Tóth Ákos: Magyar idők
A dolgok jelenlegi állása szerint annyi bizonyosan kijelenthető, hogy egy Black Cube nevezetű izraeli, egykori titkosszolgákból álló magáncég, amely előbb tagadta érintettségét, majd külföldi újságírók szisztematikus munkája nyomán kénytelen volt azt elismerni, beleavatkozott a magyarországi választások menetébe olyképp, hogy megpróbálta lejáratni az Orbán-kormány által ellenségként kijelölt civil szervezeteket. Amikor lebukott, a Black Cube még tett egy kétségbeesett kísérletet, hogy mentse a helyzetet, azt nyilatkozták, hogy nem politikai megrendelésről volt szó, hanem gazdasági természetűről, méghozzá Soros György és egy vele szemben álló üzletember vitája kapcsán. Ez közönséges hazugság. A Migration Aid nevű szervezetnek például, amelyre szintén dolgoztak a Black Cube emberei, semmi köze nincs a magyar származású amerikai tőkéshez.
A módszer egyszerű volt. Egy csapat külföldi álnéven, nem létező cégek nevében kért találkozókat civil vezetőktől, és arra próbálták rávenni őket, hogy politikailag kényes dolgokat mondjanak. Ez nem nagyon jött össze, viszont a velük folytatott beszélgetések hangfelvételeit kedvükre megvágták, s Bayer Zsolt a Magyar Időkben olyan riportsorozatot publikált belőlük a kampány során, amely alkalmas volt a besározásukra.
De nemcsak Bayer Zsoltról van szó, hanem a miniszterelnökről, Orbán Viktorról is, aki arról beszélt egy brüsszeli videoüzenetében, hogy Magyarországon kétezer Soros-zsoldos dolgozik. Sokáig nem lehetett tudni, honnan veszi ezt a számot a magyar kormányfő, mígnem kiderült, hogy az egyik, a Black Cube embere által provokált, rögzített beszélgetésből, amelyet manipuláltak. Az eredeti felvételen egy egykori Soros-alkalmazott ugyanis azt mondja, hogy az üzletember alapítványaiban kétezer ember dolgozik – világszerte.
A kérdés az, hogy ki alkalmazta a nagypályás izraeli magáncéget. Nyilvánvalóan nem a cikksorozatot publikáló Bayer Zsolt, neki ehhez nincsenek eszközei. De akkor ki?
Nos, az elég sokatmondó, hogy az a magyar kormány, amely a nemzeti szuverenitást oly fennen hirdeti, semmit nem tesz az ügyben, holott magyar állampolgárokat próbáltak lejáratni. Ám az ügy ennél is összetettebb, hiszen az Alkotmányvédelmi Hivatal emberei tudtak a történtekről, miután a Migration Aid vezetője értesítette őket, de ha így, akkor miért nincs egetverő botrány mindebből? Az Index arra a következtetésre jutott, hogy a megrendelés olyan, a magyar kormányhoz köthető, de az operatív munkában részt nem vevő személyektől eredhet, mint amilyenek például a propagandát is irányítják. Szerintük csak így fordulhat elő, hogy Bayer cikksorozata után a propagandamédia leszállt az ügyről, és csak ez indokolhatja, hogy a magyar kormány nem lép fel nyíltan, ellentmondást nem tűrően az ellen, hogy egy külföldi szervezet magyar állampolgárokat akart besározni, továbbá szemmel láthatóan nem törekszik arra, hogy feltárja, ki is volt a megbízó.
A helyzet tehát a következő:
- 1. Elképzelhető, hogy a magyar kormány tudtával magyar állampolgárok adatait adták ki egy külföldi magáncégnek.
- 2. Elképzelhető, hogy ez a külföldi magáncég a magyar kormány tudtával próbált lejáratni mások mellett magyar állampolgárokat is.
- 3. Elképzelhető, hogy a magyar kormány tudomásul vette, hogy egy külföldi magáncég által törvénytelenül rögzített és manipulált hangfelvételekkel a kormány propagandaszócsövében próbálnak lejáratni magyar állampolgárokat csak azért, mert az épp a magyar kormány érdekében áll.
- 4. Elképzelhető, hogy a magyar kormány, ahelyett hogy megvédené őket, épp ellenkezőleg, kiszolgáltatott magyar állampolgárokat egy külföldi szervezetnek.
- 5. Elképzelhető, hogy a magyar kormány épp azért nem tesz meg mindent a helyzet tisztázása érdekében, mert ezzel önmagát leplezné le.
A kormánypropaganda előszeretettel nevezi hazaárulóknak a Soros György által finanszírozott szervezetek munkatársait. Nos, a jelenleg hatályos törvények szerint hazaárulást az a magyar állampolgár követ el, aki „Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn”. A dolgok jelenlegi állása szerint tehát legalábbis elképzelhető, hogy a magyar kormány hazaárulást követett el. Nincs a világnak olyan szeglete, ahol ennek a töredékéért ne kéne azonnal lemondania a miniszterelnöknek. Nincs a világnak olyan szeglete, ahol egy ilyen gyanú megfogalmazása esetén ne alakulna azonnal független vizsgálóbizottság a történtek feltárására. Nincs a világnak olyan szeglete, ahol az ellenzék ne azzal kelne és feküdne, hogy nap mint nap világgá kürtölje, üvöltse, hogy a miniszterelnöknek valamennyi magyar állampolgárt, kivétel nélkül, politikai hovatartozásától, nemétől, szexuális beállítottságától függetlenül, meg kell védenie.
De nem, Magyarország nem ilyen hely. Itt hallgat mindenki, tehát itt ma bárkivel bármi megtehető. Bárki bemocskolható, bárki tönkretehető. Ha kell, a munkáját kezdik ki, ha kell, a magánéletét is. Ilyen időket élünk, nem tudhatjuk, ki mit vet a fekete kockával.
