Voluntarista oktatáspolitika
A fiatalok hevesen tiltakoznak a fizetős felsőoktatás és az állami finanszírozású helyek önkényes elosztása miatt. (Fizetős döntés. 2012. február 16.) Jogosan, hiszen pár héttel a jelentkezési határidők előtt jelentek meg azok a számok, amelyek alapján fiatalok tízezreinek kell átgondolnia pályaválasztási döntését.
Hoffmann Rózsa államtitkár indoklása szerint a felsőoktatási keretszámokat a társadalom igényeihez szabták. Akinek pedig nem jut állami finanszírozású hely, az tanulhat saját költségén. A jogász- és a bölcsészképzés költségének egészét pár milliósra becsülik, de az orvosképzésé biztosan meg fogja haladni a tízmilliót. Ez irreálisan magas összeg, a legtöbb család nem tudja előteremteni, s a fiatalok is joggal tartanak attól, hogy évtizedekre eladósodnak a diákhitel következtében.
De a legnagyobb baj az, hogy a terv nem alkalmas a kormányzat által deklarált célnak – a társadalmi igények kielégítésének – elérésére. Hiszen nincs is annyi kiváló matematikai képességgel és vizuális fantáziával – mérnöki intelligenciával – megáldott fiatal, mint amennyi ingyenes helyet kínálnak a számukra. Másrészt a jelenlegi közoktatásban közismert módon alacsony a természettudományos tárgyak tanításának átlagos színvonala. A műszaki és az orvosképzési karok kénytelenek az elsőéveseknek „felzárkóztatási” programokat kínálni a középiskolai anyagból.
A tervgazdaság rideg éveit idéző kormányzati döntést nem alapozta meg a célok és a valóságos helyzet kölcsönhatásának alapos elemzése. Egyszerűen szólva: voluntarista. Egyszerre társadalom-, ifjúság- és egyetemellenes.
Huszár Ágnes
E-mail
