2003-ban, amikor az amerikaiak vezette koalíció szétverte Szaddám Huszein iraki diktatúráját, a török kormány jelentős katonai erőket vonultatott fel a török–iraki határon, attól tartva, hogy a szomszéd ország északkeleti körzeteiben élő kurdok kikiáltják a függetlenségüket, és ennek mérgező hatása lesz a Törökországban élő, a lakosság csaknem húsz százalékát kitevő, autonóm jogokat követelő kurdokra, azaz magára a török állami egységre. Azóta nagyot fordult a világ. Talán száz éve is van, hogy első ízben a kurdok javára. ACZÉL ENDRE írása.

Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a napokban ünnepségen méltatta Ilse Stöbe érdemeit a német ellenállásban. Az újságírónő a háború alatt a Külügyminisztériumban dolgozva a szovjet hírszerzést tájékoztatta a nácik terveiről, ám leleplezték és kivégezték. Mint „kém” eddig nem kerülhetett fel a tárca mártírjainak listájára.

Az újabb izraeli légicsapásoknak hét halálos áldozatuk van. Ezzel 110-re nőtt a palesztin halálos áldozatok száma a hadművelet ötödik napján, amelyet a palesztin rakétatámadások visszaszorítására indított el Izrael. Kedd óta a palesztinok 660 rakétát indítottak el izraeli terület ellen.

Irakban a lázadók tudományos célokra használt, közel negyven kilogrammnyi uránvegyületet zsákmányoltak az arab ország északi részén fekvő Moszul egyeteméről – közölte az iraki kormány levélben az ENSZ-szel.

A bajor CSU ragaszkodik választási ígéretéhez: vezessenek be úthasználati díjat Németországban, de csak külföldieknek – ráadásul ne csak az autópályákra, hanem minden útra. Kérdés, hozzájárul-e ehhez az EU. A szomszédos országok máris perrel fenyegetnek.

A Német Újságíró Szövetség egyértelműen támogatja Helga Trüpelt, a német zöldek EP-képviselőnőjét, aki Jávor Benedekkel együtt nyílt levélben szólította fel a Deutsche Telekomot, hogy az tisztázza, miért bocsátották el az Origo főszerkesztőjét – írja a Medienmilch.

A 168 Óra címlapján ezen a héten Gyurcsány Ferenc látható, és a vele készült interjú alcíme: Lehet, hogy nincs igazam. Az interjúban a DK elnöke hosszan beszél azokról a dilemmákról, amelyekkel pártjának szembe kellett néznie, a baloldali összefogás lehetőségéről, és persze a Pásztor Albert-ügyről, melynek hullámai a párt belső életére is erősen kihatottak.

A tekintélyes amerikai folyóirat úgy látja, hogy Magyarország 70 évvel a holokauszt után tisztára mossa az ország háborús bűneit egy rikító emlékművel, amelyet a soha nem létezett múltnak állít.

Múlt pénteken jogerőre emelkedett Alsó-Szászország tartományi bíróságának döntése, amely elutasította a Christian Wulff volt német államelnök ellen a megvesztegethetőség, hamis tanúvallomás címén emelt vádat. Wulff számára a döntés későn jött. A vádemelés ténye és az ügyet övező sajtókampány miatt két évvel ezelőtt lemondott az államfői tisztségről. Két nappal a bírósági ítélet közzététele előtt megjelent Wulff Ganz oben ganz unten (Egészen felül, egészen alul) című könyve, amelyben saját szemszögéből elemzi a lemondásához vezető eseményeket. Németország háború utáni története egyik legnagyobb közéleti botrányát KASZA LÁSZLÓ elemzi.

Felrobbant egy tűzijátékgyár a közép-olaszországi Abruzzóban szerdán, ketten meghaltak, hárman megsebesültek.

Gizella, az ezer évvel ezelőtt élt bajor hercegnő, Szent István felesége, az első magyar királyné emlékét szülőhazájában is őrzik.

Családias rendezvény volt – mondják egybehangzóan a kiállítók és a látogatók. Ez a megfogalmazás egyaránt jelenti a jó hangulatot és az áttekinthetőséget, ami jellemezte a júniusi grazi Magyar Napokat, s ami oly fontos az ilyen eseményeken. A kiállítók között régi ismerősök éppen úgy voltak, mint „újoncok” – közülük egyesek máris elhatározták, hogy legközelebb is jönnek Ausztriába.

A NATO legfontosabb célja a 28 tagország biztonságának garantálása, melyre együtt kell felkészülniük – jelentette ki Frederick Ben Hodges altábornagy szerdán a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán, Székesfehérváron.

A Hamász és Iszlám Dzsihád radikális iszlamista palesztin mozgalmakkal közös célokat hirdet a Fatah párt a Facebook-oldalán.

Szembenézni a történelemmel olykor fájdalmas, de szükséges – idézi Angela Merkel német kancellárt a hongkongi South China Morning Post című lap szerdai számában, amely külön írást szentelt azoknak a gondolatoknak, amelyeket Merkel Németország náci múltjának feldolgozásával kapcsolatban fejtett ki Pekingben.

A német válogatott kiütéses, 7 : 1-es győzelmet aratott a házigazda brazil csapat felett a labdarúgó-világbajnokság keddi elődöntőjében, ezzel elsőként került a vasárnapi fináléba.

Nyertesek és vesztesek nevétől hangos a világsajtó. A múlt héten Angela Merkel és „tömbje” vitte keresztül az unióban Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök és pénzügyi szakértő jelölését az Európai Bizottság (kvázi kormány) elnöki tisztére a brit Cameronnal szemben; ezzel egyidejűleg Porosenko ukrán elnök társulási szerződést írt alá az unióval Putyin orosz elnök nagyon határozott ellenállása dacára. Nagy-Britannia – látszólag – egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy kilépjen az unióból, Ukrajna egy lépéssel közelebb ahhoz, hogy bekerüljön. Egyszerű képletek, de semmi sem olyan egyszerű, mint amennyire első pillantásra látszik. Egy biztos: se Cameron, se Putyin nem politizált jól. ACZÉL ENDRE írása.

A tömeges bevándorlásnak köszönhetően Nagy-Britannia lakossága kétszer olyan gyorsan növekedett az elmúlt évtizedben, mint Európa többi országának lélekszáma. A népesség száma tavaly lépte át először a 64 milliót. A szigetországba tanulni és dolgozni érkező EU-s állampolgárok száma is jelentősen megugrott, s ez a tény lépéskényszerbe hozza David Cameron konzervatív párti miniszterelnököt, aki amúgy is nagy versenyben áll a bevándorlást ellenző Nigel Farage UKIP pártjával.