Szabó Brigitta: Csábító ajánlat
Két hét különbséggel vezetett be a piacra a kormány két olyan pénzügyi terméket, amelyek kombinációja a befektetések gyöngye jelenleg. Először a lakossági szuperállampapír jelent meg, majd két hétre rá a babaváró kölcsön. A Portfólió számítást készített, amelyből az derült ki, hogy függetlenül attól, végül születik-e gyerek, ha a babaváró hitelből valaki szuperállampapírt vásárol, szép megtakarítást érhet el úgy, hogy ő végeredményben egyetlen fillért sem tesz bele.
Ahogyan írják, ha valaki felveszi a maximum tízmillió forintos kamatmentes hitelt, és azonnal beteszi a 4,95 százalékos kamatot fizető lakossági állampapírba, akkor az ötödik év végén, ha nem születik gyerek, akkor kétmillió, ha születik, akkor 3,1 millió forint lesz a nyeresége. Mindez azt jelenti, hogy aki belevág, az gyakorlatilag havi 45 ezer forint rendszeres megtakarítást könyvelhet el. Ehhez az állam adja a befektetni kívánt pénzt és az állam fizeti a kamatot. Vagyis ekkora összegű ajándékot kapnak az adófizetők pénzéből az ügyes befektetők. Jelenleg nincs a piacon még egy ilyen remek lehetőség.
Jól hangzik. Csak az a baj vele, ami mindennel, amit a Fidesz kitalál a családok vagy a lakosság számára, hogy a lehetőséggel nem mindenki tud élni, csak azok, akiknek eleve is van pénzük.
Ott kezdődik, hogy a szabad felhasználású kamatmentes kölcsön is csak azoknak jár, akik megfelelnek a feltételeknek. Vagyis a feleség legyen 18 és 41 év közötti, legalább egyik félnek legyen hároméves folyamatos tb-je, legyen hitelképes, vagyis legyen megfelelő jövedelme, és így tovább. A másik, hogy amíg a tízmillió forint állampapírban pihen, a kölcsönt törleszteni kell, azaz havonta 45 ezer forintot ki kell tudni gazdálkodni a családi kasszából.
Ha tehát vesszük az alaptételt, hogy a Fidesz családpolitikájának elsődleges célja megállítani a lakosság fogyását, mint sok korábbi esetben, megint azt látjuk, hogy egyáltalán nem ez a gyakorlati eredménye a babaváró konstrukciónak. Boldogan felveszik és befektetik a pénzt azok is, akiknek eszükbe sem jut még egy gyereket vállalni.
Ha azt nézzük, hogy a Fidesz azt reméli a családtámogatásaitól, hogy a gyerekeknek jobb életkörülményeket és jólétet tud biztosítani, megint nem ez következik. Azok a családok fognak ugyanis jobban élni, amelyek jelenleg is jól élnek, amelyeknek van szabadon felhasználható jövedelmük, amelyből átmenetileg képesek finanszírozni a törlesztőrészleteket. Azok, akik napról napra élnek, továbbra is benne ragadnak a helyzetükben, hiszen képtelenek élni a szuperbefektetés lehetőségével.
Az a cél is sántít, hogy a hitelek elköltése következtében gyorsul a gazdaság növekedése, a pénz ugyanis nem áruk és szolgáltatások megrendelésére megy, hanem számlán pihen.
Ha mindezeket összeadjuk azzal, hogy már eleve a lakossági szuperállampapír is félrecsúszott, nehezen érthető, miért engedik a két konstrukciót együtt működni.
A lakossági állampapír kibocsátásának az volt az elsődleges célja, hogy megmozdítsa a háztartásoknál otthon lévő 5700 milliárd forintnyi készpénzt, hogy azt bevonják az ország finanszírozásába. Ha ugyanis van pénz itthon, amit a kormány használhat az államadósság kezelésére, akkor nem kell a piacról hiteleket felvennie.
Csakhogy az állampapírt a kimutatások szerint főleg a nagypénzű emberek veszik, illetve sokan más típusú befektetéseiket váltják ki vele. Aki eddig otthon tartotta a pénzt, az nehezen mozdul meg, mert számára ez a lehetőség sem tűnik biztonságosnak. Az állampapír tehát gazdagodási lehetőség a gazdagoknak, vagyis az állam kihasználását jelenti. Ugyanakkor pénzt von ki a gazdaságból, ugyanis magas kamata miatt, amilyet jelenleg nemigen lehet más biztonságos befektetésen keresztül elérni, a nagytőkések sokan úgy gondolhatják, fejlesztések helyett inkább lekötik a pénzüket, nem csinálnak semmit, és közben haszonra tesznek szert.
A Fidesz mindig is kimagaslóan jó volt abban, hogy minden intézkedése mögött egyetlen célt kövessen, hogy megtartsa és jóltartsa a szavazóbázisát és a hozzá közel álló vállalkozói kört. Ez most is sikerült. A többiek meg vessenek magukra. Akinek nincs semmije, az annyit is ér, mondta egy híres nagyszájú. És ehhez tartják magukat.