Orbán Viktor és a háborús uszítás
Soros György nyerészkedik a háborún, ezért ő nem a békében érdekelt, háborús uszító – mondta péntek reggel Orbán Viktor. A szomszédunkban valóban háború van, ami különös súlyt ad a miniszterelnök szavainak, így megnéztük: igazat mond-e a kormányfő?
A háborús uszítókat, akiknek Soros György az egyik legfőbb alakja, vissza kell szorítani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban adott, szokásos, péntek reggeli „interjújában”. Szerinte ugyanis: „A magyar kormány szinte az egyedüli Európában, amely szerint a békét kell finanszírozni, nem a háborút. A háborús uszítókat vissza kell szorítani. Vannak üzleti körök, akik a háborút finanszíroznák, például Soros György.”
Hogy ezt mire alapozza Orbán, annak megértéséhez el kell mélyedni a kormányzati cselédsajtó bugyraiban. Ott lehet rábukkanni a Fidesz egyik szócsövének számító portál „oknyomozására”, amely nem kevesebbet „derített ki”, minthogy a Dragon Capital nevű befektetési cég kötvényeket forgalmaz.
Ha ez nem lenne elégséges magyarázat, még mélyebbre kell buknunk. „Kiderítették”, hogy az Ukrajnában tizenkét éve működő befektetési alap, és annak vezetője annyira kötődik Soroshoz, hogy együtt hozták létre az Open Society-vel a New Ukraine Fund-ot, amelynek célja az ukrán vállalkozások támogatása. De a nagy leleplezés és a miniszterelnöki vád alapja nem ez, hanem, hogy az ukrán állam hadikötvényt bocsátott ki a háborús kiadások finanszírozására, a Dragon Capital pedig nem átall forgalmazni ezt a kötvényt. Tehát aki az ukrán állam állampapírját (is) árulja, az uszító, ugyanis (és itt minden jóízlésünk ellenére vagyunk kénytelenek szó szerint idézni a cselédsajtót): „Ez pedig nyilvánvalóan nem a békét, hanem éppen a háborút és az erőszakos ellenállást hivatott támogatni.”
Összefoglalva: háborús uszító és nyerészkedő, aki az ukrán állammal működik együtt, szítva az erőszakos ellenállást az orosz hadsereggel szemben. A háborún nyerészkedik, a béke ellen dolgozik, aki nem teszi le azonnal a fegyvert az oroszok előtt. Már Orbán Viktor szerint.
Néhány megjegyzésünk azért lenne:
1.) A hadikötvény, pontosabban hadikölcsön egyáltalán nem ismeretlen fogalom a világban. Magyarország például az első világháborús katonai kiadásait próbálta így finanszírozni, ami, ha katonai sikereket nem is hozott, de e pénzügyi konstrukció eredményességét igazolta. Persze nem a befektetőknek. A kötvény kibocsátásakor állami hirdetések lepték el a korabeli sajtót: „Teljesítsünk hazafiui kötelességet! Jegyezzünk minél több hadikölcsönt.” Bizonyára ez is nyerészkedés és uszítás volt.
2.) New Yorkban a háború ellen, a béke mellett tüntettek 1941-ben, ilyen és ehhez hasonló feliratokkal: „Hitler nem támadott meg minket, mi miért támadjuk meg Hitlert?”, „Miért nem kötünk békét Hitlerrel?”, „Európa az európaiaké, Amerika az amerikaiaké”. Velük álltak szemben a háborús uszítók és nyerészkedők, akik úgy vélték: mégsem lenne ideális világ az, amiben Adolf Hitler és a Harmadik Birodalom – a béke érdekében – győzedelmeskedne.
3.) Orbán Viktor szerint Soros György a háborús uszító. Véletlenül sem Kirill pátriárka, aki megáldja a Putyin-hadsereg fegyvereit, „szent háborúnak” titulálja a nyers agressziót, és felmenti az orosz katonákat rémtetteik és gyilkosságaik súlya alól – elvégre csak abban segítették ukrán testvéreiket, hogy minél előbb a Teremtő színe elé járulhassanak jogos ítéletükért.
Kirill pátriarka megmentése érdekében Orbán Viktor szembeszállt az egész Európai Unióval – a vallásszabadság jegyében. Hogy Kirill szabadon, minden korlátozás nélkül terjeszthesse gyilkos eszméit, az a saját szavai szerint lelkiismereti kötelessége Orbánnak.
Szintén nem Vlagyimir Putyint, az Orosz Föderáció elnökét nevezte Orbán és cselédsajtója háborús uszítónak, hanem Sorost. A világnak, de elsősorban az orbáni Magyarországnak nem azzal van baja, aki egy szuverén országot lerohan, hanem Soros Györggyel.
No meg persze Brüsszellel.
Az Európai Unió ugyanis – kötelezettségszegési eljárást kilátásba helyezve – nehezményezte, hogy Orbán kizárta a külföldieket a 480 forintos benzin vásárlásából. Ez ugyanis szembemegy az EU alapértékével: a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásával. Orbán ugyan elismerte, hogy megszegi az uniós jogot, de szerinte háborús időkben nem lehet ugyanazokat a szabályokat érvényesíteni, mint békében. Így fenn kívánja tartani a külföldiek, köztük az uniós állampolgárok kizárását a hatósági áras benzin vásárlásából, sőt, magát a hatósági árat is prolongálni tervezi, annak ellenére, hogy már a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt is a fokozatos kivezetése mellett érvel.
A miniszterelnök azt sugallja, hogy egyedül Magyarország igyekszik megfékezni az üzemanyagárak emelkedését – ez azonban hazugság. Az EU összes tagállamában tesznek erre lépéseket a kormányok, igaz, a tagállamok a költségvetés bevételeiről mondanak le eltérő mértékű adócsökkentések formájában.
Szívesen megnéznénk Orbán Viktor arcát, ha egyszer az lenne kiírva csak egyetlen benzinkútra is az EU-ban, hogy: Magyarok, nektek drágábban adjuk a benzint.
Trencséni Dávid írása megjelent a Pesti Hírlap 2022. június 10-én utcára kerülő számában.
(Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad Nagy Katalin műsorvezetőnek a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2021. július 2-án. Fotó: Fischer Zoltán / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)