Válaszút előtt a Nike és a H&M: ujgur kényszermunka vagy óriási piacvesztés

Egyszerre politikai és gazdasági dilemma gyötri az európai és amerikai ruházati üzletláncokat. A Kínából való kiszorulás azt jelentené, hogy elveszítik az együttműködést a világ második legnagyobb gazdaságával, ugyanakkor ha Hszincsiangból szerzik be a pamutot, azzal egyúttal azt is üzenik, hogy szemet hunynak a helyi ujgurok üldöztetése felett.

A kínai Kommunista Ifjúsági Liga (CYL) és a Népi Felszabadítási Sereg (PLA) szerdán a helyi közösségi médiában szólalt fel a H&M-mel szemben, mert a cég egyik közleménye arra utalt, hogy kényszermunkásokat alkalmaznak Hszincsiangban. A két szervezet a H&M és a Nike bojkottálására szólított fel, mert korábban a Nike is közölte: többé nem szerez be nyersanyagot Hszincsiangból, éppen a bizonytalan munkakörülmények miatt. Az utóbbi néhány napban a két cég kínai márka-nagykövetei megszakították a kapcsolataikat az anyavállalatokkal, a H&M ruháit reklámozó kínai hírességek sorra adják ki közleményeiket, hogy többé már nem állnak kapcsolatban a céggel. A Nike reklámjaiban szereplő népszerű kínai színésznő, Wang Yibo is azt írta: minden olyan komment és utalás, ami szégyent hoz Kínára, elítélendő, ezért megszakított a kapcsolatot a céggel.

Úgy tűnik tehát, hogy Hszi Csin-ping bekeményített a kínai kormányt kritizáló hangokkal szemben. A Kínai Kommunista Párt célkeresztjébe kerültek azok a vállalatok és kormányok, amelyeknek problémája van a hszincsiangi ujgurok üldöztetésével. Miközben Joe Biden szövetségeseket gyűjt maga köré Kínával szemben, a pekingi kormány hétfőn szankciókat vetett ki az Európai Unió vezető politikusaira.

A sárdobálásnak ezentúl már tétje is lehet

Az Egyesült Államok és Kína külügyminiszterei múlt héten egy feszült hangulatú találkozón vettek részt, Kínának azonban továbbra is az az álláspontja, hogy az USA bele akar szólni az ország belügyeibe. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Hua Chunying erős kritikával illette Európát és az Egyesült Államokat a héten: szóba került a rabszolgakereskedelem, a nácizmus, George Floyd meggyilkolása és a koronavírus-vakcinák állítólagos felhalmozása is.

A kínai pamut 80 százaléka az ujgurok lakta Hszincsiang régióból származik. Az Anta Sports Products, amelyhez a Fila is tartozik, több más kínai cég mellett közleményt adott ki arról, hogy folytatják a hszincsiangi pamut beszerzését. A bejelentés a tőzsdén is meglátszott: a részvényesek szívesebben fektetnek pénzt olyan cégekbe, amelyek a hszincsiangi pamuttal dolgoznak, mint a nyugati hátterű vállalatok részvényeibe.

A kínai piac a H&M globális piacának 5,2 százalékát teszi ki. A H&M kínai szárnya is kiadott egy közleményt szerdán, amiben leírták: a cég beszerzési lánca megfelel a fenntarthatósági követelményeknek, és nem húznak egyik politikai oldal felé sem. A közleményből az is kiderült, hogy a pamutot nem közvetlenül vásárolják fel, hanem közvetítőkön keresztül. Az üzlet már eltűnt az Alibaba online vásárlós alkalmazásából, a Tmallból, bár az Alibaba egyelőre nem indokolta meg, miért vették le a kínálatból a H&M-et.

Kína továbbra is tagad

Miután kiderült, hogy több mint egymillió ujgurt kényszerítettek átnevelőtáborokba Hszincsiangban, a téma nagy port kavart Kína és a nyugati országok vezetői között. Az Egyesült Államok népirtással is megvádolta Kínát, amelyet a pekingi kormány tagadott, és többször „az évszázad legnagyobb hazugságának” nevezett. A kínai kormány azt állítja, kihúzták a régiót a szegénységből, felpörgették a gazdaságot, és szembeszálltak a szélsőségesekkel.

Januárban a Trump-adminisztráció leállíttatta a Hszincsiangból az Egyesült Államokba érkező pamut és paradicsompüré-szállítmányokat. Ez éppen egy hónappal azután történt, hogy az amerikai hátterű Center for Global Policy újabb bizonyítékokkal jött elő az átnevelőtáborokkal kapcsolatban. Az intézet riportja szerint több százezer ujgurt kényszerítenek kézi gyapotszedésre állami „közmunkaprogram” keretein belül Hszincsiangban.

Kína egyszerre a világ legnagyobb pamutfogyasztója és pamutexportőre. A kínai igényeket azonban nem tudják hazai forrásból kielégíteni, ezért többnyire az Egyesült Államokból és Brazíliából importálnak gyapotot. A hszincsiangi pamutot viszont jobb minőségűnek tekintik a többinél.

A Sanghaji Nemzetközi Pamutpiac vezető elemzője, Wang Qianjin szerint minden olyan exportőrnek, amely az Egyesült Államokba, vagy Európába szállít pamutot, egy olyan ellátási láncot kell kialakítania, amely független a hszincsiangi pamuttól. A H&M és a hasonló ruházati üzletláncok tehát nagy kihívás előtt állnak.

(Kiemelt kép: EPA/ROMAN PILIPEY)