Barát József: Van pénzed? Akkor nesze még!
Voltak már olyan házban, ahová beesik az eső? Én gyakorló civil koromban voltam. Csenyétén egy ételosztás közben a 18 esztendős kétgyermekes anya, Amanda húzott be a házukba. „Bácsi! Adjanak még egy csomagot, a sógornőm nem tudott jönni, mer’ beteg. Nem kamu! Nézze, ott fekszik.” Én persze kíváncsi voltam, hogy mi van egy ilyen roskatag házban. Az volt, hogy a konyhából látszott az ég. Mondtam is: ide beesik az eső. „Be! – válaszolta Amanda, és hozzátette: – Bácsi! Ad még csomagot? Nem kamura kell.” A végére kiderült, hogy a ház foltozására 25 ezer forint kellene. Pénz meg nincs a háznál, egy fillér se. Most. Lesz, amikor megjön a pótlék – mondta Amanda bizonytalanul, mint aki nagyon azért nem hisz ekkora mozgósítható összegben.
Mindez akkor jutott eszembe, amikor elolvastam Novák Katalin miniszter szerdai bejelentését arról, hogy a kormány a legalább egy gyermeket nevelő családoktól átvállalja otthonuk felújítási költségeinek felét, legfeljebb hárommillió forintig. Csak gyűjteni kell az anyagbeszerzési és a munkadíj számláit. El is képzeltem, ahogy Amanda összerakja a bizonylatokat. Kátránypapír, lécek, szögek, valamint a szomszéd, Renátó által kiállított, számozott számla arról, hogy két másik unokatesóval elvégezték a munkát. Vicces? Persze, a nyomorgók számára ez megint csak egy vicc.
Megint egy támogatás, amelyhez csupán az juthat hozzá, akinek tartalékai vannak. Minél több betéted van, annál többet ad hozzá az állam, akár hárommilliót is, ha előbb leperkáltad a hatmilliót. Magyarországon azonban a háztartások 40 százalékának nincsenek tartalékai. A visegrádi országok között évek óta sereghajtók vagyunk. Ebben is. A Policy Agenda számításai szerint egy kétgyermekes családnak vidéken havi 320 ezer forintos jövedelemre van szüksége ahhoz, hogy a szűkös megélhetés mellett pár tízezer forintot félre tudjon tenni. Miből? A közmunkából?
Az önreklámja szerint családbarát hazai rendszer válogat a családok között. Azt támogatja, akinek van. Akár egy húszmillió forintos autó árához is hozzájárul, miközben a családi pótlék 2008 óta változatlan. 12 200 és 25 900 forint közötti összeg, ez utóbbi akkor jár, ha egyedülálló szülő beteg gyermeket nevel. Tavaly a babaváró hitel keretében két hónap alatt annyit fizettek ki 22 ezer családnak, mint amennyit egymillió gyerekes család kapott januártól családtámogatásra. Igaz, közvetetten a gyermekek támogatásának minősül az utánuk levonható évi 310 milliárdos adókedvezmény. Azoknak, akiknek van miből levonniuk.
A tavaly őszi önkormányzati választások előtt kitalált „családvédelmi akcióterv” valójában fügefalevél, amely eltakarja a 2015 óta folytatott CSOK-politika kudarcát. A bankárok pontosan tudják, hogy az ügyfelek egy része befektetési céllal veszi fel a babaváró hitelt, vannak tehát pénzforgalmi és autókereskedelmi sikerek, amelyek mit sem változtatnak a demográfiai folyamatokon. A kormányzat a javuló termékenységi adatokra hivatkozik, arra, hogy csökken az először szülő nők átlagéletkora. Azt nem teszi hozzá: ennek egyetlen oka, hogy rohamosan nő a hazai cigányság számaránya. A miskolci egyetem elemzése szerint a nyolcvanas évek óta több mint a kétszeresére emelkedett.
És nem az a baj, hogy a reális számítások szerint tizenöt év múlva már több lesz Magyarországon a cigány kisbaba, mint a többségi társadalomból érkező. A baj az, amit teszünk, és amit nem teszünk azért, hogy olyan helyre szülessenek, ahol legalább esélyük van olyan felnőtté cseperedni, aki képes betenni a közösbe. Nem csak a markát tartja majd nyomorában.
Ja, igen. Szerintem is tök jó, hogy az állam hozzájárul a lakásfelújításokhoz, és az sem baj, hogy ennek megfelelő reklámot csap az agitációs propaganda. Csak ne az lenne az ár, hogy cserébe fintorogva elfordul azoktól a lakásoktól, ahová behull az eső.
