A rák döbbenetesen sok fiatal életét teszi tönkre

A szakemberek igyekeznek feltárni az okokat, amelyek a fiatal korosztály vastagbélrákos megbetegésének hátterében állhat. A rák lehetséges okai között az elhízás, a dohányzás, a mesterséges fény, a mikroműanyagok, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az antibiotikumok hatásait vizsgálják. 

2024. október 9., 11:01

Szerző:

Az elmúlt tíz évben a 25–49 évesek körében a vastagbélrák aránya 24 különböző országban nőtt, köztük az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Ausztráliában, Kanadában, Norvégiában és Argentínában – hívja fel a figyelmet a Tények. A kutatások ereménye ijesztő tendenciát rajzol ki: míg az idősebb generáció esetében a rák azonos arányban van jelen, addig a fiatalabb korcsoportban ugrásszerűen megnőtt a regisztrált esetek száma.

A fiatalok körében agresszívabb rák pusztít 

Az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének kutatói 50 ország adatait vizsgálták a tendencia megértése érdekében. Ezen országok közül 14-ben az emelkedő tendencia csak a fiatalabb felnőtteknél volt megfigyelhető, az idősebb felnőttek aránya stabil maradt.

Az emlőráknál is nyilvánvaló a tendencia. Az ACS új jelentése megállapította, hogy miközben a nőknél a mellrák okozta halálozás az elmúlt évtizedben mintegy 10 százalékkal csökkent, a megbetegedések száma összességében évente 1 százalékkal emelkedik – az 50 év alatti nőknél pedig évente 1,4 százalékkal.

Az orvosok is megdöbbenve szemlélik a folyamatot. Az olyan típusú rákbetegséget, mint a hasnyálmirigyrák, korábban jellemzően a hetven év felettieknél diagnosztizáltak, ma már azonban évtizedekkel fiatalabb generációnál is megjelenik a betegség.

„Nem ritka, hogy 40 év alattiakat látok hasnyálmirigyrákkal. Szinte minden héten előfordul, ami ijesztő. Ezek az emberek az életük virágkorában vannak, akik családot alapítanak, és akiknek mindenük megvan, amiért élniük kell. A társadalomra gyakorolt hatásai mélyrehatóak”

– számolt be Eileen O’Reilly, a New York-i Memorial Sloan Kettering Rákközpont gyomor-bélrendszeri onkológusa a BBC-nek.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több betegnél nincs nyilvánvaló genetikai hajlam. O’Reilly azt mondja, az általa látott, fiatalon kezdődő esetek többségében nincs nyilvánvaló genetikai magyarázat, és amikor laboratóriumban vizsgálják, a 20-as, 30-as vagy 40-es éveikben járó betegek által hordozott daganatok agresszívebbnek tűnnek egy tipikus, 70-es éveikben járó hasnyálmirigyrákosbeteghez képest.

Ez állhat a megbetegedések hátterében

Míg az epidemiológusok régóta a dohányzás és a rák közötti kapcsolatra összpontosítanak, a dohányzás elterjedtsége az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, és a WHO megállapította, hogy világszerte ma már csak minden ötödik felnőtt fogyaszt dohányterméket, míg 2000-ben még minden harmadik felnőtt tette ezt.

„Egy erősen figyelmen kívül hagyott összefüggés az alvási szokásokban világszerte bekövetkezett jelentős változás, amely tükrözheti néhány különböző rákkeltő anyag megjelenését, olyanokét, amelyek korábban kevesebb figyelmet kaptak”

– véli huji Ogino, a Harvard Egyetem patológia- és epidemiológiaprofesszora.

Egy tanulmány szerint a gyermekek és serdülők átlagos alvásideje 1905 és 2008 között éjszakánként 60 perccel csökkent, miközben az éjszakai műszakos munka az elmúlt évtizedekben egyre inkább elterjedt Ausztráliában, Kínában, Japánban, Európában, Észak- és Dél-Amerikában.

Egy 2021-es tanulmány több mint 10 ezer, 50 év feletti ember adatait tartalmazza,

összefüggést talált a rossz alvásminőség és a rák nagyobb kockázata között.

Egyes tudósok még azzal is érvelnek, hogy a mesterséges fénynek való szinte állandó kitettségünk – akár az utcai lámpák, akár a mobiltelefonok és a táblagépek révén – új rákkeltő anyagot jelent, mivel a szervezet biológiai órájában zavarokat okoz, ami összefüggésbe hozható a mell-, vastagbél-, petefészek- és prosztatarákkal.

A mikroműanyag már minden szervünkben rákot okoz

2023 júniusában Frank Frizelle, az új-zélandi Christchurch kórház kolorektális sebésze felhívást intézett a világ vastagbélrák-specialistáihoz, amelyben felszólított, hogy jobban vizsgálják meg a nagy mennyiségű mikroműanyag lenyelése és a korai bélrák kialakulása közötti lehetséges kapcsolatot.

A provokatív címet viselő, „Lehetnek-e a mikroműanyagok a korai vastagbélrák kiváltó okai?” című tanulmánya szerint a vastagbélrák egyre  szignifikánsabb megjelenése az 50 év alattiak körében megegyezik azzal az időszakkal, amikor a mikroműanyagok exponenciálisan nagyobb mértékben jelentek meg a környezetben.

Felvetése szerint ezeknek az apró műanyagrészecskéknek a jelenléte, melyek főleg pet palackokban fordulnak elő, megzavarhatja a vastagbél nyálkarétegét, amely a bélnyálkahártyát védi a különböző kórokozóktól és az ételeinkből származó toxinoktól.

Más kutatók is felvetették, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben található bizonyos összetevők szerepet játszhatnak a vastagbélben a gyulladás és a DNS-károsodás kialakulásában, az élelmiszer-színezékektől az emulgeálószerekig, bár a mikroműanyagokhoz hasonlóan a az összefüggések tudományos igazolása korlátozott.

Mivel a vastagbél kapcsolatban áll a gyomorral és a tágabb gyomor-bélrendszerrel, valamint az immunrendszerrel, a bélrendszerben bekövetkező jelentős változások nemcsak a vastagbélrákkal, hanem számos szilárd daganattal, köztük a mellrákkal és a vérrákkal is összefüggésbe hozhatók.

(Kiemelt képünk illsuztráció. Fotó: Shutterstock)

Az időskori magány számos okból kialakulhat. A társ elvesztése, a család eltávolodása mellett a koronavírus járvány miatti lezárások is elszigeteltek sok idős embert a megszokott társadalmi közegüktől. Vajon mit tehet az, aki úgy érzi, egyre inkább magára marad? Természetes-e az időskori magány? Ennek jártunk utána F. Takács István pszichológussal.