Robotok, home office, növekvő produktivitás: meglepő gazdasági fordulatot hozhat a járvány

Legyen szó éttermi konyhákról, gyárakról, vagy az e-kereskedelem áruelőkészítő intézményeiről, a járvány miatt egyre több robotot, MI-s megoldást, vagy más olyan technológiát látni, ami elméletben munkások nélkül végez el repetitív, vagy kézimunkákat, mégpedig sokkal eredményesebben. Ezzel egyidőben a felhőalapú megoldásoknak és a videochat-szoftvereknek köszönhetően egyre több cég vezeti be a home office-t szerte a világon. Ez nem csak az utazási időt spórolja meg a dolgozóknak, hanem a cégek számára is nyereséges.

A McKinsey március végén publikált kutatása szerint ezek miatt évi egy százalékkal növekedhet az amerikai és a nyugat-európai gazdaságok produktivitása 2024-ig. Ezzel a járvány előtti növekedési sebesség több mint megduplázódhat. Így az országok GDP-i is növekedhetnek: Spanyolországban például emberenként 1500 dollárral, az USA-ban pedig 3500-zal. “Ez a technológiai gyorsulás valószínűleg nem marad átmeneti” - mondta Jan Mischke, a McKinsey egyik partnere. (A tanulmányban a ‘produktivitást’ a befektetett munka és a kimenő teljesítmény arányként definiálták.)

A Goldman Sachs közgazdászai szerint is hasonló növekedés várható. Április 25-i jelentésükben úgy becsülték, hogy a techvilágban bekövetkező három robbanás - az online kereskedelemre való áttérés, a munkahelyek digitalizálása és az emberi, valamint a befektetési tőke átcsoportosítása a sikertelen cégek csődjei nyomán - az USA produktivitását legalább két százalékkal fogja megemelni 2022-ig. De ez a szám akár hét százalék is lehet.

Ezek igen merész jóslatok: főleg azért, mert a történelmi tapasztalatok mások. Egy recesszióból, vagy természeti katasztrófából való kilábalás után általában több évre lelassul a produktivitás növekedése, hangsúlyozta Gene Kindberg-Hanlon, a Világbank közgazdásza. A korábbi világjárványok, az Ebola és a SARS után is ez történt, mivel csökkentek a tőkekiadások, és a cégeknek nem volt elég forrásuk ahhoz, hogy a munkásaikat is segítő felszereléseket, vagy informatikai technológiákat vásároljanak.

Most viszont úgy tűnik, hogy ennek az ellenkezője történik. A McKinsey kutatásában vizsgált 1400 cégvezető mintegy háromnegyede mondta azt decemberben, hogy új technológiákba akar befektetni 2020 és 2024 között. 2014 és 2019 között mindössze 55 százalékuknak volt ilyen terve.

A svájci gyáróriás, az ABB 1600 céget vizsgáló kutatása azt mutatta ki, hogy a világ vállalatainak 80 százaléka tervezi, hogy megnöveli a robotika és az automatizálás szerepét a következő évtizedben. 85 százalékuk pedig pont a koronavírus miatt hozott ilyen döntést.

Észak-Amerikában 64 százalékkal több robotot vásároltak 2020 negyedik negyedévében, mint egy évvel korábban egy robotikai egyesület szerint. Külön figyelmet érdemel az is, hogy az ételfeldolgozók, a fogyasztási cikkek gyártói, valamint az élettudományokkal foglalkozó cégek is több robotot rendeltek 2020-ban, mint az autógyártók - pedig hagyományosan ez az az iparág, ahol a legtöbb robotot vásárolják.

Az Oxfordi Egyetem közgazdasági intézetének kutatói 2019-ben úgy becsülték, hogy a robotizáció 5 billiárd dollárt adhat hozzá a világ össz-GDP-jéhet a jelenlegi évtized végére. Most úgy tűnik, hogy ez a becslés túl szerénynek bizonyult.

John Ha, a Bear Robotics alapítója és vezérigazgatója szerint az általuk gyártott robotok olyan feladatokat is el tudnak végezni, mint az étel és a koszos edények szállítása az éttermekben. Ezáltal az emberi személyzet jobban oda tudna figyelni a vendégekre. “A robotok időt szabadítanak fel a kiszolgálók számára” - mondta. “Így ők tényleg tudnak a vendéglátással foglalkozni.” A Bear Servi nevű robotját már elkezdték használni a Denny’s étteremlánc japán étkezdéiben, valamint a houstoni Toyota Centerben.

