Két keréken a munkahelyre
Szeged fenntartható közlekedése szempontjából stratégiai célnak számít a kerékpárút-hálózat folyamatos fejlesztése. A város így szeretné segíteni, hogy a jövőben minél többen kerékpárral járjanak a munkahelyükre dolgozni, ráadásul ezzel jelentősen csökkenthető a járművek okozta környezeti terhelés is. A napfény városa jó úton jár: ma már minden ötödik szegedi polgár a biciklis közlekedést preferálja az autóval szemben. Ehhez persze korszerű infrastruktúra szükséges. A szegedi kerékpárút-hálózat fejlesztésének első üteme az Európai Unió bruttó 655 millió forintos támogatásával, valamint az önkormányzat bruttó 226 millió forintos önrészével valósult meg. A projekt elő részeként a Szeged–Sándorfalva, másodikként pedig a Szeged–Algyő közötti szakasz készült el.
A Szegedet Sándorfalvával összekötő szakaszon 5209 méter hosszan alakították ki a kétirányú új kerékpárutat. A fejlesztés részeként elkészült az M43-as csomópont előtt és után a kerékpárút közúti átvezetése, az Algyői-főcsatornán kishíd épült, továbbá kialakítottak egy pihenőhelyet is – 5,8 kilométerre Szegedtől és 2,8 kilométerre Sándorfalvától. Az építkezéssel együtt elültettek 1119 darab fát, de cserjét és gyepet is telepítettek. Ami a Szeged–Algyő-szakaszt illeti, ezen a részen kerékpárosnyomot jelöltek ki az Algyői út és a Bástya sor között 1062 méter hosszan, a Tölgyes utcában 478 méter hosszan, valamint a Budapesti körút és a 47-es főút kereszteződésében 48 méter hosszan. Kétirányú kerékpárút épült 572 méternyi, elválasztott gyalog- és kerékpárút 616 méternyi szakaszon. A Budapesti körút és a 47-es főút csomópontjában átépítették az autóbuszöblöt, új esőbeállót is kapott, és ezen a ponton alakították ki a szegedi kerékpárút-hálózat első szervizpontját.
A kerékpárút-hálózat fejlesztése a következő időszakban sem áll le: a Szeged–Sándorfalva-szakasz folytatása 2020-ig valósul meg, és megépül a logisztikai központhoz vezető, valamint a Sziksós–Bordány-etap is.
A kerékpárutak bővítéséhez kapcsolódó beruházások részben környezetvédelmi célokat szolgálnak, éppúgy, mint azok a fejlesztések, amelyek eredményeként Szegeden hat városrész 22 utcájában épült új csapadékvíz-elvezető rendszer, Kiskundorozsmán pedig egy víztározó. Ezeknek köszönhetően a hirtelen lezúduló jelentős mennyiségű csapadék könnyebben folyhat le, az extrém időjárás a korábbinál jóval kisebb károkat okozhat a városlakóknak, a tározóban összegyűlő vizet pedig öntözésre is fel lehet majd használni az aszályos időszakokban. A Szeged, belterületi csapadékvíz-elvezetés I. és II. ütem elnevezésű projektre 950 millió forintot biztosított az Európai Unió, ezt 75 millió forint önerővel egészítette ki a Szegedi Csatornamű Társulat.
A projekt keretében Szeged belterületén, a kertvárosi lakóövezetekben összesen mintegy 12 kilométer csapadékvíz-elvezető csatorna épült. A beruházás hat városrészt érintett: Újszegedet, Kiskundorozsmát, Szentmihályt, Tápét, Szőreget és Új-Petőfitelepet. Kiskundorozsma területén épült meg a Bánomkerti víztározó átemelőszivattyúval, hasznos térfogata mintegy 50 ezer köbméter. A létesítmény esős időjárás esetén nagy mennyiségű vizet képes befogadni és megtartani, ami segítheti a várost a klímaváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárási körülmények hatásainak csökkentésében. A klímaváltozásra való felkészüléshez tartozik a tápéi főcsatorna befedése is, ezt 300 millió forintból valósították meg a Muskátli és a Rév utca között. A belterületi csapadékvíz-elvezetési projekt a III. és a IV. ütemmel folytatódik, ezekre nettó 1 milliárd 50 millió forint uniós támogatást nyert az önkormányzat.
Az eddigi beruházások eredményeként az érintett területen élő lakosok életkörülményei jelentősen javultak. Csakúgy, mint annak a projektnek köszönhetően, amely a csapadék mérését és a villámárvizek előrejelzését szolgálja. Ez segítheti az extrém csapadékesemények idején a városlakókat a védekezésben és a helyi döntéshozókat és közműszolgáltatókat a bekövetkező károk enyhítésében. Szegeden tizenegy helyen teszi lehetővé az önkormányzat a programban telepítendő mérőállomások telepítését. Három óvodában – a Kemes és a Garam utcaiban, valamint a Tünde tériben – olyan csapadékvízgyűjtőt is elhelyeznek, amelyben a lezúduló esővizet tárolják. A három köbméteres tartályban összegyűlő vizet öntözésre használhatják az intézmények.
