Sallai Nóra tragédiája kapcsán Puskás-Dallos Peti ezeket a hírességeket vádolja felháborodott posztjában
Hétfőn este jött a hír, hogy elhunyt Sallai Nóra kisfia. Puskás-Dallos Peti felháborodott posztban reagál a történtekre, bizonyos hírességeket is felelőssé téve.
Szeptember 27-én pénteken szenvedett autóbalesetet Sallai Nóra és ötéves kisfia, Bende. Úgy tudni, hogy egy családi látogatásról tartottak éppen hazafelé, amikor Alsónémediben bekövetkezett a tragédia. A 44 éves színésznő egy Opelt vezetett, és egy mellékutcából kanyarodott ki a főútra, amikor belecsapódott egy hatalmas sebességgel érkező BMW. A Jóban-rosszban című sorozatból, de szinkronhangként is jól ismert színésznő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy azóta is intenzív osztályon ápolják. A kisfiával kapcsolatban jó ideig csak annyit lehetett tudni, hogy újraélesztésre volt szükség, hétfőn azonban megérkezett a szörnyű hír, miszerint a gyermek az életét veszítette a balesetben.
Puskás-Dallos Peti gondolatai Sallai Nóra balesetéről
A tragikus hír hallatán Puskás-Dallos Peti, aki maga is egy kisgyermek édesapja, a következőket írja a Facebookon egy felháborodott és trágárságoktól sem mentes posztban:
„Megöltetek ismét egy gyermeket. Tönkretettetek egy családot.
Nem ismerlek titeket, de hányszor gyászoltunk már, hányszor kellett olvasni, hogy emberek halnak meg értelmetlenül... pedig semmi mást nem csináltak, csak ugyanazt mint mindennap: tartottak haza gyalog, vártak a buszmegállóban, bicikliztek át a hídon, ültek együtt az autóban, lehet, hogy zenét hallgattak, meséltek a napjukról egymásnak, majd véget ért minden.
Azért mert részegek vagytok, be vagytok drogozva, mert versenyeztek, mert villogni akartok, mert faszgyökerek vagytok, majd lesztek gyilkosok, mert nincs mit szépíteni, azok vagytok.
Sallai Nóra a kolléganőm. Amióta olvastam, mi történt, nem telt el nap, hogy ne gondoltam volna rájuk. Ne imádkoztam volna, hogy felépüljenek... Nem tudom, ezek után mit lehet mondani.
Csak annyit tudok, hogy ezt a többesszámot üzenem mindenkinek, aki hisztizik, miért lehet csak ennyivel meg annyival menni, miért kell lassítani az autóforgalmat, miért nem szabad egy sör után beülni, miért tilos bedrogozva, akár csak beszívva is beülni, miért gyűlöletes a versenyzés az utakon, miért undorító, amikor letolsz másokat az utakon, majd büntetőfékezel... És legfőképpen üzenem azoknak a közszereplő ismerőseimnek, akik azzal villognak, mekkorát gyorsul az új státuszszimbólum, akik live-oznak, miközben a városban baszatják, és hát tudom jól párotokról, hogy ittasan-bekokózva szálltok be a kocsitokba, mert abban bíztok, hogy híresek vagytok, ezért nektek szabad, hogy ezekért a halálokért ti is hibásak vagytok.
Ha a lelkiismeretetek nem is, a súlyos szigorítások talán változtatnának rajtatok. Nyugodj békében Bende. Imádkozunk a családodért.”
Az alábbi poszt tartalmazza a fentieket. A linkeket természetesen mi adtuk hozzá, kapcsolva azokat a történeteket az utóbbi időkből, amikre illenek Puskás-Dallos Peti leírásai. Érdemes esetleg egy-kettőbe belekattintani, és esetleg elmerengeni azon, hogy miért lehet az, hogy az ilyen gyorshajtók, illetve balesetek okozói az esetek döntő többségében férfiak.
Amiben Puskás-Dallos Petinek nincs feltétlenül igaza
Puskás-Dallos Petivel, illetve azzal az érvvel, hogy a büntetések szigorítása lehetne a megoldás erre a helyzetre, sok kriminológus vitatkozna. A szakértők egy része azt állítja ugyanis, hogy nem a büntetés súlyossága az, ami visszatartó erővel bírhat, hanem a büntetés elkerülhetetlenségének a tudata. Az elrettentés erejéről a Wikipédián itt lehet többet olvasni.
Miközben vannak olyanok, akik szerint az elrettentés ereje bizonyos esetekben tényleg hatással lehet, addig a büntetési tételek emelését értelmetlennek tartók azzal érvelnek, hogy amíg a potenciális balesetokozók úgy ülnek a volán mögé, hogy „mehetek 150-nel, úgyse fognak elkapni”, addig nem biztos, hogy számít, hogy mennyi a büntetés, hiszen az elkövető abban bízik, hogy az őrá úgysem vonatkozik majd. Nem tűnik túl életszerűnek az sem, hogy a potenciális elkövetők naprakészek lennének a Btk. egyes rendelkezéseiből, és egy szigorítás nyomán úgy gondolkodnának, hogy „eddig csak 2-5 évig terjedő szabadságvesztés volt a büntetési tétel, ezért még beültem ittasan a volán mögé, mert öt év végülis még belefér, de most már felemelték 8-10 évig terjedőre, ami viszont túl sok, úgyhogy ezután már vezetés előtt soha egy kortyot sem”.
A büntetési tétel emelésének akkor lehetne kifejezett és egyértelmű hatása, ha minden potenciális elkövető racionálisan gondolkodna, tervezne és mérlegelne cselekménye elkövetése előtt, kb. mint ahogy Ambrus Attila kitervelte a bankrablásokat. A bűncselekmények jó részére azonban pont az a jellemző, hogy az elkövető nem mérlegel, hanem a következményekre tekintet nélkül megcsinálja, ami hirtelen eszébe jut. Vagy ha fel is merül benne, hogy cselekményének negatív következményei lehetnek, bízik abban, hogy ezek elmaradnak majd, megússza őket.
Megoszlanak tehát arról a szakértői vélemények, hogy büntetések szigorítása tényleg hasznos-e, de egy dolgot a büntetései tételek emelésével mindenképpen el lehet elérni: azt, hogy nőjön a börtönpopuláció. Esetleg még egyet: úgy csinálhatunk, mintha tettünk volna valamit egy mélyen gyökerező probléma kezelésére. Talán hatásosabb lehet pontosan az, amit Puskás-Dallos Peti egyébként a posztja jó részében tesz: az emberek tanítása, érzékenyítése azzal kapcsolatban, hogy mennyire fontos a felelős közlekedés, és a veszélyes magatartások népszerűsítésének és elkövetésének nyilvános elítélése.
Nos, tegyük próbára a fenti érvek erejét: az ön véleménye mi a kérdésről? Várjuk a szavazatát!
(Kiemelt kép: Facebook/Józan László)