Amikor a koronavírus miatti korlátozások megnehezítették egy hong kongi kormányügynökség munkáját, akiknek térképeket és rajzokat kellett volna készíteniük a tervezésre és felújításra váró épületekről, szintén a robotika segített. Az Insight Robotics MI-technológiájával - amit eddig főleg erdőtüzek észlelésére használtak - automatizálták a folyamatot. A személyzetnek, akik addig órákat töltöttek rajzolással, több ideje maradt az adatok elemzésére Rex Sham, a cég társalapítója szerint. “Nem kell személyesen robotolniuk, hanem lehetőségük van arra, hogy az agyukat egy kreatívabb és értékesebb munkára használják.”

Nemcsak a robotika, hanem a home office is növeli a produktivitást: Egy áprilisi tanulmány szerint az USA gazdaságának produktivitása öt százalékkal nőhet meg a járvány után a munkahelyre való utazások számának csökkenése miatt. A tanulmány 30 ezer amerikai dolgozót vizsgált és azt állapította meg: a vártnál jobb élmények, a technológiai fejlesztések és befektetések, valamint a fertőzéstől való félelem új munkamegállapodások születéséhez fog vezetni. Megjegyezték, hogy ez főleg a magas bevételt kereső dolgozók számára lesz igaz. “Nyilvánvaló, hogy sokan kezdenek majd automatizálásba” - mondta Nicholas Bloom, a tanulmány egyik szerzője. “Ami kevésbé nyilvánvaló, az az, hogy az otthonok és a munkahelyek közötti távolsági kapcsolat is meg fog erősödni.”

Viszont a közgazdászok egyetértenek abban, hogy nem minden iparág és dolgozó fog egyenlő arányban részesülni az új technológiákból - sőt, még vesztesek is lesznek. A változások  differenciáltsága miatt a cégek és az iparágak fejlődése lehet, hogy nemzeti szinten nem fog erősödéshez vezetni.

“Az igazi forradalom lehetősége a home office-ban rejlik” - mondta Robert Gordon, a Northwestern Egyetem professzora. Gordon egy 2016-ban megjelent könyvében amellett érvelt, hogy a modern kor technológiai vívmányai - például az okostelefonok és az internet - nem fognak akkora hatást gyakorolni az emberiség fejlődésére, mint olyan korábbi találmányok, mint például a hűtőszekrény vagy a beltéri vízvezeték. Ő így finomította álláspontját a home office-ról: “Sok időbe fog telni a gazdaságnak, hogy alkalmazkodjon azokon a területeken, amiket súlyosan károsít a home office elterjedése. Itt például a tömegközlekedésről és az irodaházak piacáról van szó.”

Nemcsak iparágak és piacok, hanem egész nemzetek is hátrányba kerülhetnek. Az USA-ban például 1990 és 1995 között csupán átlagosan 0,6 százalékkal nőtt a produktivitás, míg 1996 és 2004 között átlagosan két százalékkal - ez az internetnek és a számítógépeknek volt nagyrészt köszönhető Kindberg-Hanlon szerint. Ezzel egy időben azonban Európa produktivitásának növekedése lelassult, mivel lassabban tudtak alkalmazkodni az új technológiákhoz, és korlátozottabb volt a munkaerőpiacuk.

“Míg a fejlett gazdaságok jó pozícióban vannak ahhoz, hogy több iparágban is fejleszteni tudjanak, a fejlődő országoknak nehezebb lehet kihasználni ezeket a lehetőségeket a szükséges képességek és infrastruktúra - például a magas sebességű internet, a pénzügyi infrastruktúra, vagy a megfelelő digitális összekötöttség - hiányában” - mondta.

Más színben látjuk az optimizmust a produktivitás növekedésével kapcsolatban, ha a járvány gazdasági pusztítását is figyelembe vesszük mellette, mondta John Van Reenen, a London School of Economics vezető közgazdásza. “Valóban meg fog növekedni a produktivitás. Az igazi kérdés az, hogy az előnyök felül tudják-e múlni a válságból származó hátrányokat? Ez még mindig nem derült ki.”

(Enda Curran, Grace Huang és Coco Liu)

Kiermelt kép illusztráció I  Fotó: SeongJoon Cho/Bloomberg