Több mint kétmilliárd tonna élelmiszer megy a kukába évente
A WWF szakértője szerint nagyobb a probléma, mint gondoltuk.
Évente több mint kétmilliárd tonna érintetlen élelmiszer végzi a kukában világszerte, ami kétszer nagyobb a korábbi becsléseknél, állítja egy friss kutatás. A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a brit Tesco tanulmánya szerint 2,5 milliárd tonna élelmiszert dobnak ki a termelők, kereskedők és fogyasztók, ami az élelmiszertermékek 40 százalékát teszi ki. A korábbi kutatások 1,2 milliárd tonnára becsülték az éves élelmiszer-hulladékot, továbbá a gazdagabb országok mezőgazdaságainak pazarlását is jelentősen alábecsülték az új eredményekhez képest.
A kutatók évek óta próbálkoztak összerakni az adatokat az élelmiszer hulladék valódi mennyiségéről. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint az ételhulladék a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 10 százalékáért felel. A legutóbbi átfogó vizsgálatot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete készítette 2011-ben, nagyjából 33 százalék lett az eredmény.
„A probléma súlyosabb, mint gondoltuk” – közölte Pete Pearson, a WWF élelmiszer hulladékkal foglalkozó csoportjának vezetője. „Évek óta tudjuk, hogy az ételhulladék és veszteség egy hatalmas probléma, amit ha minimalizálnánk, cserébe lecsökkentené az élelmiszerrendszer természetre és a klímára gyakorolt káros hatásait” – fejtette ki Pete Pearson.
A korábbi feltételezésekkel ellentétben, mely szerint a mezőgazdasági élelmiszer hulladék nagy részéért a szegényebb országok felelősek, kiderült, hogy a magas- és középjövedelmű európai, észak-amerikai és a fejlett ázsiai országok mezőgazdaságai adják a szektor ételhulladékának 58 százalékát.
A tanulmányt publikáló jelentés szorgalmazza, hogy a világ kormányai és élelmiszergyártó cégei alkalmazzák az úgynevezett „Célozni–Mérni–Cselekedni” megközelítést a probléma megoldásához. A stratégia szerint a vállalatok kijelölik a hulladékcsökkentési céljukat, megvizsgálják a többletet és veszteséget, majd a beszállítókkal és a fogyasztókkal együttműködve cselekednek.
Eddig a párizsi klímaegyezményt aláíró 192 ország közül csak 11 említette a nemzeti klímavédelmi tervében az élelmiszerpazarlás problémáját. Ezen terveknek is a többsége olyan afrikai országoktól érkezett, amik a betakarítás utáni veszteséggel küzdenek.
(Kiemelt kép: Franciaországban, Besancon mellett konyhai hulladékot komposztálnak 2021. június 25-én. Fotó: Antoine Mermet / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
