Lázár György: Tájkép a Capitolium elleni roham után

Akik azt várják, hogy Biden külpolitikai irányvonala gyökeresen eltér majd Trumpétól, nagyot fognak csalódni. A kínai védővámok maradnak, ugyanúgy, mint a Putyin elleni szankciók. Nem várható változás a közel-keleti politikában sem, és a NATO szerepének további erősítése is terítéken marad. Biden óvatosan fogja megközelíteni az iráni kérdést, de erőteljesen fel fog lépni azon országok és lobbistáik ellen, akik zavart próbáltak kelteni az USA-ban. Itt elsősorban az orosz “fake news”-gyárakra és a kínai hackerekre gondolok.

2021. január 20., 13:27

Szerző:

Nem túlzás azt állítani, hogy sokkolta az amerikaiakat a washingtoni Capitolium elleni roham. A feldühödött tüntetők akkor tudtak behatolni az épületbe, amikor ott a honatyák Joe Biden megválasztását szentesítették.

Gyakoriak a tüntetések az USA fővárosában. Néha erőszakos cselekményekre is sor kerül, de arra még nem volt példa hogy egy sokezres, jól szervezett tömeg sikeresen megrohamozza a hatalmas ikonikus épületet. Nyilvánvaló hibák történtek a védelem során, de szerencsére csupán öt halálos áldozatról tudunk. Minden egyes áldozat tragédia, és azért írtam, hogy „szerencsére”, mert ez az incidens sokkal tragikusabban is végződhetett volna. Becslések szerint legalább 300 millió lőfegyver forog közkézen az országban. Az amerikai törvényhozók példát mutattak azzal hogy néhány óra múlva folytatták munkájukat, az amerikai demokrácia nem vált a felheccelt tömegek áldozatává.

Az amerikai politikusok többsége Trump elnök felelőtlen retorikáját okolja a történtekért. Saját párttársai, egykori bizalmasai és miniszterei is ellene fordultak. A közvélemény már hozzászokott Trump gyakran irracionális retorikájához, de a mostani krízisben az elnök nem töltötte be vezető szerepét. Nem nyugtatta meg higgadt szavakkal a közvéleményt, nem csendesítette le az indulatokat. Éppen ellenkezőleg, rövid cinikus videóüzenetben köszönetet mondott az ostromlóknak, majd felkérte őket hogy menjenek haza. Ellentmondásos üzenete elbizonytalanította leglojálisabb követőit is; világossá vált, hogy Trump alkalmatlan az ország vezetésére.

Mi lehet a következő lépés? Boris Johnson brit kormányfő foglalta össze talán legjobban hogy “létfontosságú, hogy most békés és rendezett hatalomátadás történjen”. Trumpnak már csak néhány napja maradt hivatali idejéből, január 20-án várhatóan beiktatják Biden megválasztott elnököt.

Számos demokrata (és jónéhány republikánus) politikus feni a kését, és az incidens nyomán politikai leszámolásra készül. Nem valószínű, hogy arra lenne elég idő, de úgy tűnik, egy új impeachmenteljárás megindítására azért sor kerül.

Több mérsékelt politikus, mint például a republikánus Marco Rubio szenátor is azt hangsúlyozza, hogy a rendezett hatalomátadás a legfontosabb. Bidennek hivatalba kell lépnie és el kell kezdeni a sebek begyógyítását, a politikai árkok betemetését.

A demokrata házelnök Nancy Pelosi „tébolyodott és veszélyes” vezetőnek nevezte Trumpot és az amerikai hadvezetéssel is tárgyalt. Fontos hogy a jelen helyzetben Trumpnak ne legyen ellenőrizhetetlen hozzáférése a nukleáris kódhoz és a hadsereg irányításához.

Trump négy éves elnöklésének nagy nyertese a Demokrata Párt. Demokrata elnök lesz, demokrata többség van a képviselőházban és a szenátusban is. Biden nem kis politikai ügyességgel, Kamala Harris választott alelnöke segítségével, képes volt a demokraták balszárnyát semlegesíteni és pártja egységesebb mint valaha.

