A Bundestag alelnökasszonya szerint a bajor kormányfő orbanizálja a német menekültpolitikát, ám ez életveszélyes.

1990. október 3-án éjfélkor a himnusz hangjaira vonták fel a lobogót a Reichstagra, s vagy egymillió ember ünnepelte önfeledten a berlini utcákon az immár egységes Németországot. Amely igencsak váratlanul született: Kohl kancellár eredetileg még legalább öt évet várt volna vele – London és Párizs pedig akár az örökkévalóságig...

Ezernél is több utónévből válogathatnak a szülők, akik német nemzetiségi identitásukat a gyermeküknek adott névvel is ki szeretnék fejezni. Megjelent a magyarországi német utónevek új listája, amelyet az Országos Német Önkormányzat megbízásából az ELTE Germanisztikai Intézetének neves szakemberei állítottak össze.

Az Európai Unió belügyminiszteri értekezletén négy kelet-közép-európai ország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia és Szlovákia ellenszavazata mellett döntöttek a menekültkvótákról. Összesen is csak 6162 ember befogadásáról volt szó, amit egyébként így sem kerülhetünk el. Az elutasításnak tehát praktikus értelme nem volt, feltárta viszont, hogy a Köztes-Európa országait ma is mély szakadék választja el Nyugat-Európától. A menekültválság megmutatta, hogy az unió egy titkolt, szégyellt konfliktust hordoz magában: a kétezres években csatlakozott új tagok valójában sohasem fogadták el értékrendjét.

Egy utasszállító fedélzetéről készítették ezt a videót St. Louis (Missouri) és Florida között.

A legfelsőbb bíróság megszüntette Ivo Sanader volt horvát kormányfő ellen az elsőfokú eljárást a Fimi Media ügyben és 12,4 millió kuna (fél milliárd forint) óvadék ellenében szabadlábra helyezte – közölte a zágrábi megyei bíróság csütörtökön.

Jövő tavasztól már nem kell a szánkban összefutott nyállal, vágyakozva néznünk Jamie Oliver főzős műsorait a tévében vagy Londonba utaznunk egy jó falatért. Moszkva, Isztambul és Rotterdam után Budapest a következő európai város, ahol a népszerű fiatal brit szakács franchise éttermet nyit. A Jamie's Italian brand a budai Várban terjeszkedik tovább.

Ezúttal negyedszer vár gazdára a 2009-ben alapított Esterházy Művészeti Díj ( „sponsored by Uniqa”), amelynek célja a kortárs festészet műfajában alkotó, fiatal, tehetséges művészek támogatása és elindítása pályájukon. Az egyenként 5000 euróval jutalmazott díjat kétévente, minimum két és maximum három 45 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. Az idén október 20.-ig várják a pályaműveket.

Nem a lelkesedés, hanem a menekülés diktálja az iramot. Úgy hagyták el otthonaikat, hogy biztosra vették: az út vége nem zsákutca lesz. A 168 Óra összeállításában nyilatkozó külföldi professzorok között olyan is akad, aki azt tartja a legfontosabb kérdésnek: vesztébe rohan-e az Európai Unió, amikor vakon ragaszkodik mostani migrációs politikájához? Most Sumi Colligan, a Massachusetts College antropológusprofesszorának véleményét közöljük.

A közhiedelemmel ellentétben a leggazdagabb németek többnyire nem gyémánt-gyűrűre, jachtra vagy luxus-éttermekre költenek. Kiadásaikat igen gyakorlatiasan irányítják, miközben sokat fordítanak egészségükre, tartanak alkalmazottat – és meglepően sokat szánnak autóikra...

Szelényi Zsuzsa szerint a magyarok számára nincs abban semmi új, hogy Orbán Viktor a Magyarországot és az Európát fenyegető veszéllyel riogat, mint most New Yorkban. Az Együtt országgyűlési képviselője a Financial Timesnak írt kommentárban rámutat, hogy a kormányfő folyamatosan harcot hirdet, hol a feltételezett kommunista csökevények, hol a gazdasági válság ellen, hol a rezsicsökkentésért. Meg persze az unió ellen.

Az ENSZ főtitkára arra figyelmeztetett, hogy a jövő nem azoké, akik falakat próbálnak építeni, hogy kihasználják a félelmet. Pan Gimun hangsúlyozta, hogy nyitva kell tartani a határokat, szembe kell szállni az idegengyűlölettel és be kell fogadni a menekülteket – írja az AFP.

Európa nem lesz rá képes, hogy egyedül viselje ezt a terhet. Ha nem lesz változás a jelenlegi trendekben, Európa destabilizálódni fog – mondta a menekültválságról az ENSZ-közgyűlésen Orbán Viktor miniszterelnök.

Az Európai Parlament Szaharov-díjának hat idei jelöltjét ismertették szeptember 28-án, hétfőn a külügyi és a fejlesztési szakbizottság, valamint az emberi jogi albizottság együttes ülésén. A gondolat- és véleményszabadságért folytatott küzdelem elismeréseként járó díj jelöltjeit szeptember 10-én jelentette be az EP, a nyertest októberben választják ki.