Guruló zsinagóga szeli Budapest utcáit
Magyarországon újdonságnak számít, hogy ortodox zsidók mobil zsinagógával járják Budapest utcáit. A szokatlan terepmunkánál pedig csak a fogadtatása meglepőbb.
Bár mára sok országban elterjedtek, Magyarországon viszont újdonságnak számít, hogy ortodox zsidók járják a várost egy Micva Mobil (értsd guruló zsinagóga) nevű kisbusszal, hogy az utcán szólítsák meg a közösségtől és gyökereiktől eltávolodott zsidókat. A „Ha a hegy nem megy Mohamedhez” közmondás tipikus esete ez, Mohamedet kivéve – derül ki egy Indexen megjelent riportból.
Guruló zsinagógákkal az asszimiláció ellen
Számos egyház küzd a vallások népszerűségének hanyatlása ellen, de a zsidók közösségformáló tevékenysége csak részben fakad „egyházépítési” törekvésekből. A zsidóság nem térítő vallás, a cél nem a világ, hanem a zsidónak született egyének meghódítása az egész nép és a judaizmus fennmaradása érdekében. Ezen dolgoznak a vallási és a különféle világi zsidó szervezetek is más-más eszközökkel. A történelem során a zsidókat sokszor próbálták elpusztítani, de mindig sikerült e tragédiák után újjáéledniük. Erről a túlélési képességről szól számos bibliai történet és zsidó ünnep, például a most zajló hanuka, amikor egy maroknyi zsidó csapat, a Makkabeusok győzelmet arattak a túlerőben lévő szír–görögök felett, és sikerült megtartaniuk a saját kultúrájuk leglényegét szimbolizáló jeruzsálemi Szentélyt.
A 20. század legnagyobb kihívása a zsidó nép számára nemcsak a holokauszt volt, hanem az asszimiláció is. Sok zsidó a 19. századtól kezdve igyekezett minél inkább beilleszkedni a társadalomba, és elhagyni vagy modernizálni a hagyományokat a nagyobb elfogadás reményében. A második világháború után pedig zsidók generációi nőttek fel rendszeres zsidó oktatás és zsinagógalátogatás nélkül – mind Európában, mind Amerikában. 1967 nyarán a haszid zsidóság Chábád irányzatának legnagyobb alakja, a lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi Amerikában új eszközt vetett be az asszimiláció elleni harcban. Ez volt a „Micva Mobil” (a micva héber szó parancsolatot jelent, utalva a Tóra, a zsidó vallási hagyományok betartásának fontosságára).
Akkoriban a Hertz autókölcsönző cég teherautóit ad hoc zsinagógákká alakították át, zsidó könyvekkel és vallási kellékekkel, többek között tefillinnel (imaszíj) és sábáti gyertyákkal „felszerelve”. Ezeket a „mobil zsinagógákat” fiatal jesiva tanulók és rabbik vezették, és megszólították az identitásuktól eltávolodott zsidókat, hogy hajtsanak végre közösen egy-egy tórai parancsolatot, vagy csak beszélgessenek egy kicsit a zsidóságról.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. október 1., 10:20
Szolgálatba állt az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség első magyarországi Micva Mobilja, mely először a Dunai Cipők emlékműnél lesz megtekinthető, hogy ezután elkezdje szolgálatát Budapest utcáin.
Kultúra
2024. december 24., 11:59
Az Ultrahang Plusz műsorában értékelte az idei év legfontosabb történéseit az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó.
Vélemény
2024. december 18., 15:42
„Itt az idő, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit rólunk mondanak, hanem kezdjünk el mi is mondani valamit. Mert van mondanivalónk, ami fontos és hasznos mindenki számára.” A következőkben Köves Slomó, ortodox zsidó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alapítójának és vezetőjének véleménycikke olvasható.
