Norvégia emeli a gazdagokra kivetett adókat
Európa legnagyobb olajkitermelője jövőre 10 bázisponttal, 0,95 százalékkal emelné a részvényekre, a munkaeszközökre és az ingatlanokra kivetett vagyonadót.
Norvégia új kormánya azt javasolja, változtassák meg az elődje által tervezett 2022-es költségvetést. A háztartások védelme érdekében csökkentsék a villamosenergia díjakat és ezzel mentesítsék őket az energiaválság hatásai alól, miközben azt tervezik, hogy emelik gazdagokra kivetett adókat.
A Munkaügyi Központ kisebbségi koalíció javaslata szerint új, alacsonyabb villamosenergia adókulcsot tartalmazó tervet dolgozott ki a téli hónapokra. Az új javaslatokat a kormánynak a parlamentben kell elfogadtatnia. Jövőre 10 bázisponttal, 0,95 százalékkal emelné a részvényekre, a munkaeszközökre és az ingatlanokra kivetett vagyonadót.
Hagyomány a szeptemberi választásoknál, hogy a leköszönő kabinet bemutatja októberben a költségvetést, és az új kormány a hatalomátvétel után kiigazításokat hajt végre. Ez folytonosságot eredményez azáltal, hogy korlátozza a költségvetési tervben végrehajtott változtatásokat, de lehetővé teszi a új kormány számára, hogy jelezzék, merre tervezik irányítani a gazdaságot.
„Az adókból származó bevételekre támaszkodunk, hogy az embereknek magasabb színvonalú közszolgáltatásokat nyújtsunk az egész országban, de itt az ideje, hogy a költségeket méltányosabban osszák el”
– mondta Trygve Slagsvold Vedum pénzügyminiszter.
A strukturális olajon kívüli deficit, amivel a teljes kiadások mértékegysége változatlan maradt az előző kormány terveihez képest, 322,4
milliárd korona (37,8 milliárd dollár), vagyis az állami vagyonalap 2,6 százaléka. Norvégia a 2022-es kiadásokat ugyanazon a szinten tartja a módosított költségvetésben. Az ország, Európa legnagyobb olajtermelője, a világ legnagyobb szuverén vagyonalapját használja a költségvetési hiányok pótlására, bár az elmúlt két évben rekordméretű összegek levételére kényszerült. Ez segítette a gazdaságot abban, hogy a második negyedévre visszatérjen a járvány előtti szintre, gyorsabban mint a legtöbb fejlett ország. A központi bank elsőként kezdte el emelni a hitelfelvételi kamatot, a világ főbb valutáinak úgynevezett G10- csoportjában.
(Kiemelt kép: A Johan Sverdrup olajmező fúrótornya az Északi-tengeren 2020. január 7-én. A norvégiai Stavangertől mintegy 140 kilométerre, nyugatra levő telepet 2019 végén szándékozták üzembe helyezni, a kitermelés azonban még nem kezdődött el. A norvég kontinentális self harmadik legnagyobb olajmezején létesített fúrótornyot Johan Sverdrup liberális politikusról, Norvégia első miniszterelnökéről nevezték el, akit 1884-től hat évig vezette a skandináv államot. A 2010-ben felfedezett olajmező becslések szerint 300-480 millió köbméter nyersolajat rejt. Az olajkészlet a 110-120 méter mély tengerfenék alatt, mintegy 1,9 kilométeres mélységben található a földkéregben. Fotó: MTI/EPA/NTB SCANPIX/Carina Johansen)
