Diderot elvesztette (ál)arcát
Bombaként robbant a hír a francia sajtóban: a felvilágosodás nagy filozófusának arcmásaként nemzedékek óta egy soha nem volt férfit ábrázoló festmény szerepel valamennyi iskolai tankönyvben – tévesen. Véglegesen igazolást nyert ugyanis, hogy a rokokó korszak híres festője, Fragonard 1769 táján készült alkotásának modellje bizonyosan nem Denis Diderot volt: az Enciklopédiát lapozgató férfialak valószínűleg csak a művész képzeletének szülötte.
A szenzációs felfedezésről a nyilvánosság a Le Figaro minap megjelent tudósításából értesült, amely arról tájékoztatta olvasóit, hogy a Louvre a művészettörténészek vitái nyomán korrigálta a Fragonard-mű címét: ”Képzelt alak, amelyet korábban Denis Diderot-val azonosítottak.” Az információ egy nap alatt végigsöpört a médián.
Jean-Honoré Fragonard (1732-1806) vászna 1972-ben, adományozás révén került a Louvre tulajdonába. Utólag nehéz lenne kideríteni, hogy szándékos félrevezetés nyomán vagy véletlenül regisztrálták hibásan a 82 x 65 cm-es, rendkívül szuggesztív festményt a Nagy Képtár katalógusában.
Néhány szkeptikus vélemény már korábban is megfogalmazódott, arra hívták fel a figyelmet, hogy a Fragonard-műnél két évvel korábban, 1767-ben, Louis Michel Van Loo által megörökített Diderot-portré lényegesen különbözik Fragonard ábrázolásától, de ezek a felvetések visszhang nélkül maradtak.
A fordulat idén júniusban következett be, amikor a Drouot aukciós ház árverésén egy magángyűjtő eladásra kínálta fel Fragonard egy vázlatfüzetének lapját, amelyen 18 skicc látható, közülük tizenháromból festmény is született. Az egyik a később Diderot-portréként ismertté vált festmény előképe. Az eddig ismeretlen lelet izgalomba hozta a szakmai közvéleményt.
Marie-Anne Dupuy-Vachey művészettörténész górcső alá vette a Fragonard-vázlatfüzeten ábrázolt alakokat. A művész valamennyi portré alatt feltüntette a modell nevét, így a Diderot-portréként számon tartott vázlat alatt is szerepel egy név, ami ugyan kibetűzhetetlen, de semmiképp nem olvasható Denis Diderot-nak. Ezt ismerte el a Louvre, amikor átcímezte Fragonard 243 éve született alkotását.
A vita eldöntésében nyomós érvnek bizonyult a korábbi kétkedők összehasonlító elemzése is: Fragonard figurája kék szemű, Van Loo barna szemekkel ábrázolta az Enciklopédia vezéralakját, s a kortársak is sötét szeműként írták le Diderot-t.
Az előző hónapokban lezajlott kutatás racionális magyarázatul szolgálhat arra is, miért nincs Diderot írásaiban egyetlen utalás sem Fragonard állítólag róla festett képéről, holott jól ismerték egymást, és Diderot elragadtatott méltatást írt a művész Corésus és Callirhoé című festményéről, amely zajos sikert aratott az 1765-ös párizsi Szalonon.
Az évszázadokat túlélt tévedés leleplezésének története egyébként tökéletesen rímel Diderot egyik közismert gondolatára: „Amit sohasem vontak kétségbe, az nincs bebizonyítva.”