A Republikánus Párt gyakorlatilag kettészakadt. Ötven republikánus szenátor közül mindössze 8 számít Trump hívének. A képviselőház 211 republikánus tagjából viszont 147 szavazott mellette az állítólagos választási rendellenességek ügyében. A számok változhatnak ugyan, de Trump befolyása saját pártjában ma még meghatározó. Érdemes megjegyezni hogy a magyar származású Andy Harris képviselő, aki az Amerikai Magyar Kongresszusi Bizottság republikánus társelnöke, teljes mellszélességgel támogatja az elnököt. A Bizottság demokrata társelnöke, Marcy Kaptur pedig Trump-ellenes.

Biden elnök nem fogja elidegeníteni a mérsékelt republikánusokat, sőt, mindent meg fog tenni, hogy munkakapcsolatot alakítson ki a Trumptól leszakadó honatyákkal, mint például Utah befolyásos szenátorával, Mitt Romney-val. E sorok írója úgy véli, hogy a reálpolitikus Biden jelentős engedményeket fog tenni a republikánusok megnyeréséért, mert a kormányzáshoz szüksége van egy civilizált ellenzékre. Jónéhány engesztelő lépése nem fog tetszeni a demokrata balszárnynak.

Más a helyzet a Josh Hawley képviselő és Ted Cruz szenátor által vezetett republikánus Trumpistákkal. Sokuk nem fogja túlélni a következő választási ciklust, és várható, hogy a mérsékelt republikánusok is fellépnek ellenük pártjuk megmentéséért. Mitch McConnell, a párt 78 éves vezető szenátora is Trump ellen fordult; Mike Pence alelnök támogatására sem számíthat már. A párt túlélése a tét, és valószínű hogy hamarosan új arcokat látunk a republikánus vezetésben, új retorikával.

Akik azt várják hogy Biden külpolitikai irányvonala gyökeresen eltér majd Trumpétól, nagyot fognak csalódni. A kínai védővámok maradnak, ugyanúgy mint a Putyin elleni szankciók. Nem várható változás a közel-keleti politikában sem és a NATO szerepének további erősítése is terítéken marad. Biden óvatosan fogja megközelíteni az iráni kérdést, de erőteljesen fel fog lépni azon országok és lobbistáik ellen akik zavart próbáltak kelteni az USA-ban. Itt elsősorban az orosz “fake news” gyárakra és a kínai hackerekre gondolok.

A stílus és a retorika változni fog; a Trump lojalistákat hozzáértő szakértők fogják felváltani. Az Orbán kormány sem számíthat sok jóra Washingtonban.

Orbán Viktor már hónapokkal az elnökválasztás előtt lelkesen támogatta Trump újraválasztását. Érthetetlen, hogy miért volt erre szükség? A kormány honi fogyasztásra azt hirdette, hogy kíválóak az amerikai kapcsolatok. Azok kétségtelenül barátiak voltak, különösen a személyes kapcsolatok Trump elnökkel és Cornstein nagykövettel, de az amerikai külügy gyakran kritikus hangot ütött meg. Arról keveset írt a kormánypárti sajtó.

Nem kerülte el a demokraták figyelmét az sem, hogy Trump ügyvédje, Rudy Giuliani 2019 decemberében Budapesten találkozott Jurij Lucenko volt ukrán főügyésszel. És az sem volt titok, hogy Giuliani kompromittáló adatokat gyűjt a Biden család ellen. Tavaly októberben Szijjártó Péter külügyminiszter egy videóban szólította fel Bident, hogy tisztázza a családját érintő állítólagos (soha nem bizonyított) korrupciós ügyeket. Nem érthető hogy milyen előnyökre számított a magyar diplomácia a most már megválasztott elnök személye elleni támadással?

