Ön felismeri az érzelmi bántalmazást? Mutatjuk a jeleket!
Az érzelmi bántalmazás ugyanúgy szedi az áldozatait, mint a fizikai agresszió, és egyáltalán nem biztos, hogy könnyebben túljut a traumán a bántalmazás kárvallottja.
Az érzelmi bántalmazás egy olyan viselkedésminta, amely során ugyanúgy megvalósul az agresszió másvalaki irányába, csak nem a fizikai tettek szintjén, hanem érzelmi ráhatással próbálja meg a bántalmazó átvenni az irányítást az bántalmazott felett. Az érzelmi bántalmazó célja a kontroll gyakorlása a másik személy felett, és a kontroll eléréséhez nem riad vissza a gúnyolódástól, lebecsmérlő, megszégyenítő kifejezések, gesztusok, cselekedetek bevetésétől, ami a bántalmazott fél önbecsülését aláássa, befolyásolja az érzelmi állapotát vagy a döntéseit.
Az érzelmi bántalmazás nem csak magánügy
Ha érzelmi bántalmazást tapasztal, fontos észben tartani, hogy valaki más viselkedése soha nem az ön hibája – hívja fel a figyelmet a Health. Az érzelmi abúzus a fizikaihoz hasonlóan mindig az agresszor mentális-pszichés állapotát mutatja, a saját önbecsülésének hiányát igyekszik valaki másra kivetíteni.
Egy érzelmi bántalmazó kapcsolatból ugyanúgy nehéz kilépni, mintha fizikai bántalmazást kellett volna elszenvednünk. A mentálhigiénés szakemberek szerint az a legjobb, ha kidolgozunk egy tervet arra vonatkozóan, hogyan tudunk kilépni a mérgező kapcsolatból.
Gyakori tévhit az is, hogy csak a magánéletünkben lehetünk érzelmi bántalmazás áldozatai. A valóság az, hogy az érzelmi bántalmazás is számos forgatókönyv szerint történhet. Érzelmileg bántalmazó kapcsolatban lehetünk barátainkkal, rokonainkkal, mentorainkkal vagy akár a munkatársainkkal is.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. szeptember 10., 08:14
Újra gyerekek között lehet az a gyermekbántalmazás miatt kirúgott pedagógus, aki egy Fejér megyei iskolában hónapokon át terrorizált egy kislányt.
Itthon
2024. augusztus 27., 09:54
A bántalmazásra utaló kézjel globális elterjedése néhány évvel ezelőtt kezdődött.
Életmód
2024. január 15., 12:38
Talpraesett, élelmes, rátermett – mondják elismerően a kisgyerekre, aki olyan feladatokat is meg tud oldani, ami a felnőttek dolga lenne. Feltalálja magát, a jég hátán is megél, és a társadalmi elismerés megerősíti abban, hogy ez így van rendjén. Ám a társadalom nem látja, amikor fél a feladattól, vagy amikor szorong, ha olyan helyzetben kell megállnia a helyét, ami nem az életkorának megfelelő. Nem mutatja ki, ami benne zajlik, mert már megtanulta, hogy csak akkor kap pozitív visszajelzést a szüleitől, csak akkor szerethető, ha elnyomja a saját igényeit, és az elvárásokat teljesíti. Így válik észrevétlenül a parentifikált gyerek a szülő helyett szülővé.
Őket veszélyezteti leginkább az érzelmi bántalmazás
A teljes munkaidős ápolásra szoruló idősebb felnőttek különösen ki vannak téve a gondozójuk által elkövetett érzelmi bántalmazás veszélyének – függetlenül attól, hogy ez a személy fizetett alkalmazott vagy családtag. Hasonlóképpen, a gyermekeknél is nagyobb a kockázata annak, hogy a szülők, mostohaszülők, gondozók, tanárok és edzők érzelmi bántalmazzák őket.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt is, hogy felnőtt életünk során is számos érzelmi bántalmazó kapcsolatot élhetünk meg akár egy rosszul megválasztott orvossal, vagy a munkahelyi kollektívában is.
Az érzelmi bántalmazás jelei
Az érzelmi bántalmazás célja az elszigetelés és elhallgattatás. Az elszigetelés során a bántalmazó megpróbálja elszigetelni áldozatát a szeretteitől, megszabja, kivel tölthet időt vagy kivel beszélhet.
Ugyancsak gyakori eszköz az érzelmi bántalmazók kezében a „visszatartás”, vagyis a szeretet, a ragaszkodás, a figyelem, a támogatás vagy bármi más megtagadása, amire szüksége van a túléléshez vagy a szeretet megéléséhez. A visszatartás gyakran azt az érzést kelti az áldozatban, hogy nem számít, vagy nem elég jó.
Ugyancsak az önbizalmat ássa alá a lekicsinylés vagy kritizálás, és ha ez sem hozza meg a kívánt hatást, vagyis a bántalmazott személy feletti kontrollt, akkor kezdődik a vádaskodás, amelynek pedig mindig az a végkimenetele, hogy az áldozat a hibás a bántalmazó életének kudarcáért.
A szégyenérzet fokozása is az érzelmi bántalmazó eszköze, a szégyenkeltéssel az érzelmi bántalmazó az áldozat súlya, külseje, cselekedetei miatt készteti meghunyászkodásra a bántalmazott személyt. Ráadásul, ha mindezzel szembesítik, a bántalmazó úgy tesz, mintha nem hallaná, nem értené a visszajelzést, megpróbálja elhitetni, hogy az áldozat csak túlreagálja a helyzetet, így hitelteleníti az áldozat valóságát, fájdalmának, szégyenének valódiságát.
Az érzelmi bántalmazás jeleit nagyon nehéz felismerni, pedig fontos, hogy időben eszméljen, mert az érzelmi bántalmazás lassan erodálja az önbizalmát és önértékelését. A végén úgy érezheti, hogy pszichésen függőnek érzi magát attól a személytől, aki érzelmileg bántalmazza.
Bár az érzelmi bántalmazás nem hagy látható nyomokat, egyes kutatások szerint ez lehet a bántalmazás legkárosabb formája. Az érzelmileg bántalmazott emberek hajlamosak negatívak és pesszimisták lenni, különösen, ha a jövőről vagy a céljaikról van szó.
Értéktelennek, reménytelennek, tehetetlennek vagy szerethetetlennek érezhetik magukat – mindezek növelhetik a hangulatzavar kialakulásának valószínűségét. Valójában az érzelmileg bántalmazott emberek által átélt gondolatok és érzelmek közül sok ugyanaz, mint amit a depresszióban szenvedők éreznek.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Tumisu via Pixabay)
