Múlt csütörtökön lemondott Christian Wulff német államelnök. A parlamenti pártok vasárnap éjjel máris új, közös jelöltet állítottak a hetvenkét éves Joachim Gauck személyében. KASZA LÁSZLÓ helyzetképe.

Szívesen mondanánk, hogy az Európai Uniót hajszál választotta el az orosz nyelv hivatalosként való elismerésétől, de ez csak akkor történhetett volna meg, ha Lettországban „második államnyelvként” fogadják be az oroszt. Az idevonatkozó, múlt hét végi népszavazáson azonban három, orosz anyanyelvűek, illetve orosz ajkúak által támogatott politikai szervezet kezdeményezése megbukott, de nagyon. ACZÉL ENDRE írása.

Fidesz-közeliek gyártják a köztévé legismertebb műsorait és látják el kommunikációs tanácsokkal a közszolgálati médiumot.

Mennyiben más a Jobbik, mint a MIÉP? Más-e attól, mert másként mondja ugyanazt? Mit hurcol magával a Csurkától Vonáig tartó generációváltás? Miért sikeresebbek a fiatal radikálisok, mint egy nosztalgiapárt idős harcosai? A szélsőjobb megalapítója halott – öröksége él. Tóth András radikalizmuskutatóval beszélget SZÉNÁSI SÁNDOR.

Több száz szélsőjobboldali, fekete öltözékes, árpádsávos karszalaggal felvonult fiatal emlékezett a „becsület napjára” a Normafánál. (67 évvel ezelőtt, február 11-én a német és a magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjetek által körbezárt Várból, de csak alig hétszázan jártak sikerrel, 35 ezren – katonák, civilek – meghaltak.) A szónokok cionista–liberális világhatalomról, a turáni és germán harcos génekről és a fehér faj remélt uralmáról beszéltek. A rendőrség jelentése szerint rendbontás nem volt. NEJ GYÖRGY írása.

Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amely élesen bírálta a magyar kormány demokráciát lebontó tevékenységét. A Fidesz szerint az eset „koncepciós pereket idéz”. Az Orbán-kabinet több mint száz oldalban válaszolt az Európai Bizottságnak a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségével, a bírák nyugdíjkorhatárával, továbbá a médiaügyek nyomán megfogalmazott aggályokkal kapcsolatban.

Határozottan bírálta az Orbán-kormányt az Európai Parlament múlt héten elfogadott határozata, amely az Európai Bizottságot a magyar jogrendszer széles körű felülvizsgálatára is felszólította. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő egy interjúban elmondta: ez csak pártalapon meghozott döntés volt. Valójában azonban a Fidesz pártcsaládjához tartozó képviselők magatartása bizonyult döntőnek: 38 néppárti nem volt jelen a szavazáson. A 168 Óra erről a dokumentumról, Magyarország megítéléséről és az Európai Unió jövőjéről is kérdezte az Európai Parlament múlt hónapban megválasztott elnökét. A harcosan szociáldemokrata politikus sajátos helyzetbe került az 500 millió európai képviseletében ülésező EP élén. Megválasztására ugyanis a frakciók alkujának következtében kerülhetett sor, a testület legnagyobb frakciója az Európai Néppárté. Martin Schulz manapság igyekszik kiegyensúlyozottabb állásfoglalásokra pártpolitikai ügyekben, de hevülete mit sem csökkent: most az integráció elmélyítéséért küzd. Az EP elnöke BARÁT JÓZSEF kérdéseire válaszolt.

„A konszolidáció időszaka következik, amikor több idő lesz az egyeztetésre” – ígérte Orbán Viktor a minap a francia Le Monde című lapnak adott interjújában. A „buldózertaktika” (ahogy ő nevezte) tehát a múlté? Találgatnak az elemzők: vajon komolyan vehető-e a bejelentés, a korábban szabadságharcot vívó kormányfő valóban letette a fegyvert? PUNGOR ANDRÁS írása.