Úgy tűnik hogy Magyarországnak már nincsenek rutinos, nemzetközileg elismert nagy formátumú diplomatái. Szabó László washingtoni nagykövet pehelysúlyú szereplése és tavalyi visszahívása, a magyar diplomácia válságára vagy inkább mélypontjára utal. Pásztor István egykori hírszerző tábornok vezeti a New York-i konzulátust, és Széles Tamás, a debreceni televízió volt főnöke a Los Angeles-it. Nem kétlem, hogy a kormány iránti lojalitásuk példamutató, de diplomáciai misszióra alkalmatlannak tűnnek. Már-már az abszurdítás határát súrolja hogy a kormány hivatalos lobbistaként alkalmazza a testépítő David Reaboit, egy „professzionális twitterezőt”.

Takács Szabolcs, az új kinevezett nagykövet már Washingtonban van. Személye sem biztat sok jóval. Lehetetlen feladatra vállalkozott, és sokunkat meglepett hogy Budapest olyan politikust küldött aki nem is olyan régen az iráni kapcsolatok istápolásán dolgozott.

Valószínű, hogy a Biden-adminisztráció, legalábbis eleinte, keveset fog törődni a magyar kapcsolatokkal. A belpolitikai konszolidációra és egy koronavírus-mentes ország politikai egyesítésére fognak koncentrálni. A külpolitikát is a kínai és orosz kapcsolatrendszer kérdései fogják meghatározni.

 

A szerző több mint 40 éve az Egyesült Államokban, Kaliforniában él. Doktori ösztöndíjasként került a Szilícium-völgybe, letelepedett és karriert épített. Írásaival rendszeresen jelentkezik magyar és angol nyelvű lapokban

Mivel az Egyesült Államok kormányzata ma azt szeretné – a magyar nép érdekeivel megegyezően –, hogy Magyarország alkotmányos demokrácia legyen, a magyar kormány pedig ezt nem szeretné, halkan kijelenthető, hogy a magyar nép valódi érdekeinek előmozdítását – bár aligha tehet érte bármit – az Egyesült Államok kormányzata szorgalmazza, a magyar kormány pedig nem.
A Hunyadiak koporsóit azért nyitották fel, hogy DNS-mintát vegyenek belőlük. Ezekből megállapítják Mátyás király „Y-kromoszómás haplocsoportját”, azaz a „férfiágon öröklődő genetikai markereit”. A tudás birtokában a székesfehérvári osszáriumból kiválogatnák Mátyás király csontjait, összeraknák a csontvázát, majd eltemetnék. Kezdetnek. Mert utána jönne a többi király.
Így érkeztünk meg a 25 év alattiak mentességéhez. Mire is lesz ez jó? Kellemes lesz nem fizetni adót, de ettől például még nem lesz jobb a fiatalok helyzete a munkaerőpiacon – itt a legmagasabb a munkanélküliség. Azért, mert több nettója lesz a fiatalnak, még nem éri meg jobban felvenni, alkalmazni. Ha pedig nem talál munkát, másodlagos, hogy mennyi a kedvezmény és a mentesség.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a felhasználó  a szolgáltató önkényének ki van szolgáltatva és ezekben az esetekben gyakran sérülnek a szólászabadsághoz fűződő alkotmányos jogok. Nem csak és nem is elsősorban Trump elnökről van szó, hanem nagyon sok névtelen, ismeretlen felhasználó alkotmányos jogairól.
A magyar kormánypropaganda, vagyis az állami talpat vehemensen nyaló sajtó egésze a washingtoni Capitol Hillen zajlott történéseket olyan kifordított logikával, olyan elferdített interpretációval, olyan valóságellenes tálalásban, olyan szemérmetlen hazudozással és olyan lelketlen, lehetetlen, szemfényvesztő álmagyarázatokkal adta elő, hogy még a leginkább elszánt Trump-hívők sem találhatták volna ki ennek forszát, minthogy nem is találták, mert nekik valóságosan is legfeljebb kisebb csúsztatásokra futotta.