Szabó Brigitta: Csábító ajánlat

2019. szeptember 20., 06:00

Szerző:

Két hét különbséggel vezetett be a piacra a kormány két olyan pénzügyi terméket, amelyek kombinációja a befektetések gyöngye jelenleg. Először a lakossági szuperállampapír jelent meg, majd két hétre rá a babaváró kölcsön. A Portfólió számítást készített, amelyből az derült ki, hogy függetlenül attól, végül születik-e gyerek, ha a babaváró hitelből valaki szuperállampapírt vásárol, szép megtakarítást érhet el úgy, hogy ő végeredményben egyetlen fillért sem tesz bele.

Ahogyan írják, ha valaki felveszi a maximum tízmillió forintos kamatmentes hitelt, és azonnal beteszi a 4,95 százalékos kamatot fizető lakossági állampapírba, akkor az ötödik év végén, ha nem születik gyerek, akkor kétmillió, ha születik, akkor 3,1 millió forint lesz a nyeresége. Mindez azt jelenti, hogy aki belevág, az gyakorlatilag havi 45 ezer forint rendszeres megtakarítást könyvelhet el. Ehhez az állam adja a befektetni kívánt pénzt és az állam fizeti a kamatot. Vagyis ekkora összegű ajándékot kapnak az adófizetők pénzéből az ügyes befektetők. Jelenleg nincs a piacon még egy ilyen remek lehetőség.

Fotó: Pixabay

Jól hangzik. Csak az a baj vele, ami mindennel, amit a Fidesz kitalál a családok vagy a lakosság számára, hogy a lehetőséggel nem mindenki tud élni, csak azok, akiknek eleve is van pénzük.

Ott kezdődik, hogy a szabad felhasználású kamatmentes kölcsön is csak azoknak jár, akik megfelelnek a feltételeknek. Vagyis a feleség legyen 18 és 41 év közötti, legalább egyik félnek legyen hároméves folyamatos tb-je, legyen hitelképes, vagyis legyen megfelelő jövedelme, és így tovább. A másik, hogy amíg a tízmillió forint állampapírban pihen, a kölcsönt törleszteni kell, azaz havonta 45 ezer forintot ki kell tudni gazdálkodni a családi kasszából.

Ha tehát vesszük az alaptételt, hogy a Fidesz családpolitikájának elsődleges célja megállítani a lakosság fogyását, mint sok korábbi esetben, megint azt látjuk, hogy egyáltalán nem ez a gyakorlati eredménye a babaváró konstrukciónak. Boldogan felveszik és befektetik a pénzt azok is, akiknek eszükbe sem jut még egy gyereket vállalni.

Ha azt nézzük, hogy a Fidesz azt reméli a családtámogatásaitól, hogy a gyerekeknek jobb életkörülményeket és jólétet tud biztosítani, megint nem ez következik. Azok a családok fognak ugyanis jobban élni, amelyek jelenleg is jól élnek, amelyeknek van szabadon felhasználható jövedelmük, amelyből átmenetileg képesek finanszírozni a törlesztőrészleteket. Azok, akik napról napra élnek, továbbra is benne ragadnak a helyzetükben, hiszen képtelenek élni a szuperbefektetés lehetőségével.

Az a cél is sántít, hogy a hitelek elköltése következtében gyorsul a gazdaság növekedése, a pénz ugyanis nem áruk és szolgáltatások megrendelésére megy, hanem számlán pihen.

Ha mindezeket összeadjuk azzal, hogy már eleve a lakossági szuperállampapír is félrecsúszott, nehezen érthető, miért engedik a két konstrukciót együtt működni.

A lakossági állampapír kibocsátásának az volt az elsődleges célja, hogy megmozdítsa a háztartásoknál otthon lévő 5700 milliárd forintnyi készpénzt, hogy azt bevonják az ország finanszírozásába. Ha ugyanis van pénz itthon, amit a kormány használhat az államadósság kezelésére, akkor nem kell a piacról hiteleket felvennie.

Csakhogy az állampapírt a kimutatások szerint főleg a nagypénzű emberek veszik, illetve sokan más típusú befektetéseiket váltják ki vele. Aki eddig otthon tartotta a pénzt, az nehezen mozdul meg, mert számára ez a lehetőség sem tűnik biztonságosnak. Az állampapír tehát gazdagodási lehetőség a gazdagoknak, vagyis az állam kihasználását jelenti. Ugyanakkor pénzt von ki a gazdaságból, ugyanis magas kamata miatt, amilyet jelenleg nemigen lehet más biztonságos befektetésen keresztül elérni, a nagytőkések sokan úgy gondolhatják, fejlesztések helyett inkább lekötik a pénzüket, nem csinálnak semmit, és közben haszonra tesznek szert.

A Fidesz mindig is kimagaslóan jó volt abban, hogy minden intézkedése mögött egyetlen célt kövessen, hogy megtartsa és jóltartsa a szavazóbázisát és a hozzá közel álló vállalkozói kört. Ez most is sikerült. A többiek meg vessenek magukra. Akinek nincs semmije, az annyit is ér, mondta egy híres nagyszájú. És ehhez tartják magukat. 

A nyolcvanas években, fiatalemberként, a legszörnyűbb „élményem” a szegénység volt. Az az érzés, hogy a pénzem, a forintom nem ér semmit. Hogy nyomorult kelet-európai vagyok.

Soros György nyerészkedik a háborún, ezért ő nem a békében érdekelt, háborús uszító – mondta péntek reggel Orbán Viktor. A szomszédunkban valóban háború van, ami különös súlyt ad a miniszterelnök szavainak, így megnéztük: igazat mond-e a kormányfő?

„Ledobta az atombombát Parragh László, az MKIK elnöke azzal, hogy megszüntetné a katát, és másik, közelebbről meg nem határozott adózási módot vezetne be helyette. Több mint négyszázezer katás egyszerre hördült fel, hogy »hát mégis mit képzel ez a rolexes!«. Parragh László felnégyelése előtt azért érdemes néhány szempontot figyelembe venni – és kivételesen háttérbe szorítani a zsigeri érvet, hogy ami nekem többe kerül, az csak rossz lehet.” F. Szabó Emese véleménycikke a 168 Óra hetilap június 2-i számában jelent meg.