Nemhogy csökken, elképesztő mértékben nő a globális műanyagtermelés

Míg 2020-ban összesen 450 millió tonna műanyag jött létre a vegyiparban, addig ez a szám 2060-ra a háromszorosára, azaz 1200 millió tonnára nőhet.

2024. május 2., 11:28

Szerző:

Kezdenek kisiklani a dolgok, egyre nagyobb gondot jelent a műanyag termelése a világban – derült ki a Jazzy Rádió Business Class című műsorából.

Ezen a héten zajlik az ENSZ Műanyag Egyezményének tárgyalása, ahol a zöld oldal képviselői azt követelték, hogy a résztvevők állapodjanak meg a műanyaggyártás-csökkentéséről, hiszen a globális műanyag szennyezés ellen fel kell lépni

– mondta el Simon Gergely, a Greenpeace szakértője. A szakembert annak kapcsán kérdezték, hogy kiderült: 2020-ban összesen 450 millió tonna műanyagot gyártottak, míg ez 2060-ra a háromszorosára, azaz 1200 millió tonnára nőhet. 

Simon Gergely szerint egyre többször lehet arról hallani, hogy mindent beborít a műanyag szemét, friss jelentések szerint az élelmiszerünk, a sarki jég, a Duna, a Tisza, az emberi szervezet is tele van mikroműanyaggal. Ez pedig indokolttá tette, hogy a Greenpeace és más zöld szervezetek azt kérjék, hogy a korábbi klímaegyezményekhez hasonlóan szülessen egy olyan egyezmény, amiben kötelező érvényűvé válik a műanyag előállításának csökkentése.

Sajnos az országok azonban egyelőre az olaj-, a gáz-, a műanyagiparra hallgatnak, akik elutasítják a korlátozást, és próbálnak minél több benzint és gázt átmenteni műanyagba

– mondta Simon Gergely.

Újságírói kérdésre, miszerint a termelés hogyan viszonyul ahhoz a törekvéshez, hogy 2040-re a műanyagoknak 60 százalékkal kellene csökkennie a világban, a Greenpeace szakembere elmondta: a vegyipar és az olajipar láthatóan arra törekszik, hogy megmentsék az eddigi termelékenységüket. Főleg, hogy Kínában már az a trend látszik, hogy elektromos járműveket kezdenek használni az emberek, így csökken a kereslet az üzemanyagok iránt. 

A magyarországi helyzet kapcsán Simon Gergely kifejtette, az elmúlt időszakban itthon volt 1-2 olyan törekvés, hogy az eldobható műanyag termékek egy részét elkezdték korlátozni, hiszen a legyártott műanyagoknak a nagy része egyszerhasználatos.

Tehát megalkotott az emberiség egy olyan anyagot, ami nagyon sokáig megmarad, nagyon sok tényezőnek ellenáll, sokáig fennmarad a természetben háborítatlanul, mindeközben csak pár percig szolgálja a tulajdonosát

– mondta.

Végül a műanyagok újrahasznosításáról megjegyezte: az erre szolgáló rendszer nagyon kezdetleges, az előállított műanyagok összmennyiségének csupán a tizedét lehet újrahasznosítani. Az ilyen formán létrejött műanyagok azonban tele vannak szennyező anyagokkal, nem beszélve az újrahasznosítók környékén jelen lévő mikroműanyagok brutális mennyiségéről.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrása: Jakub Porzycki/NurPhoto) Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.