Mátyás Győző: Nehogy az legyen, hogy most jönnek az új éhesek
Azért most, így az önkormányzati választás után, más fénytörésben is eléggé jól látszik, hogy a győri polgármester ezt eléggé elkúrta. Már ha a dolgot nem szó szerint, hanem inkább képletesen értjük. Merthogy bizonyos szempontból mindkét politikai felet belerángatta ebbe a felettébb ízléses alsóbürgözdi oktatófilmbe. Már nem abban az értelemben, hogy közreműködőként, statisztaként jelen lettek volna a nevezetes aktus alkalmával. Hanem úgy, hogy még (kinek rossz, kinek jó) „időben” ez a produkció került a kampány fókuszába, és tagadhatatlanul megváltoztatta az előzetesen jósolt eredményeket. Nem véletlen, hogy a több helyen váratlan győzelmet aratott ellenzéki politikusok már-már sértődötten utasítják vissza az ilyen megközelítést. „Dehogy, ugyan már, az a meztelen igazság, hogy mi voltunk ennyire jók”. Rendben (illetve…), hogy kifelé ezt mondják, csak nehogy bedőljenek a saját propagandájuknak.
Olyannyira az egész választási kampány központi elemévé vált ez a Q-kategóriás home videó, hogy most igazán egyik politikai oldal sem tudja elfogulatlanul felmérni: vajon e nélkül az attrakció nélkül is a mostani eredmény született volna. Pedig ez a videó nem a meztelen hátsók miatt volt érdekes, hanem a politika hátsó udvara miatt, amelynek zugaiba éppen e bravúrdarab révén nyertünk bepillantást. Mert a „Pornóföldre visz az álomhajó” c. film nyomán a sajtó feltárta, milyen ipari méretű bugázást folytattak a győri polgármester köré gyűlt úgynevezett „vállalkozók”. És ez mindennél jobban leleplezi, hogy a Fideszben miként is képzelik a (helyi) hatalom működését. Ez az igazi „oktatóanyag”. Amelyik megmutatja, hogy a személyre szabott pályázatoktól kezdve a sokszorosan túlárazott munkákon át a sima lenyúlásig hogyan fosztogatták a kasszát a derék helyi erők. Ezért felettébb jellemző, hogy a Fideszben az a megoldás született, hogy Győrt minden áron megtartják. Nyilván nem lehet veszni hagyni a hálózatot, pláne nem lehetőséget adni az ellenzéknek, hogy belelásson annak felépítésébe és működésébe. Így aztán a polgármester lógójára tettek inkább egy fügefalevelet, csak immár a párt logója nélkül.
Mindez leginkább azt mutatja meg, hogy az ellenzék sokhelyütt, főként Budapesten és kerületei többségében arra kapott lehetőséget, esélyt és főként felhatalmazást, hogy még véletlenül se ezt a gyakorlatot folytassa. Nehogy az legyen, hogy most jönnek az új éhesek, és ”miénk itt a tér” kiáltással nekikezdjenek a zsákmányszerzésnek. Erre nagy a kísértés, hiszen a honi politika egyik alapvető rákfenéje, hogy a mindenkori hatalmat gyakorló csoport a maga hitbizományának tekinti az általa felügyelt területet, és megpróbálja jóllakatni az oda sereglő klientúrát.
Szerintem azok az ellenzéki vezetők, akik most
megbízást nyertek a városok, kerületek irányítására, elsősorban arra kaptak esélyt és bizalmat, hogy megmutassák: lehet másként is. Nyilván nem lesz egyszerű, mert „kétfrontos harcot” kell majd folytatniuk. Először is energikusan rá kell csapni a sajátjaik kezére, ha bele akarnak nyúlni a közös kondérba. Biztos, hogy az úgynevezett üzleti-vállalkozói körök tagjai közül sokan alig várták a pillanatot, hogy az ellenzék is részesüljön a hatalomból, ők meg ekként a koncból.
Ráadásul úgy kell korrektnek és tisztességesnek maradni, hogy a központi hatalom vélhetőleg mindent megtesz azért, hogy akadályokat gördítsen eléjük. E pillanatban még nehezen elképzelhető, hogy a hatalmi arrogancia ne a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” elvének követésére ösztönözné a kormányerőket. Jó lenne ebben tévedni, de a Fidesz által meghonosított politikai kultúra ebbe az irányba mutat. Ugyanakkor ha az ellenzék a fővárosban, a kerületekben, városokban példát képes mutatni arra, hogy lehet sikeresen irányítani egy települést korrupció és lopás nélkül, az lassú, országos változást is generálhat. Lehet, az a bizonyos oktatófilm egyáltalán nem volt haszontalan. Bár őszintén szólva, elég bizarr fejlemény lenne, ha esetleg a győri polgármester meztelen hátsója kellett ahhoz, hogy valami lassú változás elkezdődjön az illiberalizmus honában.