„Koronaköd” – a vírus növeli a mentális és idegrendszeri zavar kockázatát

A gyógyultak egyharmadánál diagnosztizáltak valamilyen idegrendszeri vagy pszihiátriai rendellenességet a fertőzés utáni hat hónapban.

2021. április 8., 09:30

Szerző:

Az Oxfordi Egyetem kutatása 236 379 tavaly megfertőződött koronavírusos beteg egészségügyi adatait elemezte. A tanulmány a The Lancet Psychiatry nevű folyóiratban jelent meg. A várakozásoknak megfelelően a szorongással és hangulatingadozással kapcsolatos zavarok voltak a leggyakoribb esetek: ezek a betegek 17 és 14 százalékánál fordultak elő. Az is kiderült, hogy azok közül, akikre a legdurvábban hatott a vírus, 7 százalék sztrókot is kapott, 2 százalékot pedig demenciával diagnosztizáltak.

Egyéni és társadalmi kockázat

A kutatók hangsúlyozták, hogy a hosszútávú megbetegedések pontos kiváltó okait egyelőre nem ismerik. Szerintük köze lehet mindehhez a stressznek, a munka elvesztésének, a karanténban érzett magánynak is. Az idegrendszeri kockázatok és az egyéb hosszú távú következmények pontos felméréséhez több forrásra, és mélyebb kutatásokra lesz szükség – írták a tanulmányban.

„Habár az egyéni kockázat a zavarok kialakulására alacsony, a teljes társadalomra gyakorolt hatásuk jelentős lehet az egészségügyi és a szociális ellátórendszerek számára. Ez azért van így, mert a járvány széles körben terjedt el, és az okozott zavarok között számos krónikus is akad” – nyilatkozta Paul Harrison pszichiáter professzor, a tanulmány vezetője.

A kutatók 105 579 influenzás és 236,038 egyéb légúti megbetegedésen átesett pácienst is vizsgáltak, és összehasonlították az eredményeket. Ebből az derült ki, hogy a koronavíruson átesettek körében 44 százalékkal nagyobb az esély az idegrendszeri és mentális rendellenességek kialakulására, mint az influenzások körében, és 16 százalékkal nagyobb, mint a légúti fertőzésen átesettek körében.

Köd előttem, köd mögöttem

A fertőzésen enyhe tünetekkel áteső betegek közül is sokan számoltak be később idegrendszeri problémákról. „Ködbe borult az agyam” – gyakran igy beszéltek róla. 

Egy másik, tavaly októberi kutatás szerint a koronavírus miatt kórházba került páciensek közül 5-ből 4-nek volt valamilyen idegrendszeri tünete: izomfájdalom, fejfájás, zavartság, szédülés, illetve a látás vagy az ízlelés elvesztése. Egy vuhani kutatás szerint pedig a páciensek 36 százaléka szenvedett idegrendszeri tünetekkel a fejfájástól a tudatzavarig.

Lehet, hogy még rosszabb

A legfrissebb tanulmány külön érdekessége, hogy csak diagnosztizált betegeket vizsgált, olyanokat nem, akiknél tünetmentesen folyt le a betegség. „Néhány páciens a kontrollcsoporton belül szintén áteshetett a covidon” – ezt a tanulmány társszerzője, Max Taquet mondta. Hozzátette: „De erről mi nem tudtunk, nem is tudhattunk.” Ez azonban cseppet sem javít a statisztikán, ugyanis ez azt jelenthei, hogy a tanulmány alábecsülte az idegrendszeri és a mentális zavarok relatív kockázatát.

Max Taquet szerint a tanulmány üzenete egyértelmű: „El kell kezdenünk proaktívan vizsgálni a covidon átesett betegek állapotát, az egészségügyi ellátóknak pedig fel kell készülniük arra, hogy nagyobb lehet az igény ezeknek a zavaroknak a vizsgálatára és kezelésére.

(Kiemelt képünk illusztráció / Fotó: EPA/Daniel Marenco)