Sztárok

Sztárok: ez a Médiakutató című folyóirat ez évi első számának fő témája.

2015. május 26., 16:05

Igaz, ezt a témát érthetően egyébként is kedvelik a Médiakutatónál, s nemcsak azért, mert a modern média egyik legérdekesebb és egyben legtitokzatosabb témája ez, melyhez a tudománynak is lesz még elég hozzátenni valója, hanem azért is, mert a Bajomi-Lázár Péter főszerkesztette periodika egyik célja éppen az, hogy ne csak a szakembereknek, hanem a média iránt érdeklődő nagyközönségnek is szóljon, s az efféle témaválasztás ezt a törekvést is támogatja. (De ha már erre indultunk, jegyezzük meg, hogy a másik cél kétségkívül a legmagasabb szakmai igények kiszolgálása. És e kettő, bizony, nem simul mindig könnyedén össze. Ez persze nem csak a média kutatójának, a Médiakutatónak, a médiának is egyik alapproblémája.)

Tehát a sztárok: kezdetnek itt van mindjárt Carmen Sylva, más néven Erzsébet királyné, igaz, csak névrokona a miénknek. Ő Románia trónján ült, I. Károly király feleségeként. Szabadidejében pedig sztárírónőként működött. Sztársága persze nem tehetségéből fakad (noha nem volt teljesen tehetségtelen), hanem társadalmi státusából – illetve e hagyományos státus áttöréséből. Török Zsuzsa Korona és lant című cikkéből azt is megtudhatjuk, hogyan építette fel magát, hogyan szervezte sztárrá a nagyratörő neuwiedi hercegnő. (Az okok között a legérdekesebb a román királyság fiatalsága: ő még megengedhet magának olyasmit is, amit a szintén verselő Sissy nem.)

Kassay Réka a mesehősök és a nemi szerepek kapcsolatát elemzi a gyermekműsorokban, egy városi (kolozsvári) és egy vidéki (tordaszentlászlói) iskola tanulóinak empirikus vizsgálatával. A tanulságok, ahogy mondani szoktuk, tanulságosak, de az olvasó kíváncsi lenne rá, hogy miként festene mindez, mondjuk, egy svájci vizsgálatban. (Végül is a Barbie-ról és a Csillagok háborújáról van szó.)

Sárdi-Bak Ivett James Bennett kötetét mutatja be, mely az ismert televíziós személyiségekhez fűződő nézői viszonyt elemzi, Sipos Balázs pedig újabb fejezettel gazdagítja formálódó Amerika-könyvét: ezúttal mint utópiát és disztópiát vizsgálja az Újvilágot, persze kedvenc korszaka, a Horthy-rendszer szemüvegén át.

Nádas Sándor

2025. május 28., 07:35

Történelmi időutazásra hívjuk mindazokat, akik hisznek a zene világformáló erejében. Augusztus 21-én, Budapesten a Budai Vár – Szentháromság térnél olyan este bontakozik ki, ahol nem márványból vagy bronzból, hanem hangjegyekből és érzelmekből épül emlékmű. Egy este, ahol a múlt emlékei és a jelen dallamai egyetlen lélegzetbe olvadnak össze, és minden hang, minden akkord a szabadság iránti örök, olthatatlan vágyat zengi – egyszerre emlékezve és a jövőbe mutatva, ahol a zene válik a közös üggyé. Egy teljes zenei életpálya emelkedik diadalívként a közönség elé. A világhírű zeneszerző, szövegíró, producer és előadóművész, Leslie Mandoki visszatér Budapestre legendás formációjával, a Mandoki Soulmates-szel, hogy közösen írják tovább a szabadság zenéjének történetét. Az est méltó jelmondata: 50 év szabadságvágy, mely Leslie életútjának hitvallása.