Átfogó költségvetési módosítást kezdeményezett az MSZP - jelentette be Szekeres Imre a parlamentben. Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, három módosító indítványuk célja, hogy igazságosabb és fenntarthatóbb legyen a jövő évi költségvetés. Hozzátette: ha indítványaikat a bizottságokban nem támogatják, akkor is kérik, hogy szavazzon ezekről a Ház. Szekeres Imre hangsúlyozta: megszavazzák a jövő évi büdzsét, ha a kormánypártok támogatják a szocialista módosító csomagot. A részleteket ismertetve elmondta: azt javasolják, hogy a személyi jövedelemadóknál a munkavállalók ötmillió forintig 16, a felett pedig 32 százalék adót fizessenek.

Sem a köztársasági elnök, sem pedig Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője nem látta azt az anyagot, amely az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapjára felkerült, és amely javaslatokat tartalmazott a készülő új alkotmányhoz. Kiss Norbert csütörtökön, a Magyar Televízió Híradó című műsorában azt mondta: Schmitt Pál tájékoztatást kért tőle, miként fordulhatott elő az, hogy az államfő és a kommunikációért felelős, Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője tudta nélkül nyilvánosságra került egy "jó szándékkal is dolgozatnak nevezhető anyag".

A Zöld Baloldal szerint nem ők idézték elő azt a "nyílt lázadást", amely Devecseren alakult ki, azt egy spontán elégedetlenségi folyamatnak tartják, amely utat keresett és talált magának. Nagy Anna kormányszóvivő csütörtökön sajtótájékoztatóján azt mondta, hangulatkeltés folyik Devecserben, amely a szervező Zöld Baloldal színeiből indult. A szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ők segíteni próbáltak abban, hogy "a rendőri kordon alatt tartott településeken élők kétségbeesett jajkiáltása eljusson a magyar közvéleményhez."

A kormány – az AB-döntés után – új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett be, amely szerint az alkotmány mostani 70/I. § (2) bekezdése megváltoztatásával „lehetővé teszi a jó erkölcsbe ütköző módon juttatottnak minősíthető jövedelmek eltérő kezelését”.

A Duna Televízió frissen megválasztott vezérigazgatója a Kárpát-medence televíziójává tenné a csatornát. Ókovács Szilveszter jövő szeptembertől elindítaná a magas kultúrát közvetítő Duna 2-t is. Első dolga a médium élén saját stábjának elhelyezése lesz, de - mint mondta - a televízió jelenlegi dolgozóinak rövidtávon nem kell elbocsátásoktól tartaniuk.

Napközben kiderült, hogy a Jászság Néptáncegyüttes tagjai szenvedtek balesetet csütörtökön kora hajnalban Budapesten. A budai Fonóban volt fellépésük, és rögtön utána kocsiba ültek, hogy hazautazzanak Jászberénybe. A tragédia híre mindenkit megrendített. A fiatalok iskolájában mécseseket gyújtottak, a táncházakra pedig fekete zászlókat tűztek ki.

„A nemek közötti egyenlőség helyzete és perspektívái Magyarországon és Európában” címmel rendezett konferenciát csütörtökön a Friedrich Ebert Alapítvány és az
Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Képviselőcsoportja.

Az LMP az Alkotmánybírásághoz fordult a magát nemes egyszerűséggel „médiaalkotmánynak” becéző törvény ügyében. A múlt héten kihirdetett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény ugyanis számos ponton ellentétes az Alkotmánynak a vélemény- és szólásszabadsággal kapcsolatos paragrafusával. A kétharmados kormánytöbbség által, egyébként szintén alkotmányellenesen kialakított médiairányítási rendszer ezzel a törvénnyel kente fel arra, hogy ha érdeke úgy kívánja, korlátozza a sajtó szabadságát.

Érdeklődéssel olvastam Buják Attila Magyar naftalin című írását. A szerző anélkül, hogy kellően ismerné a vitézi rend tevékenységét és célját, azt valamely általam ismeretlen oknál fogva nem túl pozitívan értékeli.

