Magyarországi ősbemutató lesz április 29-én a Kazinczy utcában nyíló Tesla Budapest Kulturális Központ Teátrumban. A Nobel-díjas író, Elfriede Jelinek Rohonc, avagy az öldöklő angyal című művét a Tesla vezetője, Vas-Zoltán Iván rendezi. A zenét az Örkény Színház zenei vezetője, Kákonyi Árpád szerezte, a két főszereplő: Szalay Kriszta és Cserna Antal.

Kulka János színművész tünetei napról napra enyhülnek, állapota javul – olvasható az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

Volt már pápánk mindenféle: hatalmas, gazdag, a világot elkápráztató, aszkétikus, érdekérvényesítő, harcos, jámbor, szigorú és rendet tartó, császárt bűnbánatra kényszerítő, politizáló vagy elmélkedő. E film főhőse Róma püspökeként sorukban a kétszázhatvanhatodik.

A szegedi Hay lányoknak nem voltak gyerekeik, nem mentek férjhez, anyjuk özvegy volt már, amikor meghalt. Fénykép se maradt róluk. Nincs kép az 1943. január 12-én indult orosz áttörésnél Osztrogozsszkban munkaszolgálatosként, ellenséges golyó által megölt s ott eltemetett fivérükről, Hay Pálról sem, ahogy úszó- és vízilabdabajnok öccsükről, a jogász Hay Ferencről sincs fotó, aki a deportálás idején a lágerben kápó lett, majd a felszabadulást követően Dél-Amerikába emigrált.

Első alkalommal rendeznek Zsidó Művészeti Napok címmel kulturális fesztivált május 28. és június 14. között. A magánkezdeményezésként létrejött új rendezvénysorozat program- és sajtófelelőse, Ámon Betti a 168 Órának elmondta: a Zsidó Művészeti Napok valójában egy több helyszínű multikulturális befogadó tér, ahol a zsidó kultúra fókuszba állításával szinte eggyé válnak a különböző művészeti ágak.

Krimit írt. A Jelmezbál – családregény bűnesettel. Nemcsak lelepleződik egy régi gyilkosság, hanem a múlt más bűnei is feltárulnak. Morális vétségek. Ellopott életek. Csalások, hazugságok, gyalázatok. Megbocsáthatatlan tévedések. Szereptévesztések. Grecsó Krisztián könyvének egyes fejezetei külön-külön is teljes sorstörténetek, amelyek végül egymásba fonódnak. Az író szerint a bűnök sosem fedhetők el. De arról is beszél: barátja, Darvasi László volt a könyv szerkesztője, s miatta újraírta a regényét.

Elmegyógyintézet, ez a helyszín, (fél)katonai típusú őrizet és irányítás, az ápoltak mindennapos megalázása és megdolgozása. A hazudott cél a gyógyítás, a valódi pedig az, hogy ezek az emberek soha többé ne legyenek alkalmasak a „normális” életre; fogadják el fenntartás nélkül, mi több, legyenek hálásak orvos- és nővérmezbe öltöztetett rabtartóik kegyetlenségéért.

A cirkusz, mint művészeti ág egyenrangú a színházzal és az operával, a tánccal és a balettel – mondta Fekete Péter, a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a köztévé szombat reggeli műsorában.

Pontosabban: EztRád. Ez a szójáték ugyanis az előadás címe, ezzel ajándékozza meg a Nézőművészeti Kft. a Szkénével közös produkcióban készült előadásának a nézőit. Így aztán mindenki számára az első perctől kezdve világos, hogy nem valami szmokingos-flitteres esztrádműsorról lesz itt szó. (Na, az lenne csak a meglepetés a Szkéné színpadán!) Mégis, vagy épp ezért, pompásan szórakozunk.

Kulka János állapota jelenleg is súlyos, de javulás tapasztalható. A közeljövőben kezelőorvosai hivatalos tájékoztatást nyújtanak betegségével kapcsolatban – közölte a színművész családja pénteken az MTI-vel.

Az Orbán-kormány számos intézkedése a pedagógusok munkafeltételeinek ellehetetlenítését, a központosítással az autonómiájuk megszüntetését okozta, és a hatalom arroganciája sérti a pedagógusok öntudatát – ez volt a fő gondolata a Hogyan nevelhet az iskola demokráciára az illiberális Magyarországon? című beszélgetésnek, amely a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital közös konferenciájának volt része. A beszélgetésben Szász Katalin, a Közgazdasági Politechnikum történelemtanára, Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány elnöke és Radó Péter oktatáskutató vett részt.

Egy ismerősnek sokkoló, hogy már hetvenéves, de ő azt mondja, ez csak egy szám. És tényleg nem változik: ma is ugyanaz az örök kétkedő, a hazáját kívülről, a nagyhatalmi játéktér felől is látni képes értelmiségi, akit ezért sokan kívülállónak és ridegnek látnak, pedig állítása szerint csak a Kelet-Európában szokásos illúziókat akarja elkerülni. Születésnapi beszélgetés Spiró György Kossuth-díjas íróval arról is: ha egy társadalom adottságai létrehoznak egy rendszert, az akkor is újra meg újra előtör, ha már-már azt hittük, hogy túlhaladtuk.