Hiányzik a fagy a mezőgazdaságnak, de nem mindegy, mikor érkezik
Nagyon enyhe a tél, amely lerövidíti a gyümölcsfák mélynyugalmi állapotát, így a későn érkező fagyok rengeteg kárt okozhatnak. Ráadásul az enyhe időben nem gyérülnek a kártevők sem, ami újabb kihívás elé állítja a termelőket.
Nagyon enyhe az idő, elmaradnak a fagyok, olyan meleg van, mintha tavasz lenne. Karácsony óta a tizenfokok sem ritkák, többnyire még éjszaka sincsenek mínuszok. Felmerülhet a kérdés: tönkremehet ettől az idei gyümölcs- és zöldségtermés? Emiatt megint drágulás jöhet, ami újabb összegeket szippant ki a pénztárcánkból? A Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetőjével járta körül röviden a témát a Telex.
Még nincs minden vesztve
A Telex arról kérdezte Apáti Ferencet, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetőjét, hogy az idei gyümölcstermést mennyiben befolyásolja a szokatlanul enyhe tél. „„Az eddigi enyhe idővel még nincs semmi gond, de most már egy-két héten belül nagyon meg kellene érkezniük a fagyoknak, és az lenne a jó, ha azok február végéig ki is tartanának, vagyis addig most már igazi tél lenne, majd márciusban lassú, fokozatos lenne a felmelegedés”.
Az elmúlt években többször tapasztalhattunk már szokatlanul meleg teleket, és abban a szakértők többsége egyetért, hogy Magyarország éghajlata melegedni fog. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint egymást követik az elmúlt száz év legmelegebb évei. Sőt,
sajnos Magyarország kicsit erőteljesebben melegszik a globális átlagnál.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
A melegedés az országban várhatóan a nyári hónapokban lesz erőteljesebb, az évszázad végére 3-4 fokkal is nőhet a nyaraink átlaghőmérséklete, klímastratégiájában a magyar kormány is hasonló értékekkel számol. A nyáritól elmarad a téli melegedés, de ez is elegendő lesz ahhoz, hogy ne nagyon alakulhasson ki tartós hótakaró Magyarország nem hegyvidéki területein.
Apáti Ferenc szerint azonban a gyümölcsfákkal egyelőre nincs gond: „A gyümölcsfák – a külső hőmérséklettől függetlenül – ilyenkor, január elején még mélynyugalmi állapotban vannak. Gyümölcsfajtól függően nagyjából január második felétől február végéig fejeződik be a mélynyugalmi állapot. A rövidebb hidegigényű fajok (például a kajszi- és az őszibarack) már január második felében, végén kilépnek a mélynyugalmi állapotból, míg a hosszabb hidegigényűek (például az almatermésűek) inkább csak február második felében.”
Az agrár- és biológiai szaknyelv mélynyugalmi állapotnak nevezi azt az időszakot, amikor a fák akkor sem hajtanak ki, ha ezt az enyhe időjárás egyébként lehetővé tenné. A mélynyugalmi időszakot a kényszernyugalmi állapot követi, ebben az időszakban már csak a kedvezőtlen időjárás gátolja a kihajtást, és ha az időjárás kedvező, akkor a fa többnyire ki is hajt. Az ezután következő fagy okoz igazán nagy károkat.
Apáti rávilágított, hogy a mélynyugalmi időszak letelte után kellően hidegnek kell lennie ahhoz, hogy kényszernyugalomban tartsa a fákat. „Vagyis az enyhe tél nagyjából január utolsó dekádjától (harmadik harmadától) tud gondokat okozni, mert ha még akkor is (és februárban is) enyhe idő van, akkor a mélynyugalmi állapot megszűnésével és a kényszernyugalmat biztosító hidegek híján lassan elindul a fák életműködése. A rügyek megduzzadnak, megpattannak, amivel a későbbi fagyok iránti érzékenységük fokozódik. Vagyis ha a megpattanó rügyekre például február második felében jön egy mínusz tíz-húsz fokos lehűlés, az már komoly téli rügykárokat okoz” – vezette le.
Igazából az enyhe januárral és februárral se lenne gond, ha utána február–március folyamán se lennének keményebb, téli jellegű fagyok, majd március–május folyamán erősebb tavaszi fagyok. De az utóbbi tíz év tapasztalatait nézve szinte biztos, hogy ezekben az időszakokban jelentősebb lehűlések, fagyok is lesznek. Az Időkép előrejelzése szerint azonban a következő két hétben sem lesznek éjszakai fagyok, nappal pedig 7-10 fok körül alakul majd a hőmérséklet. Kellene legalább másfél-két hét egyhuzamban, amikor nappal sincs nulla fok felett a hőmérséklet
A legjelentősebb hatással a gyümölcstermésre és így a gyümölcsárakra tehát nem a téli időjárás, hanem a tavaszi fagyok vannak, de ezek hatását majd csak májusban lehet igazán értékelni.
A kártevők is elszaporodnak az enyhe telek miatt
„Ilyen enyhe időben nem gyérülnek a kártevők (tetvek, pajzstetvek, atkák stb.) áttelelő alakjai sem. Megfelelő gyérüléshez és azáltal ahhoz, hogy tavasszal és nyáron kevesebb növényvédelmi gondunk legyen, kellene legalább másfél-két hét egyhuzamban, amikor nappal sincs nulla fok felett a hőmérséklet, és éjszaka legalább mínusz 10-15 fok van” – mondta Apáti.
A szakértő szerint a zöldségekre sincs érdemi hatással az eddigi téli időjárás. A szabad földön a tavaszi vetések és palántázások márciustól májusig zajlanak, vagyis még el sem kezdődtek.
(Kiemelt képünk: Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én. MTI/Varga György)
