Szabó Brigitta: Matolcsy már megint utoléri Ausztriát

Több mint 200 oldalon keresztül 12 területen 330 olyan javaslatot mutat be a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja, amelyek, ahogyan a tanulmány fogalmaz, nagymértékben elősegíthetik a „versenyképességi fordulat” megvalósulását Magyarországon. S hogy mit jelent ez a fordulat a Matolcsy György által vezetett jegybank szerint? Azt, hogy alig tíz év múlva, 2030-ra Magyarország fejlettsége eléri az osztrák életszínvonal 80-90 százalékát.

De most aztán tényleg.

Komolyan.

Le is van írva. Csak meg kell csinálni azt a 330 lépést.

Tíz év! Guggolva vagy féllábon is kibírjuk. Aztán minden jó lesz. Lehet, hogy most kellene az ország elhagyásán gondolkozóknak is egy picit magukba szállniuk és türelmet tanúsítaniuk?

Matolcsynak különben régi álma ez a felzárkózásdolog, ő már 2010-ben, még gazdasági miniszterként megmondta, húsz év, és utolérjük Ausztriát. Orbán Viktor miniszterelnök nagyon szerette és magáévá tudta tenni ezt a gondolatot, 2017-ben, a velencei frakcióülésen például egyenesen azt mondta, hogy „2030 táján hazánk minden téren, a most még rosszabb oktatási, egészségügyi vagy gazdasági mutatókban is lekörözi régiós szomszédait, köztük Ausztriát is”, köszönhetően a 2010-et követő unortodox gazdasági intézkedéseknek, vagyis a matolcsyzmusnak.

Most, hogy elkészült a 330 pontos Versenyképességi program, megint érdemben lehet beszélgetni a felzárkózásról, ahogyan meg is tette a miniszterelnök, a jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamara gazdasági évadnyitóján. Orbán azt mondta, 2030-ra az EU öt legjobb országa közé kell kerülnünk, ahol a legjobb élni, a legjobb dolgozni. Sőt erre az időpontra jó lenne az EU öt legversenyképesebb országa közé is feltornázni magunkat.

Matolcsy úgy vélte, a sikerhez a következő években legalább két százalékkal magasabb GDP-növekedést kell produkálnia a magyar gazdaságnak a németnél és az osztráknál. Szerinte 2012 óta a kormányzat „12 fordulatot” tett meg, amelyek növekedési pályára helyezték Magyarországot. A következő cél a fenntartható felzárkózás az új versenyképességi fordulattal. Erre van az új jegybanki program. Parragh is úgy látta, hogy 2013 után a magyar gazdaság egyértelműen növekedő pályára állt, s szerinte ma már reálkonvergenciáról beszélhetünk Németországgal összehasonlítva. „Ez nagyon nagy eredmény, nem a szél fújta össze, hanem a kormány, a jegybank és a gazdasági szereplők együttműködése teremtette meg.”

Ausztria a világ húsz legfejlettebb országa között van, a World Economic Forum versenyképességi rangsorában tavaly a vizsgált 137 ország közül a 22. helyen állt. Magyarország a 48. volt. Más összehasonlításban sem állunk sokkal közelebb a szomszédokhoz. A GKI Gazdaságkutató vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó GDP alapján készített összehasonlítást, amelyben az országok eltérő árai mellett engedi összehasonlítani azt, hogy adott pénzből mennyi mindent tudnak vásárolni az emberek az adott államban. Ez alapján 2017-re Magyarország az egy főre jutó osztrák GDP 53,4 százalékát érte el, vagyis már beértük az 1989-es Ausztriát. Ha Magyarország és Ausztria úgy növekszik majd, mint 2010 és 2017 között, akkor a GKI szerint 2030-ra az osztrák szint 58,2 százalékát éri majd el a magyar. Ennél optimistább forgatókönyv szerint, vagyis ha mostantól évi 4 százalékkal bővül a magyar GDP, akkor 2030-ra az osztrák egy főre jutó GDP 73,7 százalékánál tartunk. A GfK piackutató cég 2018-as tanulmánya szerint tavaly az európaiaknak átlagosan 14 292 eurójuk volt kiadásokra és megtakarításokra. A vizsgált 42 országból ebből a szempontból Magyarország a 30. helyen állt a maga 6204 eurójával, Ausztria pedig a hetediken. És hogy arról is legyen képünk, mennyire szeretnek itt és ott élni az emberek: az ENSZ boldogságlistája szerint, amely 156 állam lakosságának megkérdezése alapján készül, az osztrák a világ hetedik legboldogabb nemzete, a magyar meg a hatvankilencedik.

Innen szép nyerni, azzal a lelkes és lendületes tempóval, amelyet Matolcsy diktál.

Hruscsov 1959-ben azt mondta, hogy a Szovjetunió gazdaságilag hét év alatt beéri az Egyesült Államokat. Az a hét év azóta is tart. Mondjuk, a mi húsz évünk is újra- és újraindul 1989 óta.