1417 telén egy olasz férfi lovagol Dél-Németország hegyei közt, útban (talán) a fuldai kolostor felé.

Egyik legismertebb kortárs írónk, Háy János életműsorozatát az Európa Könyvkiadó jelenteti meg. Nemrég, éppen az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra adták ki a szerző új novelláskötetét Hozott lélek címmel. Ebben megtalálható néhány korábbi, mára szinte klasszikussá vált elbeszélése, mint például a Gézagyerek, amelynek drámaváltozatát több színházban is nagy sikerrel játszották.

Stekovics Gáspár képzőművész-fotós mesélte egyszer, Esterházy Péter kérdezte tőle Szigligeten, nem zavarja-e, hogy mindenki fotózik körülötte. Ott ült Spiró György is, aki erre megjegyezte: „Ugyan, ma már mindenki író is!”

A Gyermeknap hétvégéjén, új helyen – Budapest belvárosában – nyitja meg kapuit a kihagyhatatlan családi élmény, a MiniPolisz.

A Belvárosi Színház és az Orlai Produkciós Iroda június 24-25-én váltott szereposztásban mutatja be a Hairt. A legendás musical prózai részeit a Mohácsi testvérek fordították, a dalszövegeket Závada Péter. Az előadást Mohácsi János rendezi, a főbb szerepeket mások mellett Szabó Kimmel Tamás, Lábodi Ádám, Radnay Csilla, Lovas Rozi alakítja.

Harminc éve nem volt ekkora magyar filmsiker Cannes-ban. A Saul fia elnyerte a zsűri nagydíját, emellett a nemzetközi kritikusok díját, valamint a francia újságírók François Chalais-díját is. A hangmérnököt is külön jutalmazták. A történet Auschwitzban játszódik, Saul a Sonderkommando tagja, a halálgyár szörnyű titkainak tudója. A rendező, Nemes Jeles László az egykori underground művészt, költő-rendezőt, Röhrig Gézát kérte fel a főszerepre. S noha ő még soha nem játszott nagyjátékfilmben, alakítása felejthetetlen. Röhrig jelenleg Amerikában él, de a 168 Órának elmondta: szívesen visszatérne Magyarországra.

A nemzetközi kritika és a fesztiválközönség is a díjazottak közé várta Nemes Jeles László Saul fia című alkotását a 68. cannes-i fesztiválon, amelyet a zsűri végül a Nagydíjjal, a második legjelentősebb elismeréssel jutalmazott. A Joel és Ethan Coen vezette testület ugyanakkor óriási meglepetést okozott azzal, hogy a francia Jacques Audiard-nak ítélte az Arany Pálmát Dheepan című művéért, amelyet még a francia sajtó sem tartott esélyesnek egyetlen kategóriában sem.

Huszonötödik alkalommal rendezik meg a Művészetek Völgyét július 24. és augusztus 2. között. Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja több ezer programmal, fellépővel és a fesztiválozók visszajelzéseire épülő újításokkal készül.

Másfél milliárd forintot költhetett Kerényi Imre a Nemzeti Könyvtárra, s nemrég újabb háromszázmilliót ítéltek oda a projektnek. Az Index a idézi, mely szerint feleslegesen költik ezt a pénzt. Kerényi a Magyar Nemzetnek többek között azt mondta, hogy jó lenne egy kis diktatúra, hadd fordítgassanak az írók szépirodalmat a börtönben, mint Göncz Árpád.

Uralkodócsaládban tizenharmadik gyermekként születni, nos, az álmoskönyvek szerint az ilyesmi nem túlzottan szerencsés dolog. Esélye sincs arra, hogy valaha is a hatalom közelébe kerüljön, viszont elszenvedhet minden olyan korlátot, ami az effajta születéssel jár.

Három éve nyílt meg a Rózsavölgyi Szalon. Már indulása után szinte azonnal a fővárosi művészeti élet egyik fontos helyszínévé vált. Vannak itt irodalmi estek, dzsesszklubok, de a közönség leginkább a színházi előadásokat imádja. Csak saját produkciókat játszanak, ősbemutatókat is. A legnagyobb színészektől a pályakezdő tehetségekig mindenki szívesen fellép itt. A szalon tulajdonosa és művészeti vezetője, Zimányi Zsófia korábban tizenöt évig igazgatta a Budapesti Tavaszi Fesztivált. Azt mondja: soha nem volt annyira szabad és független, mint most.

Sztárok: ez a Médiakutató című folyóirat ez évi első számának fő témája.

Nemrég került fel egy írás a 168 óra oldalára a magyar labdarúgó bajnokság egészen siralmas látogatottsági adatairól, miszerint a legutóbbi forduló nézőszáma 21.385 volt, (nem az átlag, hanem az összes!) szóval itt a remek alkalom, hogy egy kis sót szórjak a sebbe.

Egressy Zoltánnak Törőcsik András volt a kedvenc focistája. Egressy új regénye, a Lila csík, fehér csík mégsem az Újpesti Dózsa egykori középcsatáráról szól, s nem is focikönyv, noha a szerzőt kétségkívül érdekli a futball. A Sóska, sültkrumpli című színdarabjának például egy játékvezetői öltöző a helyszíne – két félidő között.

A Mad Max-filmek eredeti rendezője, George Miller ismét visszatér az országúti harcos új kalandjaival, amely továbbra is a jól ismert posztapokaliptikus világban játszódik. Bár az nem világos, hogy a Mad Max: A harag útja vajon a Mad Max-sorozat negyedik részének tekinthető-e, vagy a második rész egyfajta remake-jének, vagy esetleg teljes újragondolás, egy dologban viszont biztosan lehetünk: ez az utolsó rész hatalmas mestermunka, egyértelműen a sorozat megkoronázása és az év akciófilmje.