Most akkor biztonságos vagy sem AstraZenecával oltani?

A kor alapján várhatóan korlátozásokat vezetnek be több országban is. Abban ugyanakkor minden szakértő egyetért, hogy több előnye van a vakcinának, mint kockázata.

2021. április 9., 07:49

Szerző:

Az elmúlt hetekben számos európai ország felfüggesztette az AstraZeneca használatát, mert kételyek merültek fel a szer biztonságosságával kapcsolatban: rendkívül ritkán vérrögök képződtek az ezzel a vakcinával oltottak szervezetében.

Az Egyesült Királyságban korábban még mások voltak a tapasztalatok, de már a brit hatóságok is arról beszélnek, lehetséges, hogy az AstraZeneca okozhatja a vérrögöket, különösen a fiatalok körében. Az országban a 30 éven aluliaknak már nem is ajánlják ezt az oltást. Az EU-s hatóságok inkább a tagállamokra hagyják a döntést az AstraZenecával kapcsolatban. Viszont abban minden szakértő egyetért, hogy a vakcina előnyei így is jelentősebbek, mint a kockázatok. Ebben a cikkben Sam Fazeli, a Bloomberg egészségügyi és gyógyszerészeti szakújságírója válaszolt kérdésekre az AstraZenecával kapcsolatban.

Növeli az AstraZeneca a vérrögképződés kockázatát? Milyen súlyos a helyzet?

Igen. Az EU és az Egyesült Királyság hatóságainak információi alapján joggal feltételezhető, hogy az AstraZeneca növeli egy ritka kondíció kialakulásának az esélyét, amit a vérrögképződés és a vérlemezkeszám-csökkenés jellemez. Ezek a tünetek egy súlyos, és orvosilag nehezen kezelhető helyzethez vezethetnek. Az EU-s számok alapján ez minden százezredik beoltottnál alakul ki: ez azt jelenti, hogy a vérrögképződés az AstraZenecával beoltottaknál ötször gyakoribb, mint a teljes népesség körében.

Mennyire veszélyesek a vérrögök? Lehetséges, hogy időben észre vegyük azokat és kezeljük a helyzetet?

Sajnálatos módon többen is belehaltak ezekbe a vérrögökbe. Az Egyesült Királyságban március végéig 79 embernél diagnosztizálták ezt a problémát 20,2 millió dózis beadása után, közülük 19-en haltak meg. Köztük hárman 30 éven aluliak voltak. Ahhoz, hogy időben észrevegyük a vérrögöket, tisztában kell lenni a kezdeti tünetekkel: folyamatos fejfájás, a szokatlan, kis területű zúzódások a bőrön, és a hastáji fájdalom. Szóval nagyrészt a beoltottakon múlik, hogy észreveszik-e ezeket a tüneteket, és hogy időben orvosi segítséghez fordulnak. Az uniós és a brit szabályzók egyetértenek abban, hogy nincs tudományos konszenzus arról, mi a legjobb kezelési módja ennek az állapotnak, mivel a vérrögök és a vérlemezszám csökkenése együttesen nagyon ritkán lép fel.

A britek azt javasolják, hogy a fiatalok más vakcinát kapjanak, viszont az EU nem tett erre vonatkozóan ajánlást. Miért kockáztatják ezt meg?

Az EU gyógyszerügynöksége (EMA) nem talált bizonyítékokat arra, hogy a vérrögképződésnek lennének kiemelt kockázati csoportjai. Viszont azt mondták, hogy a fiatalabbak talán jobban ki vannak téve ennek. A brit szabályzó hatóság (MHRA) viszont megállapította, hogy igenis nagyobb a kockázata ennek a fiatalabbak körében. Nem hinném, hogy számít az, mit mond az EMA, mivel minden tagország meghozhatja a saját döntését a vakcináról. A kor alapján várhatóan korlátozásokat vezetnek be, mint ahogy azt már több helyen is megtették.

Akkor az Astrát kizárólag az időseknek kellene beadni?

Ez az egyik út, és több EU-s ország ezt választotta. A briteknél a 30 éves kor a vízválasztó. Ha a ritka mellékhatások kockázata ugyanakkora lenne az időseknél is, mint a fiataloknál – ami a brit tapasztalatok szerint nincs így –, a vakcina előnyei még mindig jelentősebbek lennének, mert az idősebbeknél a koronavírus miatt komolyabb szövődmények is keletkezhetnek. Az MHRA kiemelte, hogy a súlyos koronavírusos betegek 7,8 százaléka esik át tüdőembólián, 11,2 százaléka kap mélyvénás trombózist, és 1,6 százalékuk sztrókot. És mivel a súlyos koronavírusos megbetegedések főleg az idős lakosságot érintik, számukra különösen javallott, hogy ha lehet, most adják be az AstraZenecát, minthogy egy másik oltásra várjanak, miközben nem védettek, és jobban ki vannak téve ezeknek a kockázatoknak.

Léteznek más vakcinák is, amelyek az AstraZenecáéhoz hasonló technológiával készültek. Lehetséges, hogy ezek is hasonló kockázatot rejtenek?

Igen. Szerintem minden vakcinát, ami az Astrához hasonlóan adenovírust használ az antianyag eljuttatására, meg kell figyelni. Ilyen például a Johnson & Johnson oltása, az orosz Szputnyik V, valamint a kínai CanSino vakcina is. Az EMA a J&J-ről elmondta, hogy 4,5 millió beadott dózis után három alkalommal ritka agyi vérrögöt észleltek – egyelőre nem tiszta, hogy ezek ugyanolyan típusúak voltak-e, mint aminek a kockázatát az Astra növeli meg (vagyis hogy társtünet volt-e az alacsony vérlemezkeszám). Mint mindig, most is várunk a további adatokra az EMA-tól és az MHRA-tól.

Ez kihathat az amerikai engedélyeztetési eljárásra is?

Természetesen. Különösen azért, mert ennek az országnak igazából nincs is nagyon szüksége az Astrára. 

Önt is az AstraZenecával oltották még azelőtt, hogy a friss adatokat nyilvánosságra hozták volna. Az eredmények tudatában most hajlandó lenne ezzel oltatni magát?

Nos, a lényeg ez: ha nem lenne más választásom, mi mást tehetnék? A válasz egyszerű: akár most is beoltatnám magamat az Astrával, különösen a koromra való tekintettel. Úgy pedig, hogy az első dózist már megkaptam, mindenképp beadatom a másodikat is, amikor lehetséges. De ha tudnám, hogy második dózisként a Pfizer vagy a Moderna vakcináját is lehetne választani, és ezek ugyanannyi védelmet adnának, akkor inkább ezt a megoldást szorgalmaznám.

(Kiemelt kép: MTI | Balázs Attila)

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy enyhítsenek az utazási korlátozásokon azok számára, akik teljesen védettek a koronavírus ellen. A lassú enyhítés az egyre sikeresebb oltási kampányok miatt válhat témává.