Ujjlenyomat nélkül

Szergej Nyikityics Hruscsov mérnök és politológus nem az első a volt szovjet vezetők leszármazottai közül, aki az Egyesült Államokban telepedett le. Sztálin leánya, Szvetlana Allilujeva még a szovjet időkben disszidált és ment férjhez Amerikában. Jurij Andropov egykori KGB-főnök, majd pártfőtitkár gyermekei Floridában élnek. Nyikita Hruscsov dédunokája, Nyina, a Princeton Egyetemen végzett, és egy New York-i egyetemen tanít.

A közelmúltban elhunyt Szergej Hruscsov a moszkvai műszaki egyetem elvégzése után Vlagyimir Cselomej később nevezetessé vált konstruktőr-irodájában dolgozott, amely robotrepülőgépek, ballisztikus rakéták tervezésével foglalkozott. Ennek a kollektívának a nevéhez fűződik a máig is hadrendben álló Proton hordozórakéta megteremtése is. Ezért amikor a fiatal Hruscsov a tervezőiroda más munkatársaival együtt Lenin-díjban részesült, majd már a műszaki tudományok akadémiai doktoraként elnyerte a Szocialista Munka Hőse címet, kevesen állították, hogy kitüntetéseit annak köszönheti, hogy atyja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök.

A ’80-as évek vége felé, már a peresztrojka idején, Szergej Hruscsov elkezdett politológiával foglalkozni. (A politikával már akkor kapcsolatba került, amikor jó egy évtizeddel korábban megszerkesztette és illegálisan külföldre juttatta apja bukása után magnetofonszalagra mondott memoárját.) 1991-ben az Egyesült Államok egyik vezető egyeteme, a Rhode Island-i Brown University felajánlotta, hogy tartson náluk egy kurzust a hidegháború történetéről. Szergej Hruscsov elfogadta a meghívást, azután amerikai–orosz kettős állampolgárként ott is ragadt az Egyesült Államokban, ahol számos, a szovjet múltat boncolgató könyve és tanulmánya jelent meg.

Az idén június 18-án közölték a hírügynökségek, hogy a nyugdíjas professzor cranstoni otthonában elhalálozott. Halálának körülményeiről több, egymásnak ellentmondó változat látott napvilágot.

Haláláról a felesége, Olga Golenko értesítette a hatóságokat. Elmondta, hogy férje már régóta betegeskedett, és most, 85 éves korában, végelgyengülésben meghalt. Hozzátette, hogy az elhunyt felmenői nem éltek hosszú életet. Ez biztosan nem felel meg a valóságnak: Szergej apja, Nyikita Hruscsov 77 évet ért meg.

Az elsődleges halottszemle öngyilkosságot valószínűsített. Ennek ellentmond, hogy bár valóban betegeskedett, barátai, kollégái szerint nagy terveket forgatott a fejében: a Szovjetunió történetének néhány máig sem tisztázott mozzanatáról készült könyvet írni. A halottkémi vizsgálat szerint viszont halálát a koponyáját ért lőtt seb okozta, vagyis lőfegyver végzett vele. De vajon ki húzta meg a ravaszt? A holttest mellett fekvő pisztolyon a vizsgálatok során nem találtak ujjlenyomatokat. Az állítólagos öngyilkos kezén nem volt kesztyű, tehát a fegyvert valaki bizonyára letörölte.

Az elsőként a helyszínre érkező rendőr jelentésében az szerepelt, hogy az elhunyt halála idején a házban harmadik személy, tehát idegen nem tartózkodott. Akkor viszont ki eresztette az áldozat fejébe a golyót? Netán a betegeskedő aggastyán kérésére a saját felesége? Idegenkezűség gyanúja esetén viszont a rendőrség okvetlenül eljárást kezdeményezett volna, ám ebben az ügyben nem így történt. Patalano rendőr őrnagy azt közölte, hogy „az erőszakos beavatkozást semmiféle bizonyíték nem támasztja alá”. Miközben a boncolási jegyzőkönyv egyértelműen a halált okozó lőtt sebről beszél, az özvegy szerint férje végelgyengülésben hunyt el. És ezt az állítást – ha egyszer nem indított bűnügyi eljárást – a hatóság el is fogadta.

