Kutatók szerint egyszerűen megakadályozható a Homokhátság elsivatagosodása
A föld alatti víztározás mentheti meg a Duna–Tisza közi Homokhátságot az elsivatagosodástól. Nemzetközi tapasztalatok alapján kutatók már kísérleteznek is a megoldással.
A vízszintek csökkenése több tényező – például a felszín alatti víz öntözési, ivóvízellátási célú túlhasználata és az éghajlatváltozás – együttes eredménye Magyarországon is megfigyelhető, különösen jól látszik a hátsági területeken: a Duna–Tisza közén akár évi 10 centiméter is lehet a csökkenés, és csak egyre rosszabb lesz. Előrejelzések szerint a csapadék felszín alá beszivárgása nyolcvan éven belül a harmadára is csökkenhet, ez a Hátságon a vízszint további háromméteres csökkenését vetíti elő – számol be a Telex.
A kutatók szerint azonban már létezik költséghatékony, helyben is megvalósítható megoldás, amelynek segítségével nem lehetetlenül el a mezőgazdaság a Homokhátságon.
A célzott helyszín alatti vízpótlást a világ különböző részein alkalmazzák. Előnye, hogy a víztározók kialakítása többnyire nem igényel nagy mérnöki beavatkozást a környezetbe, hanem a rendszerek települési vagy lakossági szinten is megtervezhetők és kivitelezhetők.
A Duna-Tisza közi hátságon a csapadékvíz az egyetlen helyben gyűjthető és használható vízforrás, ezek tetőkről és burkolt felületekről összegyűjthetőek, kutakba juttathatóak, és ezzel a tartalékkal aszály idején enyhíthető a vízhiány, illetve vízszintemelkedést is eredményezne a felszín alatt, továbbá az ökoszisztémák regenerációját is segíthetné – írja a Másfélfok cikkében Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2022. szeptember 2., 08:45
Invazív, kivadult kaktuszok hódítják meg a magyar vidéket, melyek kiszoríthatják a kevésbé aszálytűrő őshonos növényeket, óriás károkat okozva ezzel.
Külföld
2011. április 5., 17:20
A környezeti menekültek már most is négyszer, ötször annyian vannak, mint a politikai, vallási menekültek, mégsem szerepel ez a fogalom a nemzetközi jogban. Ki fog segíteni azoknak az embereknek, akik az elsivatagosodás vagy a tengerszint emelkedés miatt kényszerülnek elhagyni otthonaikat? Ki fogja befogadni őket, ha mindenük odavész?
Kerekegyházán már tesztelik a rendszert több éves terepi kísérlet és numerikus szimuláció segítségével. A kutatók arra jutottak, hogy a tetővíz összegyűjtésével nagy csapadékú időszakban hatékonyan lehet tározni az egyébként többnyire veszteségként vagy akár károkozóként jelentkező vizet, ezzel emelkedik a vízszint a felszín alatt, illetve aszályos időszakban a település céljaira ismét kinyerhető és felhasználható a tározott víz.
A 2020-ban megkezdett kísérlet a sekély felszín alatti víz minőségének jelentős javulását mutatta. Bár a kút vizében az ereszcsatorna anyaga miatt találtak cinket, a körülötte kialakított ideiglenes megfigyelő objektumokban a jelenléte nem volt kimutatható.
Számításaik szerint
a kerekegyházi tetőkről éves szinten több mint 280 ezer köbméter többletvíz lenne közvetlenül bejuttatható a település alá, ami elvben 20 centiméteres vízszintemelkedést okozhatna.
(Keimelt képünk illusztráció: látogatók a De Maasduinen Nemzeti Parkban. A Maas és a német határ közötti hosszúkás homokháton fekvő erdő- és pusztaterület a szárazság és a túl sok nitrogéncsapadék miatt bizonyíthatóan leromlott. Fotó: ROB ENGELAAR / ANP MAG / ANP via AFP)
