Eddigi leghosszabb, kilencnapos külföldi útjáról tért vissza Rómába szeptember 28-án a 78 éves Ferenc pápa: Kubába és az Egyesült Államokba látogatott. Pár napra rá pedig a Vatikánban megnyitotta a Püspökkari Konferenciát (beszédét a konzervatív főpapok természetesen most is nemtetszéssel fogadták).

Szombat délelőtt kettős robbantásos merényletet követtek el Ankara központjában. Helyi idő szerint tíz óra után, pár másodperces különbséggel két pokolgép robbant a belvárosban, ahol százak gyülekeztek béketüntetésre a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására.

Kairóban szombaton aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Egyiptom vásárolja meg az eredetileg Oroszországnak szánt két francia Mistral típusú hadihajót.

Elhunyt Lord Geoffrey Howe, a brit Konzervatív Párt meghatározó befolyású egykori politikusa, akinek általánosan elfogadott elemzői vélemények szerint kulcsszerepe volt Margaret Thatcher néhai miniszterelnök negyedszázaddal ezelőtti bukásában.

A nagy bécsi múzeumok ügyesen profitálnak a magángyűjtemények tulajdonosainak abból az óhajából, hogy kincseiket minél szélesebb közönséggel megismertessék. A Leopold Múzeum Hagenből kapta kölcsön az Osthaus gyűjteményt, az Albertina pedig október 16-tól az Arthur Feldmann nevével fémjelzett anyagból rendez kiállítást. Ahogy ilyenkor lenni szokott, nem csak a műkincsekről, hanem a gyűjtők személyéről is szó esik.

Kedden indul Olmützből Magyarországra a cseh katonáknak az a 21 tagú csoportja, amelyik segíteni fog a magyaroknak a schengeni határ őrzésében – közölte Jirí Caletka, a cseh védelmi tárca szóvivője pénteken este a közép-morvaországi városban.

Míg más európai országok szigorították a határellenőrzést, a németek közül sokan gyakorolták az úgynevezett „Willkommenskultur” -t, vagyis a szíves vendéglátás hagyományát – írja a TIME magazin cikke.

Tudunk az 1944-es varsói gettófelkelés drámájáról, kevesen hallottak viszont arról, hogy a vészkorszak lengyel üldözöttei már korábban is szervezetten harcoltak a nácik ellen. Mégpedig évekig, megmentve nők, gyerekek, öregek százainak életét. Három fiatalember, a Bielski fivérek nevéhez fűződik az egyedülálló történet.

Letartóztattak egy 18 éves diákot miután 3 társát megsebesítette, egy további társukat pedig agyonlőtte az észak-arizonai egyetemen.

Csütörtök este egy televíziós vitában Merkel elismerte: a jelenlegi káotikus helyzetben senki nem tudja popntosan hány menekült érkezik az országba. A műsorban a tőle szokatlan nyers stílusban jelentette ki: „átkozottul muszáj” Törökországnak segíteni, és a határokat fölösleges lezárni, mert aki akar, úgyis talál módot az országba belépésre.

Bevallom, én kedvelem ezeket a bajuvárokat. Igazán szerethető egy nép a homályos származásukkal (senki se tudja, honnan jöttek, és mikor, egyszer csak ott voltak, és kész), az operettbe illő történelmükkel, a szűnni nem akaró Wittelsbach-házzal, Sissyvel és az összes Lajossal, merész álmaikkal, lovagváraikkal és erdeikkel, bőrnadrágjukkal és úgynevezett nyelvjárásukkal. (Állítólag németül beszélnek, de ezt senki sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, egyszerűen azért, mert nem érti őket.)

Szinte menetrendszerűen érkeznek a menekültek a Balkánon át Németországba, ám újabb káosz fenyeget, mivel a magyar kormány azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a horvát határt. Magyarország a hét végén 12 ezer illegális határátlépőről számolt be, de tovább épül a kerítés, ám jelenleg zavartanul működik a migránsok számára szolgáló folyosó – írja a FAZ.

A menekültek befogadása elvi kérdés, s ha megtagadják, ezt veszélyt jelent Európára, mondotta az Európai Néppárt zárt ülésén a német kancellár.

A menekültek befogadása elvi kérdés, s ha megtagadják, az veszélyt jelent Európára, mondotta az Európai Néppárt zárt ülésén a német kancellár.

A CDU korábbi főtitkára a kancellár mellé állt abban a vitában, hogy meg kellett-e nyitni a határokat a menekültek előtt – írja a Die Zeit.

A menekültválságot nem lehet nemzetállami cselekvéssel kezelni, sokkal inkább szükség van az összefogásra, mint valaha, mondta Angela Merkel német kancellár az Európai Parlament strasbourgi ülésén, ahol 26 év után először szólalt fel együtt a német kancellár és a francia elnök.