Mátyás Győző: Nehogy az legyen, hogy most jönnek az új éhesek

2019. október 20., 06:00

Szerző:

Azért most, így az önkormányzati választás után, más fénytörésben is eléggé jól látszik, hogy a győri polgármester ezt eléggé elkúrta. Már ha a dolgot nem szó szerint, hanem inkább képletesen értjük. Merthogy bizonyos szempontból mindkét politikai felet belerángatta ebbe a felettébb ízléses alsóbürgözdi oktatófilmbe. Már nem abban az értelemben, hogy közreműködőként, statisztaként jelen lettek volna a nevezetes aktus alkalmával. Hanem úgy, hogy még (kinek rossz, kinek jó) „időben” ez a produkció került a kampány fókuszába, és tagadhatatlanul megváltoztatta az előzetesen jósolt eredményeket. Nem véletlen, hogy a több helyen váratlan győzelmet aratott ellenzéki politikusok már-már sértődötten utasítják vissza az ilyen megközelítést. „Dehogy, ugyan már, az a meztelen igazság, hogy mi voltunk ennyire jók”. Rendben (illetve…), hogy kifelé ezt mondják, csak nehogy bedőljenek a saját propagandájuknak.

Fotó: Merész Márton

Olyannyira az egész választási kampány központi elemévé vált ez a Q-kategóriás home videó, hogy most igazán egyik politikai oldal sem tudja elfogulatlanul felmérni: vajon e nélkül az attrakció nélkül is a mostani eredmény született volna. Pedig ez a videó nem a meztelen hátsók miatt volt érdekes, hanem a politika hátsó udvara miatt, amelynek zugaiba éppen e bravúrdarab révén nyertünk bepillantást. Mert a „Pornóföldre visz az álomhajó” c. film nyomán a sajtó feltárta, milyen ipari méretű bugázást folytattak a győri polgármester köré gyűlt úgynevezett „vállalkozók”. És ez mindennél jobban leleplezi, hogy a Fideszben miként is képzelik a (helyi) hatalom működését. Ez az igazi „oktatóanyag”. Amelyik megmutatja, hogy a személyre szabott pályázatoktól kezdve a sokszorosan túlárazott munkákon át a sima lenyúlásig hogyan fosztogatták a kasszát a derék helyi erők. Ezért felettébb jellemző, hogy a Fideszben az a megoldás született, hogy Győrt minden áron megtartják. Nyilván nem lehet veszni hagyni a hálózatot, pláne nem lehetőséget adni az ellenzéknek, hogy belelásson annak felépítésébe és működésébe. Így aztán a polgármester lógójára tettek inkább egy fügefalevelet, csak immár a párt logója nélkül.

Mindez leginkább azt mutatja meg, hogy az ellenzék sokhelyütt, főként Budapesten és kerületei többségében arra kapott lehetőséget, esélyt és főként felhatalmazást, hogy még véletlenül se ezt a gyakorlatot folytassa. Nehogy az legyen, hogy most jönnek az új éhesek, és ”miénk itt a tér” kiáltással nekikezdjenek a zsákmányszerzésnek. Erre nagy a kísértés, hiszen a honi politika egyik alapvető rákfenéje, hogy a mindenkori hatalmat gyakorló csoport a maga hitbizományának tekinti az általa felügyelt területet, és megpróbálja jóllakatni az oda sereglő klientúrát.

Szerintem azok az ellenzéki vezetők, akik most

megbízást nyertek a városok, kerületek irányítására, elsősorban arra kaptak esélyt és bizalmat, hogy megmutassák: lehet másként is. Nyilván nem lesz egyszerű, mert „kétfrontos harcot” kell majd folytatniuk. Először is energikusan rá kell csapni a sajátjaik kezére, ha bele akarnak nyúlni a közös kondérba. Biztos, hogy az úgynevezett üzleti-vállalkozói körök tagjai közül sokan alig várták a pillanatot, hogy az ellenzék is részesüljön a hatalomból, ők meg ekként a koncból.

Ráadásul úgy kell korrektnek és tisztességesnek maradni, hogy a központi hatalom vélhetőleg mindent megtesz azért, hogy akadályokat gördítsen eléjük. E pillanatban még nehezen elképzelhető, hogy a hatalmi arrogancia ne a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” elvének követésére ösztönözné a kormányerőket. Jó lenne ebben tévedni, de a Fidesz által meghonosított politikai kultúra ebbe az irányba mutat. Ugyanakkor ha az ellenzék a fővárosban, a kerületekben, városokban példát képes mutatni arra, hogy lehet sikeresen irányítani egy települést korrupció és lopás nélkül, az lassú, országos változást is generálhat. Lehet, az a bizonyos oktatófilm egyáltalán nem volt haszontalan. Bár őszintén szólva, elég bizarr fejlemény lenne, ha esetleg a győri polgármester meztelen hátsója kellett ahhoz, hogy valami lassú változás elkezdődjön az illiberalizmus honában.

Horoszkóp

„Itt az idő, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit rólunk mondanak, hanem kezdjünk el mi is mondani valamit. Mert van mondanivalónk, ami fontos és hasznos mindenki számára.” A következőkben Köves Slomó, ortodox zsidó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alapítójának és vezetőjének véleménycikke olvasható.

A cselédsajtó és a Karmelita udvartartásának agyhalott influenszerei Pankotai Lilivel szemben fel merték venni a kesztyűt. De micsoda bátorság kellett ehhez az elvtársaknak. 

Az elhibázott brüsszeli szankciók, azon belül is elsősorban az energiaszektort érintő korlátozások miatt alakult ki válság az EU-ban és így Magyarországon is – ez a kormányzati kommunikáció alfája és ómegája. A valóság ezt másként gondolja.