Kiderült, milyen ritmusban öregednek a szerveink
Úgy tűnik, hogy szerveink nem egyforma ütemben öregednek, ami azt jelentheti, hogy az egészséges szokások megtartása különösen fontossá válik az idő előrehaladtával.
Az eddigi legátfogóbb vizsgálat során 29 szerv szöveteit vizsgálta meg egy kutatócsoport, amelyeket közel ezer donortól gyűjtöttek be. A kutatás arra irányult, miképp öregednek más ritmusban a szerveink – számol be róla a New Scientist. Ha jobban megértjük, hogyan változik a szervek öregedése, az segíthet az embereknek olyan egészséges szokások kialakításában, amelyek bizonyos életszakaszokban különösen előnyösek lehetnek.
A vese és a tüdő hamarabb öregednek, mint a méh
Azzal mindenki tisztában van, hogy a biológiai teste öregszik, ám kevesebben tudják, hogy az egyes szervek nem azonos ütemben indulnak hanyatlásnak. A tüdő és a vese már a 20-as éveinkben elkezd vénülni, évtizedekkel korábban, mint más szervek, például a méh.
Korábbi tanulmányok, például a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói a vérben található fehrjemolekulákat vizsgálták 2022-ben végzett vizsgálatukban, és kilenc szerv esetében mutatták ki, hogy eltérő ritmusban öregednek. Mint azt azonban André Rendeiro, a Bécsi Egyetem kutatója ráirányítja a figyelmet, az eddigi kutatások nem vették figyelembe a szövetek állapotát – holott ez különösen fontos a szervek működése szempontjából.
Rendeiro kutatócsapata 29 szerv, köztük az agy, a szív és a tüdő összesen közel 26 ezer szövetmintáját elemezte.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2024. október 24., 13:37
Az ember számára az öregedés elkerülhetetlen, van azonban egy állat, amely látszólag elkerüli ezt a sorsot.
A minták közel ezer, 20 és 70 év közötti amerikai donortól származtak, akik többsége balesetben, öngyilkosságban vagy az életfenntartó eszközről történő leválasztás miatt veszítette életét. A mintákat röviddel a halál beálltát követően gyűjtötték be, hogy a szövetek sértetlenségét minél inkább megőrizzék.
A kutatók a donorok adatainak 80%-át mesterséges intelligencia modellek kiképzésére használták, hogy a szövetek jellemzői – például szín, textúra és sejteloszlás –, valamint az elhalálozási életkor közötti összefüggéseket azonosítsák. Az egyes szervekre kidolgozott modellek a tényleges életkortól átlagosan mindössze 4,9 év eltéréssel tudták megjósolni a donorok életkorát.
A modellek különböző öregedési mintázatokat is bemutattak: például a tüdő és a vese 20 és 40 éves kor között gyorsabb öregedést mutatott, amely valószínűleg összefüggésbe hozható olyan életmódbeli tényezőkkel, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Ezek a szokások fokozhatják vagy súlyosbíthatják a természetes öregedési folyamatokat, szóval ebben az életszakaszban az absztinencia jelentős előnyökkel járhat a későbbi évek életminősége szempontjából.
A szív öregedése a 30-as évektől kezdve gyorsul, és különösen a 45 és 55 év közötti időszakban erősödik, míg az agy, az izmok és a bőr öregedése a 30-as és 60-as évek között fokozódik. A méh öregedése a 45 és 55 év közötti időszakban a legkifejezettebb, ami egybeesik a menopauzával.
Alan Cohen, a Columbia Egyetem kutatója szerint a szöveti változások szélesebb körű vizsgálata rendkívül fontos az öregedési folyamatok mélyebb megértéséhez, ám átfogóbb, részletesebb vizsgálatokra van szükség.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: geralt via Pixabay)
