Ez a rák alattomosan kezdődik és sokáig észrevétlen marad

A szájüregi rák a fej‑nyaki daganatok leggyakoribb formája, és sajnos sok esetben csak későn ismerik fel.

2025. június 18., 15:32

Szerző:

A szájüregi rák a száj belső nyálkahártyáján, az ajkakon, a nyelven, az ínyen, a szájpad alján és tetején, továbbá a garat közelségében fejlődő rosszindulatú daganatokat jelenti. Az esetek többségében az említett területeket borító laphámsejtek burjánzanak el, ezek egyben a fej‑nyaki rákok többségét is adják.

Ezek a szájüregi rák tünetei

Bár a betegség legtöbbször idősebbeket érint – tipikusan 60 év fölött jelenik meg – fiatalabbaknál is előfordulhat, különösen HPV-fertőzés miatt. A legfontosabb rizikófaktorok közé a dohányzás, tartós alkoholfogyasztás és a human papillomavírus fertőzés (HPV) tartozik; utóbbi különösen a garaton kialakuló daganatoknál játszik szerepet .

A kezdeti tünetek sokszor visszatérő fekélyet, fehér vagy vörös foltot okoznak – ami két hétnél tovább nem gyógyul –, illetve csomót a nyelvben, az arc belső falán vagy a torok körül. Előrehaladott állapotban jellemzőek a nyelési nehézségek, fájdalom, fülbe sugárzó fájdalom, hangváltozás, érzészavar a nyelvben vagy az arc területén . A szájüregi rák viszonylag ritka – az Egyesült Államokban évente kb. 54 000 új megbetegedést regisztrálnak – ám nagy részük csak előrehaladott állapotban derül ki.

A korai felismerés életet ment. A Cleveland Clinic szakértői szerint az induló stádiumban (0–II.) a túlélési esélyek 90%, ám előrehaladottabb stádiumban (IV.) ezek már jelentősen visszaesnek 45 % körüli értékre . Ezért kulcsfontosságú az időben elvégzett szűrés: egy gyors, fájdalommentes vizsgálat, melyet fogorvosok és fül‑orr‑gégész szakorvosok végeznek, vizsgálják a nyálkahártyát, tapintják az arcot és a nyak környékét, szükség esetén kék festékkel vagy speciális világítással segítik a diagnózist.

Ha gyanús elváltozást találnak, az orvos szövettani mintavételt (biopszia) ír elő a pontos diagnózis érdekében. A kezelési terv a daganat helyétől, méretétől és előrehalottsági stádiumától függ: általában sebészeti eltávolítás, szükség esetén sugárterápia, kemoterápia, vagy célzott- és immunterápia következik. A szövetkímélő eljárásoknak, például nyelési és beszédterápiának, valamint rekonstruktív műtéteknek köszönhetően jelentős mértékben javulhat a légzés, evés és beszéd minősége is.

Megelőzésképpen ajánlott kerülni a dohányzást, az alkoholfogyasztást, rendszeresen ellenőrizni a szájüreg állapotát, valamint időnként HPV-oltást is mérlegelni, különösen a fiatalabb korosztályok esetében.

(Kiemelt képünk: Freepik)