Pikó: Ha megszavazzák a javaslatot, akkor nem lesz olcsó lakhatási lehetőség Magyarországon

Böröcz László fideszes képviselő javaslata alapján a bennlakók 15-30 százalék kedvezménnyel vehetnék meg önkormányzati bérleményüket. A hatalmas kedvezmény a másik oldalon a közvagyon ugyanilyen mértékű csökkenését okozná, nem beszélve a kiárusítást követő lakhatási problémákról – írja a 24.hu összefoglalója. 

Durva becslések szerint ezermilliárd forint értékű vagyontömegről van szó, és olyan javaslatról, amely eredetileg a budai Várban található műemlék ingatlanokban élő bérlők érdekében született, de Böröcz László fideszes képviselő (aki az I. és az V. kerületet magában foglaló választókerületben indul a jövő évi választáson – egy olyan körzetben, amelyet meglepetésre veszített el a Fidesz 2018-ban) nem állt meg itt: indítványa a teljes önkormányzati bérlakásszektort érinti. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, a Várban kormánypárti potentátok sora szerzett önkormányzati bérlakást, amit most a legrosszabb esetben harmadáron megvehetnek. A lehetőséget ugyan kiterjesztette a javaslat, de ettől még nyilvánvaló, hogy a legalább egymillió forintos négyzetméterenkénti árú Várbeli lakás vevője a 70 százalékos kedvezménnyel lényegesen többet kapna ajándékba, mint egy józsefvárosi garzon bérlője.

Az újabb forrásfosztás és a lakásgazdálkodás ellehetetlenítése miatt még fideszes berkekben is elégedetlenséget váltott ki Böröcz terve. A lakásprivatizációs javaslatot egyszerűen marhaságnak nevezte Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere, és Székesfehérvárt irányító párttársa, Cser-Palkovics András is felemelte a szavát a terv ellen. Kizárólag a tulajdonosnak van joga saját vagyona tekintetében döntéseket hozni, ezért nem helyes, hogy „az Országgyűlés a törvény erejénél fogva, a tulajdonosok felett dönt az önkormányzati vagyon kimondottan nem értékarányos elidegenítéséről” – fogalmazott, és jelezte, hogy „szakpolitikai javaslatokat” tesz az ügyben Böröcznek.

Százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra

Józsefvárosban 4300 önkormányzati lakás van, amiből 3400-ben laknak bérlők. Összesen 150 ezer négyzetméternyi ingatlan a tét, az árverések azt mutatják, hogy az önkormányzati lakások 450 és 700 ezer forint közti négyzetméteráron kelnek el, 600 ezer forintos átlagárral ez Józsefváros esetében 90 milliárdos vagyonelem – összegezte kérdésünkre Pikó András, a kerület független polgármestere. Ennyit tenne megvásárolhatóvá a Böröcz-féle javaslat. Ugyanakkor – hangsúlyozza Pikó – a kerület minden évben jelentős összeget költ a lakásállományra, tavaly például 420 millió forintot. Az összeg nagyjából fele a lakásokra, fele a társasházak felújítására, rehabilitálására ment, a bérleti díjból befolyó összeg pedig nem fedezi ezeket a költségeket, erre külön kell költeniük. Pikó a lakásmaffia megjelenésén túl a befektetőknél is lát veszélyt.

Egy egész tömböt töredékáron tudnak majd megszerezni úgy, hogy megveszik a lakások egy részét, és elég különböző közgyűlési döntésekkel szép lassan kiszorítaniuk a többi lakót, hogy végül az övék az egész ház, hogy lebonthassák, és új társasházat építhessenek helyette. Ez is komoly kockázat.

A polgármester úgy látja, ha törvény lesz a Böröcz-féle javaslatból, az „a Józsefváros, amit ismerünk, rövid időn belül el fog tűnni. Sokan kerülnek végül utcára, és egy kezelhetetlen társadalmi probléma alakul ki Budapesten, mert nem lesz olyan önkormányzat, amely ezt a réteget be tudja fogadni. Már most százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra a VIII. kerületben.”

