Merkel: Nemzetállami cselekvéssel nem oldható meg a menekültválság

François Hollande szerint az EU a korábbi évek egymást követő válságai után újabb dráma felé menetel. Minden eszközzel segíteni kell Törökországot, különben megállíthatatlanul jönni fognak Európába a menedékkérők, de a visszatérés a korábbi határokra tragikus hiba lenne. A Szíriában zajló háború totalitárius háborúvá válhat, ezért Európának a saját érdekében mindent el kell követnie a helyzet rendezésére – írja az

Ez a német–francia megbékélés helyszíne, mondta megnyitó beszédében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Európa két vezető politikusa egymás mellett ült a parlament EU-s miniszterek számára fenntartott karéjának első sorában. Orbán Viktor is többször ült már ott, amikor Magyarország vezette az EU-s miniszterek tanácsát fél évig, 2011 tavaszán. A francia elnök és a német kancellár utoljára 26 évvel ezelőtt szólalt fel közösen az Európai Parlamentben. 1989-ben François Mitterrand és Helmut Kohl a berlini fal leomlásának apropóján látogatott egyszerre Strasbourgba.

Mitterand és Kohl víziója az volt, hogy politikai uniót kell építeni, mondta François Hollande: „Ma, 25 év elteltével, Európa új dráma előtt áll. Egymást követő válságok sújtották az uniót: pénzügyi válság, amelyből nemrég léptünk ki, szociális válság több millió munka nélküli fiatallal, most pedig egy humanitárius válságnak vagyunk szemtanúi.” A biztonsági válságot se felejtsük el, tette hozzá az ukrajnai háborúra utalva.

„Nincs más megoldás, mint egy erős Európa, amely biztosítja a saját szuverenitásunkat” – tette világossá Hollande. A francia elnök szerint Németország és Franciaország határozottan lépett föl az elmúlt hónapokban, méghozzá a szolidaritás jegyében. Köszönetet mondott az állam- és kormányfőknek, akik februárban biztosították Franciaországot a szolidaritásukról a párizsi terrortámadás után.

Hollande szerint Európa későn értette meg, hogy a közel-keleti és afrikai tragédia nem maradhat következmény nélkül a kontinens számára: „Segítséget kell nyújtanunk az afrikai háborúkból menekülők számára. Olyan államokkal is szolidárisnak kell lennünk, amelyek nagyon sok menedékkérőt fogadnak be.”

Hollande szerint támogatnia kell az EU-s országoknak Törökországot. „Ezzel tudjuk saját magunkat is megvédeni. Ha ezt nem tesszük meg, megállíthatatlanul jönni fognak Európába a menedékkérők.” Ugyanakkor Európa feladata, hogy az életeket mentse és hogy harcoljon a bűnözők ellen.

Hollande szerint Alekszisz Ciprasz nagyon bátor volt, amikor népszavazásra bocsátotta a Görögországnak nyújtott hitelprogram feltételeit. A demokrácia tiszteletben tartása soha nem lehet ellentmondásban a közös szabályok tiszteletben tartásával – mondta, és tapsot kapott az EP-képviselőktől.

Hollande megveregette a saját és Angela Merkel vállát azért, amiért sikerült tető alá hozni az Oroszország és Ukrajna közötti fegyverszüneti megállapodást Minszkben. Szíriával kapcsolatban megjegyezte: Aszad rezsimje gyűlöletből táplálkozik. „Ez egy totalitárius háborúvá válhat, amely még a saját területeinket is érinti, ezért fel kell lépnünk ennek megakadályozására. Franciaország katonai részvétellel is vállalta a felelősséget a háborúban. Egész Európának nyomást kell azonban gyakorolnia a helyzet megoldásáért, függetlenül attól, hogy milyen a pozíciója.” Hollande Oroszország és az öböl menti államok felelősségét külön kiemelte.

