Valami olyasmi történt a lengyelországi Jasna Górán, ami még sohasem: meg akarták rongálni a Szent Képet, a „Fekete Madonnát”. A támadást kommentáló czestochowai érsek, Waclaw Depo szerint a botrányos ügy „néhány politikai és médiacsoport hosszabb ideje tartó egyház- és keresztényellenes tevékenységének köszönhető”.

December 11-én, a karácsonyi szezon közepén kerül boltokba hazánkban a világhírű írónő legújabb, ezúttal felnőtteknek szóló regénye a Gabo kiadó gondozásában. A világ számos országában már kapható az Átmeneti üresedés, ami a hírek szerint hasonló siker várományosa, mint az írónő számára világhírt hozó Harry Potter-széria. A regény az Egyesült Királyságban az előjegyzések és első napi eladások alapján minden idők második legjobb nyitányát produkálta (az első helyen Dan Brown Az elveszett jelkép című regénye áll). Angol nyelvterületen a megjelenést követő közel egy hónap alatt több mint egymillió példány fogyott a kötetből. Ráadásul a nagy sikerre való tekintettel a BBC bejelentette, hogy sorozatot készít a műből, amelyet 2014-ben vetítenek majd.

Lemond a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) művészeti tanácsadói posztjáról Márta István december 31-i hatállyal.

Életének 95. évében elhunyt Abodi Nagy Béla neves erdélyi magyar festőművész, egyetemi tanár – tudatta fia, Nagy Géza festőművész hétfőn az MTI-vel.

Provokatív képpel üzent , a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének egy képzőművész, akinek alkotása a Műcsarnokban látható.

A Jászai Mari-díjas színésznő a Katona József Színház tagja. Számos tragikus szerepet játszott, például Lady Macbethet vagy a gyermekeit meggyilkoló Médeiát. Megrázó erővel alakít hajléktalan nőt a Csendet akarok monodrámában. Közben a színművészetin a doktorijára készül, hogy aztán taníthasson az egyetemen. Disszertációjához kérdőíves felmérést végzett a magyar színészek lelkiállapotáról. Azt kutatja, milyen pszichés és idegrendszeri terheléssel jár a látszólag csillogó művészpálya. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

Szörényi Levente után Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója is nyílt levélben védte meg a Nemzeti Színház igazgatóját, Alföldi Róbertet, akit Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója követhet, miután Alföldi kinevezése 2013. június 30-án lejár.

A 168 Óra e heti számában folytatja a budapesti Játékszín különös privatizációjának a történetét – újabb tények feltárásával. Sándor Zsuzsanna mostani írásából – egyebek mellett – kiderül: a Játékszín privatizációs iratainak az őrzése négyszer drágább, mint maga a teátrum.

A venezuelai Miranda állam Yare városának ördögei azért állnak az UNESCO kulturális örökségek megőrzéséért felelős kormányközi bizottsága előtt, hogy meggyőzzék a szigorú testületet arról, hogy táncuknak is helye van az Emberiség Kulturális Örökségének listáján.

Nemzetközi visszhangot is vert az a riport, amelyet a lengyel híradókban láthattak a minap a nézők: Lengyelország egyik legnevesebb rajzolója és rajzfilm-alkotója olyan lakásban él 88 éves korában, amelyben alig két éve van folyóvíz, de télen az is befagy, mert gáz nincs, WC is csak a hideg folyosón. Az idős művész inkább a nyelvét harapná le, semmint panaszkodjon, sőt felesége szerint nincs semmire szükségük, elégedetten élnek.

Elhunyt Hollósi Frigyes Jászai Mari-díjas magyar színész, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze. 71 éves volt.

A Jászai Mari-díjas színésznő a Katona József Színház tagja. Számos tragikus szerepet játszott, például Lady Macbethet vagy a gyermekeit meggyilkoló Médeiát. Megrázó erővel alakít hajléktalan nőt a Csendet akarok monodrámában. Közben a színművészetin a doktorijára készül, hogy aztán taníthasson az egyetemen. Disszertációjához kérdőíves felmérést végzett a magyar színészek lelkiállapotáról. Azt kutatja, milyen pszichés és idegrendszeri terheléssel jár a látszólag csillogó művészpálya. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

Hanukai gyertyagyújtással, beszélgetéssel, színházi előadással, városismereti sétákkal, kiállítással, koncertekkel és garázs vásárral várják az érdeklődőket szombattól egy héten át a Negyed6Negyed7 fesztiválon a régi zsidó negyedben Budapesten.

Bombaként robbant a hír a francia sajtóban: a felvilágosodás nagy filozófusának arcmásaként nemzedékek óta egy soha nem volt férfit ábrázoló festmény szerepel valamennyi iskolai tankönyvben – tévesen. Véglegesen igazolást nyert ugyanis, hogy a rokokó korszak híres festője, Fragonard 1769 táján készült alkotásának modellje bizonyosan nem Denis Diderot volt: az Enciklopédiát lapozgató férfialak valószínűleg csak a művész képzeletének szülötte.