Megjósolhatatlan, mi várható az olajpiacon

Éles szócsaták miatt kétszer is félbe kellett szakítani a legnagyobb kőolaj-kitermelő országokat tömörítő OPEC+ múlt heti találkozóját. A következő ülés a hét elejére várható. A többek között Oroszországgal kibővített kartell döntésképtelensége miatt kaotikussá vált a piac: a feketeolaj ára tovább emelkedett és meghaladta hordónkénti 75 dolláros árat, jelentős inflációs nyomást generálva ezzel. Mivel a megbeszélésen nemcsak az elkövetkező hónapokra, hanem az év egészére kell a tagoknak döntést hozniuk,

a tárgyalások megakadása nemcsak 2021-re, hanem jövőre is meghatározhatja a piacot és ezáltal az egész világgazdaságot.

A két jelentős kitermelő – Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok – között kirobbant személyes vita azért is különleges, mert a közvetítésnek hála a közönség is beleláthatott az uralkodó családok általában zárt ajtók mögött folytatott küzdelmeibe és az azokat kiváltó sérelmekbe.

Rijád ragaszkodott az előre bejelentett tervéhez, amelyben kinyilvánította, hogy a csoportnak növelnie kell a termelését, illetve kérte a tagokat, hogy a stabilitás érdekében a megállapodás a 2022-es évre is érvényes legyen. Meglepő, hogy régi és megbízható szövetségese – az Egyesült Arab Emirátusok nem – hagyományos ellenfele, Oroszország viszont támogatta az elképzelést. A véleményével egyelőre egyedül maradt Emirátusok csak egy rövidebb távú növelésbe egyezett volna bele, és jobb feltételeket követelt saját maga számára a jövő évre.

Abu Dhabi álláspontja kellemetlen helyzetbe hozta szövetségeseit: vagy elfogadják az Emirátusok mások számára hátrányos kéréseit, vagy az egész OPEC+ felbomlását kockáztatják. Egy elmaradó megállapodás azzal fenyeget, hogy a már amúgy is szűk piacon tovább korlátok jönnek létre, újabb jelentős áremelkedést okozva ezzel. A másik valószínű forgatókönyv még ennél is drámaibb. Ha a kartell egysége megbomlik egy olyan árháború robbanhat ki, mint a tavalyi. Annak akkor éppen Szaúd-Arábia és Oroszország konfliktusa volt az oka.

Bár az Egyesült Emirátusok már egy ideje lebegteti, hogy kilép a kartellből, a múlt heti összecsapások során ez a fenyegetés most nem hangzott el. A csoport várhatóan talál valamilyen kompromisszumot, mondta Jeff Currie, a Goldman Sachs Group Inc. globális árutőzsdei csoportjának vezetője. Várhatóan augusztus és december között növelik a kitermelést, de a megállapodás nem fog tovább tartani, mint 2022 április. 

„Évtizedek óta nem voltak ilyen jók a piaci kilátások, ezért nagyon valószínűtlen, hogy bármelyik fél egy árháború kirobbantásával kockáztatná a helyzetet” – tette hozzá Currie a Bloomberg TV-nek adott interjújában. A hétvégén a Brent nyers olaj 0.4 százalékos emelkedéssel 76,46 dollár hordónkénti árra drágult. 

A vita azonban nemcsak az olajról szól. Valamikor a kisebb Emirátusok mindenben követte nagyobb szövetségesét Szaúd-Arábiát. Azonban ahogy Abu Dhabi egyre inkább a saját útját járja geopolitikailag, elég csak a Jemennel, vagy Izraellel kapcsolatos különbségekre gondolni, úgy nő a feszültség a két ország között.

Van a helyzetnek egy másik fontos szereplője is, ez pedig Oroszország. A világ legnagyobb területű országának exportját jellemzően nyersanyagok, azon belül is az olaj és a hozzákapcsolt árú földgáz képezik. A gyenge rubel és a járvány után beinduló világgazdaság nyersanyag éhsége miatt szárnyaló olajár megtámogathatja az orosz államkasszát. Ez a bevételnövekedés akár olyan mértékű is lehet, amely az idei évre tervezett 2,4 százalékos költségvetési deficitet akár pozitívba is fordíthatja.

A helyzet hatására az orosz vezetés 500 milliárd rubeles (közel 7 milliárd dolláros) szociális csomag tervezésébe kezdett,

amely jól jöhet Putyin elnöknek, ugyanis az idén szeptemberben országgyűlési választásokat tartanak. Ez utóbbi az utolsó nagy erőpróba a 2024-es elnökválasztás előtt. 

De hogyan hat a magas olajár Magyarországra? Általános infláció növelő hatásán túl már látszik hatása a magas benzinárakon. A történelmi csúcs 2012-ben 454 forint volt literenként és már nem járunk messze ettől a szinttől. Bár a forint erősödött, még így is jócskán gyengébb, mint kilenc évvel ezelőtt. Persze a benzin végfelhasználói árához hozzájárulnak a kőolaj világpiaci árán túl a finomítói árrés, az adók és a forint dollárhoz viszonyított árfolyama is. Csak emlékeztetőül 2012-ben 119 dollár volt a Brent olaj hordónkénti ára.

Szerencsére még a pesszimista amerikai elemzők is 80-100 dollár körüli olajárat várnak 2021-re, míg az európaiak alacsonyabb, 70 dollár körüli árral számolnak. Mivel rövidtávon nem várható a jövedéki adó csökkentése, így a forint illetve a dollár erősödése/gyengülése, valamint az olajárak változása fogja meghatározni az árakat a kutakon.

(Kiemelt kép: Amr Nabil | AP / MTI)