Rogán Antal ismét hazudott az Együtt 2014 adóterveivel kapcsolatban – írta a választói mozgalom az MTI-nek küldött közleményében a Fidesz-frakcióvezető szerdai sajtótájékoztatóján elhangzottakra válaszul.

„Ha [...] harminc százalékkal csökkentik a lakossági áramárakat, az Elmű-ÉMÁSZ lehúzhatja a rolót.” A nyilatkozat az egyik legnagyobb, külföldi tulajdonban lévő magyar energiaszolgáltató cég elnök asszonyától származik. Álmélkodva dörzsöljük a szemünket. Egyrészt a sokkoló harminc százalék, Lázár államtitkár víziója láttán, másrészt mert sehogy sem értjük: miért csökken az áram ára (s vele a gázé, a vízé), ha a fordítottjához voltunk szokva? S miért is panaszkodna Marie-Theres Thiell, az egyik legmultibb multi hazai vezetője (a tulajdonos a német RWE), ha a „bűnös” energetikai cégek majd belefulladnak a nyereségbe? Olyannyira, hogy a kormány induló kampányát is az ő árcsökkentési buzgalmukra alapozza. Ki fizet a végén? BUJÁK ATTILA írása.

Magyarország – kiszámíthatatlan gazdaságpolitika – címmel közöl írást a német gazdasági és tőzsdei portál, a Godmode-trader.

Bár a nekünk járó uniós agrártámogatási keret a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban valóban nő az előző hét évhez képest, az agrárium az ideihez viszonyítva mégis kevesebb pénzre számíthat. Ennél sokkal nagyobb probléma az egyenlőtlen elosztás: a fő haszonélvezők a nagyvállalkozók, így a támogatások az EU szándékaitól függetlenül nagyban hozzájárulnak az új földesúri rendszer kialakulásához.

A modell nemrég utazott az Egyesült Államok talán legszebb partvidékére, elvileg azért, hogy találkozzon barátnőjével, a tengerentúlon színésznőként kitűnni próbáló Labancz Lillával.

A Citigroup szakértője szerint Orbán Viktor az új MNB-elnök kiválasztása után alighanem a jelenlegi hét helyett 9 fősre bővíti ki a Monetáris Tanácsot, miközben a testület arra készül, hogy olcsó hiteleket pumpáljon a recesszió sújtotta gazdaságba.

A magyar feldolgozóipar bizalmi indexének rendszerváltás óta valaha mért legrosszabb 12 hónapját zárta 2012-ben, és a kilátások is a válság legsötétebb időszakát idézték. A helyzet az utolsó negyedévben sem változott jelentősen, ám reménykedésre okot adó jelek mutatkoznak – derül ki a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. negyedéves feldolgozóipari konjunktúratesztjéből.

Mobilitás tekintetében ellentmondásos volt a munkaerőpiac tavaly a Jobinfo.hu állásszemléző oldal adatai alapján. Míg belföldön egy új álláslehetőség kapcsán nem szívesen költöznek a magyarok, egyre népszerűbbek voltak – különösen 2012 első felében – a külföldi munkát kínáló ajánlatok.

Benedek pápa egyik utolsó intézkedésével ismert német pénzügyi szakembert nevezett ki a Vatikán botrányok övezte bankjának vezetőjévé. Az új bankfőnök, Ernst Freiherr von Freyberg, a Máltai Lovagrend pénztárnoka, lourdes-i zarándoklatok szervezője. Az 54 éves jogászt és erdőbirtokost, aki eddig egy nagy hamburgi hajógyár felügyelőbizottságának elnöke is volt, negyven jelölt közül választották ki a kulcsfontosságú tisztségre.

Sztrájksorozat kezdődött hétfőn a német közszolgálati szférában, a bértárgyalásokon előterjesztett követeléseknek elsőként a tanárok adtak nyomatékot munkabeszüntetéssel Berlinben.

A Financial Times hasábjain a Spiro Sovereign Strategy cég névadó tulajdonosa azt elemzi, hogy miért hánynak fittyet manapság a befektetők a nyilvánvaló kockázatoknak a nemzetközi pénzpiacokon.

Bajnai Gordon nem fogja csökkenteni a nettó minimálbért – közölte ismét az Együtt 2014 választói mozgalom a Fidesz hétfői sajtótájékoztatójára válaszul.

Az unortodox gazdaságpolitika folytatódását ígéri az a reakció, amellyel a Fidesz-kormány a magyar GDP zuhanását fogadta: ahogy Orbán Viktor fogalmazott, minden rendben, óriási sikereket értünk el, csak egy árva mutató gyengébb a többinél. Eközben egyre több tényező utal arra, hogy a recesszió elhúzódásával párhuzamban távolodunk az unió, ezen belül is a régiónk teljesítményének átlagától.

A brüsszeli csúcs után minden tagországban ugyanazt a lemezt teszik föl az állam- és kormányfők: nyertünk! Egyetlen ember sincs, aki elismerné, hogy kevesebb jutott a zsákjába, mint korábban, illetve, hogy a reményei nem teljesedtek be. Kétségtelen: „valamit” mindenki kapott, különben nem született volna vétómentes egyezség a 2014–2020-as költségvetésről, amely unikum. Az unió költségvetése minden korábbi periódusban nőtt, most először csökkent, ha 3 százaléknál nem is többel. A jövő évtől esedékes keretösszeg 960 milliárd euró, nem több, mint a 27 tagország összes jövedelmének egy százaléka, és körülbelül tízszerese a kicsi Magyarország egyévnyi GDP-jének. Semmiség. ACZÉL ENDRE írása.

Túljuthatott mélypontján a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdaságainak aktivitási visszaesése, és valószínűleg már megkezdődött az élénkülés – erre a következtetésre jutottak hétvégi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Eltűnt a hulladék kezelésére szánt uniós pénzek nem lebecsülendő része – állapították meg az EU számvizsgálói: 3300 milliárd forintnyi ­eurót tapsoltak el a tagországok.