Szabó Brigitta: Adóparadicsomi állapotok
Évente 60 milliárd euró, nagyjából a magyar GDP felének megfelelő adóbevétel-kiesést okoznak az adóparadicsomok az Európai Unió tagállamainak – írta a német Süddeutsche Zeitung a Paradise-iratokra hivatkozva. Németország 32 százaléknyi társasági adóbevételtől esik el, utána a legnagyobb kárvallott Franciaország 25 százalékkal, és a dobogó harmadik fokán Magyarország áll 23 százalékkal. Mintegy 140 milliárd forintról van szó, ami egészen biztosan nem folyik be a hazai költségvetésbe.
A Paradise-iratokban feltűnt Orbán Viktor testvére, Orbán Győző, a miniszterelnök barátja, a jelenlegi svájci nagykövet Nagy István, és egyik oligarchája, Andy Vajna is. Az állami Eximbank neve hitelügylet kapcsán került képbe a tényfeltárás során, de az OTP Bank, az MKB Bank és Demján Sándor egyik cége is meg van említve. Korábban a kormányfő veje került kapcsolatba egy offshore ügylettel, amikor is tavaly novemberben egy ingatlancégben lévő részesedését adta el egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett társaságnak, és a magyar letelepedési kötvények közvetítésével is jól járt néhány offshore társaság.
Úgy tűnik, ahogy telnek az évek, úgy múlik a kormányzat offshore-fóbiája.
Pedig abból, ahogyan Orbán Viktor és a Fidesz még 2009-ben nekiment Simor András akkori jegybankelnöknek a ciprusi cége miatt, vagy hogy a 2010-es választási kampány egyik kiemelt témája volt az offshore-lovagok, azt lehetett hinni, hogy komolyan gondolják a harcot.
Nem így lett. Amikor 2016 elején a Panama-iratokban magyar nevek tűntek fel, és egyikük sem Fidesz-kötődésű volt, Orbán Viktor azt nyilatkozta, „van probléma, amit fel kell deríteni”, a lakosságnak látnia kell, kik azok, akik nem tartják be a törvényeket, és kérni fogja a belügy-, az adóügyekért, valamint a titkosszolgálatokért felelős minisztereket, hogy egyenként kövessék végig a magyar szálakat. Az adóhatóság le is folytatta a vizsgálatot, de annak semmiféle következménye nem lett.
Ha ugyanis a hatóságok komolyabb erőfeszítéseket tettek volna arra, hogy valóban kiderüljön, kik azok a személyek, akik pénzüket, befektetéseiket offshore cégekben tartják, vagy különböző könyvelési trükkök révén mely Magyarországon bejegyzett társaságok használják a kedvező adózási formát, nagy érvágás volna a Fidesz gazdasági holdudvarának.
Mert mire is jó egy offshore cég? Például magánvagyonok biztonságba helyezésére, tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapírok kereskedelmére, adómentes értékesítésére, külkereskedelmi ügyletek lebonyolítására, osztalék-, kamatfizetés-, részvény- és üzletrész-átruházásra alacsony adóterhelés mellett, ingatlanvásárlásra, -eladásra, ingatlanprojektek lebonyolítására, holdingcégek alapítására, amelyekben könnyedén változtatható a részvényesi struktúra, és rejtve maradhat a tényleges tulajdonos, meg általában sem nyilvánosak a cégek tulajdonosainak, vezetőinek adatai.
Nagyüzemben szökik a pénz Magyarországról.
Ez leginkább ott érhető tetten, hogy miközben évente több ezer milliárd forint uniós támogatás érkezik az országba, a pénzek hozzájárulása a GDP növekedéséhez sokkal kisebb, mint a Magyarországhoz hasonló fejlettségű országokban, a továbbgyűrűző hatás pedig alig mutatható ki. A források alapvetően nem termelő beruházásokra, hatékonyság javításra, a nemzetközi téren is piacképes hazai vállalatok megerősítésére mennek el, hanem például jelentősen túlárazott infrastrukturális beruházásokra, álhumán programokra. Ami ezeken nyereségként képződik, azt ki lehet menekíteni az országból. Ugyancsak el lehet tüntetni azt a hasznot, amelyet olyan befektetéseken realizáltak az érintettek, amelyeket állami hitelekből valósítottak meg, sőt esetenként a működtetésüket is állami kölcsönből finanszírozták, vagy olyan területekről, ahol egy-egy befektető monopolhelyzetben van.
Minek is forgatna vissza a magyar gazdaságba bárki is olyan nyereséget, amit ajándékba kapott? Meg miből fog élni a család, ha egyszer vége lesz Magyarországon a Fidesz-kormányzásnak? A jövőre is készülni kell.
