Dési András: Putyin csak a pálya szélén

2018. június 14., 12:08

Szerző:

Kicsit darabosan bánik a labdával, de ezt sármos öniróniával teszi. Gudni Th. Jóhannesson, Izland államfője egy rövid videoklipben dekázni próbál, és arra buzdít minden semleges drukkert, hogy a szigetország válogatottjának szurkoljanak az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon. Jóhannesson Reykjavíkból figyeli majd, hogy az izlandiak miként állják a sarat Argentína, Horvátország és Nigéria ellen. Ő maga nem teszi be a lábát Oroszországba. Így kívánja kifejezni szolidaritását a NATO-szövetséges Egyesült Királysággal, amelynek kormányfője szintén hiányzik majd az angol válogatott meccseiről. Theresa May a Szkripal-ügy miatt döntött úgy, hogy nem parolázik a mérgezési kísérlet megrendelőjének tartott Vlagyimir Putyinnal.

Ezzel szemben Emmanuel Macron francia elnök és minden valószínűség szerint Angela Merkel német kancellár is ott lesz a lelátókon. A Nyugat messze nem egységes abban, miként kezelje Oroszországot. Beleértve azt is, hogy a labdarúgó-világbajnokság egyáltalán elválasztható-e a politikától. Európai parlamenti képviselők „Putyin vb-jének” bojkottjára szólították fel az Európai Unió állam- és kormányfőit, mint az előbbiekből kiderült, korlátozott sikerrel. Macron és Merkel sem azért megy el, mert a korábbi német kancellárhoz, Gerhard Schröderhez hasonlóan a „vegytiszta demokratát” látják az orosz elnökben. Pontosan tudják, kivel állnak szemben, de ők a párbeszéd minden lehetőségét ki akarják használni azzal a globális játéktérre visszatért hatalommal, amely a probléma és a megoldás része is. Legyen szó a Kelet-Ukrajnát beterítő befagyott háborúról, a Szíriát földig romboló, pokoli forróságú háborúról vagy az iráni atomalku további sorsáról.

Vb-2018 – FIFA-kongresszus
Fotó: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Az olimpiákhoz hasonlóan a labdarúgó-világbajnokságok is a politika, az üzlet és a legmagasabb állami szintekig érő korrupció sajátos elegyét képezik. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA kikéri ugyan magának, hogy politizálna, de az öt legerősebb feltörekvő gazdaság, Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Oroszország közül került ki 2010 óta egymást követően a világbajnokságok házigazdája. Az eddigi kivételek közül India a krikettben nagyhatalom, Kína pedig gigantikus piac, ahol óriási pénzeket ölnek a labdarúgásba. A 2022-es vb házigazdája, Katar sem éppen liberális demokrácia, ahogy a FIFA is magasról tesz az emberi és polgári jogokra, jogállamiságra, a sajtószabadságra. A futball-világszervezet szívesen közösködik autoriter rezsimekkel, ezekkel könnyebben szót értenek.

Megjegyzendő, hogy a putyini rendszer nem kis kockázatot vállalt a vb-rendezéssel. Oroszország még sohasem nyitotta meg magát jelentősen a külvilág előtt, soha nem fogadott még ennyi külföldi turistát, mint most, 2018 nyarán. A tizenegy városban persze nem feltétlenül a mélyorosz valóság tárul fel, de nem csak az válik láthatóvá, amit a rezsim önfényező marketing- és pr-szempontból mutatni akar Oroszországról. A vb más, mint az egy városra, Szocsira összpontosuló téli olimpia volt. Ez a rendkívül gazdag kultúrájú ország „élő közvetítésben” fog vizsgázni, hogy miként kezel milliárdos nézőszámot hozó globális eseményt, házigazdaként hogyan bánik az arra látogató tömegekkel.

Lehet úgy is nézni, hogy „Putyin vb-je”, de valójában mégsem az övé. A pályán nem ő játszik. Mert minden ráaggatott nacionalizmus, a meccseket kísérő „szurkolói” balhék, rasszista rigmusok ellenére a labdarúgás alapvetően a sokszínűségről, a másik és a mások tiszteletéről szól. Mindenféle választóvonalat meghaladó sport. A fegyelemé, a csapatszellemé, de egyben az elfogadásé is. Éppen ezért hajrá, mindenki! 

Horoszkóp

„Itt az idő, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit rólunk mondanak, hanem kezdjünk el mi is mondani valamit. Mert van mondanivalónk, ami fontos és hasznos mindenki számára.” A következőkben Köves Slomó, ortodox zsidó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alapítójának és vezetőjének véleménycikke olvasható.

A cselédsajtó és a Karmelita udvartartásának agyhalott influenszerei Pankotai Lilivel szemben fel merték venni a kesztyűt. De micsoda bátorság kellett ehhez az elvtársaknak. 

Az elhibázott brüsszeli szankciók, azon belül is elsősorban az energiaszektort érintő korlátozások miatt alakult ki válság az EU-ban és így Magyarországon is – ez a kormányzati kommunikáció alfája és ómegája. A valóság ezt másként gondolja.