Nagyon veszélyes a nacionalista politikai irányzat, és nagyon fontos, hogy közösen kell építkeznünk, egyébként a nemzeteknek nincs jövője, mondta Hollande. Ha nem tudunk előrelépni, akkor hanyatlani fogunk, és ez az európai projekt végét jelenti, jelentette ki François Hollande, mire kifütyülték a terem EU-kritikus vége felől. Hollande azonban leszögezte: a visszatérés a korábbi határokra egy tragikus hiba lenne.

Nincsenek határok, semmilyen módon nem védhetjük meg magunkat egyedül a külső fenyegetések elől. „Folyton kompromisszumokat kell keresnünk – ez az az együttműködési modell, amit partnereinkkel és Németországgal kialakítottunk magunknak az elkövetkező évszázadokra” – fejezte be hosszú beszédét François Hollande, aki balról tapsot kapott, jobbról pedig kifütyülték a fellépése után.

Angela Merkel azzal indította a beszédét, hogy az EU tizenegy évvel ezelőtt kezdődött legnagyobb bővítését méltatta mint hatalmas sikert. „A régi tagállamokban féltek az EU 2004-es bővítése előtt. Úgy látták, hogy ez fenyegeti a nyugat-európai munkahelyeket. Világosan látjuk, hogy ez az erőfeszítés mindannyiunknak megérte. Nem kevesebb, hanem nagyobb jólétet eredményezett. Nem kevesebb, hanem nagyobb szabadságot és jólétet adott nekünk.”

A német kancellár a befogadó Európa víziójára fűzte föl a menekültválság témáját. Leszögezte, hogy akik rászorulnak a segítségre, azoknak minden segítséget meg kell adnunk. A menekültek nagy száma megváltoztatja Európa napirendjét. Szerinte Európa értékeire jelent ez kihívást. Ugyanakkor kiemelte, hogy a háború sújtotta területeken kell olyan feltételeket biztosítani, hogy az ott lakó embereknek ne kelljen félelemben élniük.

A fejlesztési és külpolitikánkat arra kell koncentrálni, hogy felléphessünk a helyi háborúk ellen és helyben kezelhessük a problémát – mondta.

Merkel nem okolta a transzatlanti szövetséget a közel-keleten kialakult helyzetért. Az Iszlám Állam fellépését nem lehetett volna elkerülni, mondta.

Törökország is kapott Merkel figyelméből. Törökország rendkívüli feladatot lát el. Szüksége van a támogatásunkra. Ezért különösen fontos az a párbeszéd, amit az Európai Bizottság Ankarával folytat.

„Nem engedhetünk a kísértésnek, hogy nemzetállami cselekvéssel lépjünk föl a menekültválság kezelésében. Sokkal inkább szükség van az összefogásra, mint valaha. Németország és Franciaország kész erre” – jelentette ki.

Merkel fölhívta az EU-s tagállamok figyelmét, hogy az Európai Bizottság által készített javaslatokat kell most végrehajtani.

Legyünk őszinték: a dublini rendelet a jelenlegi formájában nem működik, ismerte el Merkel. Jó szándékú volt ez a szabályozás, de hosszú távon nem működőképes. Új eljárást kell bevezetnünk a terhek megosztásában, mondta, és üdvözölte az Európai Bizottság menedékkérő-áthelyezési javaslatait.

„Teljes joggal várjuk el, hogy akik letelepednek Európában, azok illeszkedjenek be a társadalmunkba, sajátítsák el a mi nyelveinket. De nekünk is vannak kötelezettségeink: ne csak egy névtelen tömeget lássunk bennük, akiknek nincs perspektívájuk az itt maradásra” – mondta.

Merkel azzal a gondolattal fejezte be a beszédét, hogy emberek tömegei úgy álmodnak most a kontinensünkről a határainkon kívül, ahogy mi álmodoztunk 25 évvel ezelőtt egységes Németországról és Európáról. Ennek az álomnak a jegyében kell továbbra is együtt dolgozni, emlékeztetett. A német kancellárt senki nem fütyülte ki, de tapsot ő sem kapott a nemzetállampárti jobboldalról.