Oroszországban, ahol a közvélemény – nem is alaptalanul – már évszázadok óta gyanakvással fogad mindenfajta halálhírt, most is különböző feltételezések fogalmazódtak meg. Az első szerint az elhunytat még a szovjet időkben beszervezte az amerikai titkosszolgálat, még akkor, amikor a ’60-as években az irányítástechnikával foglalkozó amerikai–szovjet együttműködés aktív részese volt. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy ennek a máig is titkosított együttműködésnek az irányítója szovjet részről Dzsermen Gvisiani akadémikus, Alekszej Koszigin miniszterelnök veje volt. Az amerikai titkosszolgálatoknak – jegyzik meg ennek a variánsnak a hívei – óriási falat lett volna a szovjet rakétatechnika területén dolgozó, az elithez tartozó tudós beszervezése. De öregkorára – folytatódik ez a gyanúváltozat – Szergej Hruscsovban feltámadt az orosz hazafi lelkiismerete, megtagadta a további együttműködést az Egyesült Államok titkosszolgálataival, esetleg készült is leplezni azokat, ezért végeztek vele az amerikaiak.

Egy másik feltételezés szerint Szergej Hruscsov kilövésére nem Washingtonban, hanem Moszkvában adták ki a parancsot. Az elhunyt ugyanis olyan emlékiratokat készült közzétenni, amelyek alaposan felforgatnák a szovjet múltról szóló hivatalos narratívát. Így például a Rhode Island-i professzor állítólag bizonyítékokkal rendelkezett arra vonatkozólag, hogy Alekszandr Jakovlev a CIA ügynöke volt. Márpedig Jakovlev, aki egy évet a New York-i Columbia Egyetemen töltött, később vezető pártmunkás, majd tíz évig hazája kanadai nagykövete volt, Mihail Gorbacsov jobbkezeként, a peresztrojka fő ideológusaként lett a ’80-as évek második felében a Szovjetunió egyik vezetője.

Szergej Hruscsov állítólag túl sokat tudott Vlagyimir Szemicsasztnijról, akiből annak idején az apja csinált állambiztonsági főnököt, annak ellenére, hogy korábban a KGB-s vezérezredes volt a legfőbb pártfogója a nácikkal kollaboráló ukrán Sztepan Bandera követőinek. De tudhatott Szergej Hruscsov úgymond, Frol Kozlov halálának valós körülményeiről is. Kozlov a ’60-as években a párt Központi Bizottságának másodtitkára, miniszterelnök-helyettes volt, akiről Nyikita Hruscsov nyíltan kimondta, hogy szívesen látná utódjául. Nem sokkal fő pártfogójának leváltását követően Kozlovval szívinfarktus végzett.

E fantasztikus, kétségtelenül ellentmondásos teóriák kritikusai azt mondják, hogy mindez csak „kavarás”, amely mögött hol Gorbacsov besározásának szándékát sejtik, hol pedig azt, hogy minden, ami elvonhatja a figyelmet Oroszország mai gondjairól, a gazdaság egyre súlyosbodó problémáiról, a demokrácia, a törvényesség maradványainak felszámolásáról, kizárólag Vlagyimir Putyinnak kedvez. Kérdéses, hogy Szergej Hruscsov holttestének exhumálása segítene-e a rejtély megoldásában, csakhogy erre a műveletre semmiképpen nem kerülhet sor, mivel a professzor földi maradványait elhamvasztották azért, hogy urnáját a moszkvai Novogyevicsij-kolostor temetőjében, atyja hamvai mellett helyezzék el. / Kulcsár István