A Micva Mobil fontos váltást jelentett az amerikai zsidó identitásban, mert már nemcsak az otthon falai között lehetett valaki zsidó, hanem nyilvánosan is. A Micva Mobil mára számos országban elterjedt, 2024 ősze óta Magyarországon is működik, és főként az amerikai jesivákból érkező fiatalok járják vele Budapest utcáit.
Sokkoló kérdés, meglepő reakció
A cikk megismertet az olvasókkal a 20 éves Bezalt és Josephet, akik az Egyesült Államokból jöttek, New Yorkból, illetve Dallasból egy évre Magyarországra, hogy segítsék az EMIH kötelékében dolgozó helyi Chábád rabbikat a közösségépítésben. A munka alapja pedig a kemény terepmunka. „Amikor leparkolunk az Örs vezér téri metrókijáratnál, a két fiú magabiztosan kipattan a kisbuszból. Egyáltalán nem okoz nekik gondot, hogy a jellegzetes zsidó öltözéket viselve vegyülnek el az emberek között, holott nemrég egy hozzájuk hasonló korú fiatal rabbit raboltak el és gyilkoltak meg Dubajban. A tragédia ugyan nem a szomszédban történt, de az eset őket és az egész zsidó világot megrázta, hiszen a dubaji rabbi abban az Egyesült Arab Emírségekben építette a zsidók elfogadását, amely ország az utóbbi években normalizálta kapcsolatát Izraellel.” – áll a cikkben.
„Szörnyű, ami történt, de ettől még nem fogom eltitkolni a származásomat, sőt!” – mondja Bezalel, majd odalép egy idegenhez az utcán, és nekiszegezi a származást firtató, sokkolóan intim kérdést: „Jó estét, maga zsidó?”. De az talán még a kérdésnél is meglepőbb, hogy az illető mennyire pozitívan reagál, se rajta, se másokon nem látni haragot, dühöt, legfeljebb enyhe mosoly, derű fut végig a megkérdezettek arcán. És úgy tűnik, a két fiúnak sem okoz problémát ez a feladat.
Egyelőre nem tervezik más munkában kamatoztatni ezt a képességet. Mindketten 14 éves koruk óta jesivában, azaz zsidó vallási iskolában tanulnak, és legfőbb vágyuk, hogy vallási vezetőként dolgozhassanak, bár még nem tudják, mit tartogat számukra a jövő. Elmondásuk szerint ugyanis egyre nehezebb rabbiként közösségvezetővé válni, amióta a Chábád szinte az egész világra kiterjedő munkát folytat, és mindenhol – így Magyarországon is – népes „rabbikolóniák” jöttek létre.
A fiúk elmondása szerint a Yale Egyetem nem látja szívesen a jesivatanoncokat a területén. Egy 2021-es kutatása szerint jelentős változások zajlanak az amerikai zsidóság körében, a tendencia pedig iránymutató lehet az egész világ zsidóságára nézve. Egyre nő ugyanis a magukat ortodoxnak valló amerikai zsidók aránya, ez a szám a mai 12 százalékról várhatóan 29 százalékra emelkedik a következő 30-40 évben. A teológiailag és politikailag liberálisabb reform- és konzervatív zsidók aránya viszont 50 százalékról 39 százalékra fog csökkenni ugyanebben az időszakban. A Chábád közösségeibe világszerte és Magyarországon is rengeteg civil zsidó jár, a rabbik részéről nem elvárás, hogy mindenki hagyományőrző életet éljen, de van, aki végül úgy dönt, hogy ezt az életmódváltást is vállalja.
„Az emberek vágynak valami igazira, a mélyebb spiritualitásra, és úgy tűnik, ezt nálunk jobban megtalálják” – magyarázza Joseph, ahogy kiszállunk a kisbuszból, majd Bezalellel elsiet az esti imára a közeli, Vasvári utcai ortodox zsinagógába.
(Kiemelt képünkön az EMIH Micva Mobiljának bemutatója. Forrás: Demecs Zsolt)