Pikó szerint „az olcsó lakás, az olcsó lakhatás a társadalmi béke garanciája. Nemcsak a szegényeknek, alacsony jövedelműeken segít, de a fiataloknak is az életkezdésben. Ha megszavazzák a javaslatot, akkor nem lesz olcsó lakhatási lehetőség Magyarországon.”

Ezermilliárdos közvagyont árusíthatnak ki

A VIII. kerületben tehát 90 milliárdos, országosan pedig – konzervatív becsléssel is – sok száz, de akár ezermilliárdos közvagyon töredékáron történő kiárusítását tenné lehetővé a fideszes javaslat.

A KSH adatai szerint

• 2019-ben 105 174 önkormányzati tulajdonú lakás volt Magyarországon, ennek mintegy fele Budapesten. Az évről évre csökkenő tendenciát jelzi, hogy ez a szám 2014-ben 113 209 volt.
• Ezek közül 2019-ben 84 237-et adtak bérbe az önkormányzatok.
• Szociális helyzet alapján 45 341-t, ez a szám 2016-ban még valamivel több mint 59 ezer volt. Magyarán három év alatt a szociális alapon bérbe adott lakások száma a negyedével esett.
• A KSH szerint amíg az önkormányzatoknak 2014-ben 17 milliárd 982 millió forint bevételük volt bérleti díjból, ez 2019-re 20 milliárd 316 millióra nőtt. Azaz miközben az önkormányzatok eladogatják a lakásaikat, a bérleti díjat összességében mégis növelni tudták.
• Budapesten a legmagasabb az önkormányzati lakások aránya a teljes ingatlanállományon belül. Beszédes ugyanakkor, hogy ez az arány a 2004-es 7,6 százalékról 2019-re 4,5 százalékra esett.
• A hivatalos statisztikák alapján úgy becsülhető, hogy a 80 ezres önkormányzati lakásnyi állomány jó részét értékesíthetik. Azért jórészt, mert a Böröcz-féle javaslatban vannak kivételek: nem vásárolhatók meg például azok, amelyek bontásra vagy felújításra váró épületben vannak, a műteremlakások, a nyugdíjasházban lévők, illetve az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlanok.

A közvagyon elherdálása

Felelőtlen, és embertelen helyzetet teremt – foglalta össze véleményét Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője a javaslatról. A tetemes diszkont miatt nem kétséges, hogy a bérlők (vagy az őket felhasználó „befektetők”) kapnak a vételi lehetőségen, így jóformán megszűnhet az önkormányzatok lakásgazdálkodása.

Gémesi minősíthetetlennek nevezte, hogy egy képviselői indítvánnyal, mindenféle egyeztetés nélkül dönthetnek az ügyben. Ez a helyhatóságok utolsó tartaléka, amivel adott esetben megsegíthették a hitelkárosultakat, vagy szociális probléma esetén fedelet biztosíthattak a település lakóinak – villantotta fel, miért létfontosságú az önkormányzati lakásvagyon. Törvény ugyan nem kötelezi az önkormányzatokat a lakhatás megoldására, ugyanakkor jogos elvárás, hogy ha például leég valakinek a háza, a helyhatóság el tudja helyezni a bajbajutottakat. Fiatal házasoknak pedig nagy segítség, ha a piacinál alacsonyabb önkormányzati lakbért fizethetnek, így összespórolhatják a pénz egy részét a saját lakásra – mondta Gödöllő polgármestere.

Hogy egyáltalán jogszerű-e az önkormányzati vagyont törvénnyel így elvonni, arról Gémesi úgy foglalt állást, erősen súrolja az alkotmányosság határát, de szakértők még vizsgálják ezt a kérdést.

„A végsőkig küzdeni fogok, védeni fogom a többi állampolgár vagyonát” – jelentette ki. Levezetése szerint ugyanis az egyes települések lakóinak a vagyonáról van szó, aminek a hozadékából vagy az eladásából nekik kellene részesedniük: utat építeni, települést fejleszteni, és nem elherdálni. „Elfogadhatatlan az ilyen kampányízű pártpolitikai döntés, más vagyonán szavazatokat venni” – indokolta ellenérzését.

(Kiemelt kép: MTI | Koszticsák Szilárd)