A Salamon László vezette alkotmány-előkészítő bizottság megfeszített tempóban dolgozik. November közepére áttekintik a beérkezett részkoncepciókat. Nincs könnyű dolguk. A legbizarrabb ötlet a királyság helyreállítása. A modern verzió, az alkotmányos monarchia mellett döntsenek a magyarok, netán az apostoli királyságot részesítsék előnyben? Ehhez képest az Alkotmánybíróság eltörlése, az abortusz tilalma, a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetése vagy a felsőház helyreállítása szinte mellékes ügy. A bizarr indítványok között BUJÁK ATTILA válogatott.

Ennek oka, hogy magyar miniszterelnök vagyok - válaszolta Orbán Viktor a Le Figaro újságírójának azon kérdésére, irodájában két nemzeti lobogó mellett miért nincs egy uniós is. A miniszterelnök a francia napilapnak adott interjújában beszél a többi közt arról, hogy 2011 Magyarország számára a nagy megújulás éve lesz, és hogy a nemzet sosem lehet sikeres megalázott helyzetben

Megvizsgálhatja az Alkotmánybíróság a saját hatáskörének szűkítéséről rendelkező törvény alkotmányosságát is - mondta Halmai Gábor alkotmányjogász a Reggeli Gyorsban. Az Alkotmánybírák tegnap szolidan, de azért elég határozottan visszaüzentek a kormánynak.

Egyre nő a feszültség a vörösiszappal elöntött Devecseren és Kolontáron. Az emberek elégedetlenek, a kármentesítés szerintük akadozik. A péntekre bejelentett tüntetésüket - egyelőre - elhalasztották. Egy helyi asszony leveléből kiderül: hiányos a tájékoztatás, az emberek nem viselnek maszkot, sok ember szeme begyullad, esetleg véres nyálkát fúj az orrából, nehezebben lélegzik a levegőben lévő káros anyagoktól.

Feszült hangulatú lakossági fórumon teljes kártérítést követeltek a kormánytól Devecserben szerdán; a polgármester szerint a városnak meg kell köszönnie, amit a kormány eddig tett a településért, az értékbecslés során keletkezett hibákat viszont korrigálni kell. Csenki Géza, a péntekre Devecserbe tervezett demonstráció főszervezője a közel háromszáz jelenlévőt arra szólította fel, hogy álljon fel, aki nem elégedett a kárenyhítésről szóló kormánydöntéssel. Erre a teremben lévők kilencvenöt százaléka felállt.

Az elszámoltatási kormánybiztos szerint megfigyelték őt az előző kormány utolsó két évében. Budai Gyula azt mondta, hogy a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal egy házkutatás során olyan iratokat foglalt le, amelyek arra utalnak, hogy titkosszolgálati vagy volt titkosszolgálati szakemberek megfigyelték, lehallgatták őt.

Az Országgyűlés a napokban fogadta el a médiaalkotmányt, amely az utolsó volt a média szabályozásáról hozott törvények sorában. Ezzel teljesedett be az új médiarendszer, amelyben a kormány elfoglalta a médiairányítás kulcspozícióit. Az új törvényről újságírók és szakértők véleményét kértük. Dr. Halák László, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a médiaalkotmány az igazán vitatott sajtóirányítási rendszerről nem rendelkezik.

ó ötletnek bizonyult, hogy szeptembertől iskolakerülést a családi pótlék megvonásával szankcionálja a kormány. Az intézkedésnek komoly visszatartó ereje van, már láthatók az eredményei - mondta Derdák Tibor szociológus, pedagógus, a Dr. Ámbédkar Gimnázium alapító-igazgatója a Klubrádióban.

Olyan helyzet kezd kialakulni, amelyben egy nagyon törékeny, egyetlen párt népszerűségéhez kötött, új alkotmány születhet - így kommentálták a politikai szakértők, hogy a Fidesz egyedül maradt az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban. Az elkövetkező időszakban várhatóan az lesz a legfőbb kérdés, hogy mennyire erősödnek meg a társadalomban a Fidesz agresszivitásával, "úthenger-típusú" politizálásával kapcsolatos ellenérzések.