Alföldi Róbert rendezi a 2016-os Armel operafesztivál nyitó előadását a Nemzeti Színházban. Eötvös Péter Senza Sangue című opera-pszichothrillerét állítja színpadra.

A Fehér Klára-díjat az írónő férje, Nemes László író, műfordító alapította 2003-ban. Nemes idén kilencvenhat éves, s noha a pályaművek elbírálásában aktívan már nem vesz részt, ma is mindent megtesz azért, hogy felesége szellemi hagyatékát méltón őrizze az utókor.

A Proton Színház Mundruczó Kornél rendezte Látszatélet című világbemutatóját tapsviharral jutalmazta a Bécsi Ünnepi Hetek közönsége. Nem csak Lilian Spatz, az ORF munkatársa, de a többi jelentős osztrák napilap és portál is egyenként kiemeli a nagyszerű színészi alakításokat, a különleges díszletet és Mundruczó új színházi formanyelvét.

Hatalmas sikerrel mutatták be az Oscar-díjas Shrek-rajzfilm musicalváltozatát a Papp László Sportarénában.

Esettanulmányok kegyes és kegyetlen nőkről, sztárokról, arisztokratákról és megesett cselédlányokról, írónőkről, akik úri férjet tudtak a hátuk mögött, színésznőkről, akik gondosan kiíratták a színlapra a férjezett nevüket is, hátha így rövidebb árnyék jár a nyomukban.

Az osztrák Friedensreich Hundertwasser (1928–2000) és a japán Haszegava Soicsi grafikai munkáiból nyílik kiállítás a budapesti Gerbeaud-házban szerdán Kelet és Nyugat címmel.

A hasnyálmirigyrákban szenvedő író a Szent László Kórházból üzent állapotáról. Jelképes értelmű matematikai levezetéssel tudatta írótársaival és a közönséggel, hogy nem tud részt venni egy hétvégi felolvasáson.

Ha vannak, miért nincsenek magyar mecénások? Hogyan működött a kulturális támogatás a Horthy-rendszerben s miként Aczél György idejében? És ma? Egyáltalán: a piac eltarthatná-e most a honi szellemi életet? Szilágyi Ákos esztéta például azt mondja a 168 Órának: nagyszabású értelmiségi összefogásra van szükség.

Hosszú gyerekkor nem jutott Krisztinának. Már hatévesen rászakadt egy ország gondja. Apja, a birodalomépítő II. Gusztáv Adolf a harmincéves háború lützeni csatájában elesett (rövidlátó volt, és a füstben, porban odakeveredett az ellenséges lovasok közé, akik fölkoncolták, kirabolták, levetkőztették, és tetemét ott hagyták összetaposva).

Nem fogom újra megnézni Almodóvar egyik korai filmjét, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén címűt, és ezzel szerintem mindhárman jól járunk: a film is, én is és a Budapesti Operettszínház legutóbbi bemutatója, a Nők az idegösszeomlás szélén című musical is.

Több mint tíz évig voltam intercityoktató. Aki azt gondolja most, hogy ez valami, a MÁV-val kapcsolatos elfoglaltság, az boldog ember, és nem ismeri a magyar felsőoktatás sötét belvilágát. Jobb is úgy. Aki meg tudja, hogy az intercityoktató nem az intercityket tanította kanyarodni, vagy arra, amihez végül a legjobban értettek – késni –, annak úgy sem kell magyarázni.

Kende János korábban elfogadta a felkérést az NKA Filmművészeti Kollégiumának kuratóriumi tagságára, de amikor megtudta, hogy semmilyen támogatást nem lesz jogosult adni a kuratórium, lemondott a tagságról.

A Kultkikötő, Magyarország egyik legjelentősebb kulturális fesztiválja június 24-étől indul a Balaton déli partján. Az idén tizenegy éves programsorozat két hónapon át három helyszínen – Balatonföldváron, Balatonbogláron és Balatonfenyvesen – több mint kétszáz programmal, ősbemutatókkal, zenés és prózai színházi bemutatókkal, táncelőadásokkal, családi programokkal, kertmozival, kiállításokkal és borkóstolással várja a kulturális kikapcsolódásra vágyókat.

Lengyel Gábor több műfajt egyesített (kevert össze) különös regényében. Legalább egy krimi, egy szerelmes regény, egy társadalmi dráma és egy filozófiai esszéregény egységesül ebben a kötetben.

Egyöntetű kritikai elismerés övezte néhány hónapja a Haramiák Pesti Színház-beli bemutatóját: voltak, akik a magyar teátrumi kultúrában is jelentős mérföldkövet láttak, amikor az előadást nézték, de hogy a Vígszínház mindenképpen új fejezethez érkezett, abban senki sem kételkedett.

Kevés szomorúbb dolog van (van azért, tegyük hozzá) múzeumi körökben, mint az Iparművészeti Múzeum közelmúltjának és jelenének története. A szemünk előtt rogyott térdre ez a patinás intézmény, a szemünk előtt mállott szét ez a csodálatos épület, és a kilábalásnak nemigen látszik esélye. Pedig a múzeum igazi ékköve lehetne a magyar kultúrának, mint ahogy volt is oly sokáig. S még ma is csodás kincseket őriz, csak éppen már arra sincs ereje, hogy többé-kevésbé épségben megőrizze őket.

Az önreflexió, saját magunk elfogadásának hiánya, a családszerzés vagy elvesztése, a múlttól való elválás – meglepő témák ezek egy szuperhősfilmhez, pedig ez jellemezi az X-Men-részeket már a kétezres, legelső film óta. Mégis, ezek a korábban már többször is fellelhető témák még soha nem voltak ennyire hangsúlyosak, mint az X-Men: Apokalipszisben.