatása szerint 2013-ra eléri a 93,3 milliárd eurót a közép-európai régió e-kereskedelmi árbevétele.

Társadalmilag és gazdaságilag is hasznosabb a többkulcsos adó – erre jutott egy tanulmányában az IMF. Gyakorlatilag csak Magyarországon létezik valóban egykulcsos, jóváírások nélküli adórendszer. A dolgozatból kiderül, hogy ez az elképzelés nem segíti a gazdaság fejlődését.

A Világbank elemzői szerint az effektív nyugdíjkorhatárt 65 évre kellene emelni, ráadásul az utóbbi évtizedekben bőkezűvé váló nyugdíjellátásokat is vissza kellene vágni. A jövőben a lakosság két dologra készülhet fel: egyrészt sokkal többet kell majd dolgozni az állami nyugdíjért, másrészt az életszínvonal fenntartása érdekében nyugdíjcélú megtakarításokat kell felhalmozni. Bőven elképzelhető ugyanis, hogy az állam a későbbiekben csak alapnyugdíjat tud adni.

Több ezermilliárdos pénzkidobás? A rezsicsökkentés záloga, az olcsó áram forrása? Senkinek nem kell többé hasra ütve dobálózni a paksi számokkal.