Foreign Policy: A magyar szélsőjobb pozíciója bekerül a fősodorba

A Szabadság téren március vége óta szinte naponta dráma zajlik: szigorú arcú rendőrök nagy számban állnak szemben többnyire ősz hajú tiltakozókkal. A jelképességében nehézkes, kivitelezésében giccses szobor egy dühös sast ábrázol, amely Németországot hivatott képviselni, amint lecsap a Magyarországot jelképező Gábriel arkangyalra. Az alkotás azonban csupán a jéghegy csúcsa – kis része annak a nagy igyekezetnek, hogy egy nacionalista fordulattal átírják Magyarország történelmét.

Orbán Viktor és populista kormánya a Jobbik nyomására a bírálók szerint azon van, hogy a múzeumoktól a színházakig és a koncertekig az intézmények segítségével helyreállítsa a történelmi narratívát. A CEU egyik kutatója, Amy Brouillette az igazi rezsimváltás jelének tartja, hogy a kabinet újraírja a történelmet, átírja a kulturális jelzőpontokat.

A Fidesz az elmúlt időszakban liberálisnak tartott színházi és múzeumigazgatókat rúgott ki, és a párt irányította az emlékművek felállításával a Horthy-rehabilitációt is. A hatalom olyan törvényeket is hozott, amelyek hangsúlyozzák a magyar történelem bizonyos nacionalista mérföldköveit, lásd a Trianon-emléknapot. Ezek az erőfeszítések beleilleszkednek abba, hogy általában is bátorítják a nacionalizmust a magyar kultúrában.

Az okokat illetően megszólal Krekó Péter a Political Capitaltől, aki szerint nálunk jelenleg a populista jobboldal és a szélsőjobb közti vetélkedés jelenti a politikát. Vagyis a Fidesznek a nemzet védelmezőjeként kell megjelennie a szélsőjobbal szemben is, de egyben át kell vennie bizonyos radikális programelemeket, hogy megnyerje a szélsőséges szavazókat, így viszont a szélsőjobb pozíciói bekerülnek a fősodorba.

A nacionalizmus erősödésével egyidejűleg az Orbán-kormány mindent megtesz, hogy törvényekkel még jobban bebetonozza magát a hatalomba, és ennek során gyengíti a rendszerváltás óta elért demokratikus vívmányokat. A Freedom House felmérése szerint az uniós tag Magyarország súlyosan visszaesett a demokratikus fejlődést tekintve.

A kormány csekélynek állítja be a holokauszt rémületes eseményeit, amikor az időszakot összekapcsolja a szovjet megszállással, lásd a Terror Házát. A hatalom azt mondja, hogy mind a két periódus szörnyű volt, de nekünk semmi közünk hozzá. A Közép-Európai Egyetem egy másik tanára szerint ily módon a vezetés lemondott arról, hogy őszintén feldolgozza a múltat és a felelősség kérdését.

Kumin Ferenc tagadja a Fidesz részéről a revizionizmust, ám szerinte a történelem csak akkor teljes, ha benne van a német megszállás is. Szántó Gábor, a Szombat szerkesztője viszont úgy ítéli meg, hogy a Szabadság téri szobrot nem lehet különválasztani a mostani politikától, mert a kabinet a történelmi narratívák közül veszi az eszközt a szélsőjobb szavazóinak megnyeréséhez.

(Forrás: Galamus)