Inkább kommunikációs fogás, semmint komoly gazdaságösztönző program a Matolcsy-féle MNB első unortodox intézkedési csomagja. Egyelőre nem világos, hogy visszafogottságát az óvatosság, a piac tesztelésének szándéka vagy a bizonytalanság indokolja, de az biztosnak látszik, hogy a növekedésre nem lesz jelentős hatása, ezért további lépésekre számíthatunk.

A jegybank 2007-ben kinevezett alelnökének a mandátuma csak július 3-án járt volna le, de Matolcsy György szervezeti átalakításai miatt már április 22-i hatállyal lemond. Lemondó levelében komoly veszélyekre figyelmeztet, szerinte az új vezetés a stáb éléről és fontos területekről kulcsembereket távolított el.

Azt gondoltam, engem már Orbán Magyarországán meglepetés nem érhet. Most mégis elállt a szavam, jelzőket sem találok. Az, hogy 2013-ban a gój motorosok (nekem ők kis kezdőbetűsek, még akkor is, ha átváltanak nemzetire) Adj gázt! jelszóval – amelyet a német neonáciktól vettek át – vonulhatnak fel az Élet Menete április 21-i napján, és erre engedélyt is kapnak a hatóságoktól, megdermesztett.

Az euróval szemben nem változott, a svájci frankhoz és a dollárhoz képest pár fillérrel gyengült, a japán jennel szemben pedig árnyalatnyit erősödött a forint a gyér hét végi kereskedésben a nemzetközi devizapiacokon.

A „trojkának” elnevezett alakulat – az euróövezet, az Európai Központi Bank és az IMF – az általa előirányzott, akár aprópénznek is tekinthető összeggel, 10 milliárd euróval kimentette Ciprust, de az utca emberének számára normálisnak mondható feltételek mellett. Az első mentőcsomag ugyanis, amelyet a ciprusi parlament élből leszavazott, a ciprusi önrész (közel hatmilliárd) előteremtéséhez az összes bankbetétes megsarcolását írta elő, szöges ellentétben azzal az euróövezeti előírással, hogy százezer euró alatt minden betét százszázalékos védelmet élvez. Azonban a „trojka” pár nap alatt meggondolta magát: csak a százezernél nagyobb euróbetéttel rendelkező ügyfelek fognak fizetni, ők viszont alighanem sokat. ACZÉL ENDRE írása.

A Matolcsy György által a héten bejelentett olcsó hitellel várhatóan néhány vállalat jól fog járni, de az alapirány aligha fordul meg. A valutatartalék megkurtítását az elemzők problematikusnak tartják, mert előreláthatólag nem tetszik majd a piacoknak – írja a Financial Times. A Die Presse egy most megjelent könyvről számol be, melynek szerzői fasizálódásként értékelik a magyarországi fejleményeket.

A hagyományos nemzetközi fizetőeszközök között nem egyszer fordult már elő, hogy egyik-másik tartósan vagy átmenetileg meggyengült. Megtörtént ez már az amerikai dollárral (USD), de az alig több mint egy évtizede készpénz formájában is megjelent euró (EUR) esetében ma válságjelenségek mutatkoznak. Eközben a „világpénz” minősítésre áhítozó egyéb tekintélyes valuták – fontsterling, svájci frank, japán jen – mellett egyre határozottabban helyet követel magának az orosz rubel (RUB) is. Vajon igazuk van-e azoknak, akik megmosolyogják a rubellel kapcsolatos moszkvai szándékokat, vagy inkább őket fenyegeti egyre inkább a megmosolygás veszélye? A kérdésről nyilatkozott munkatársunknak KEMÉNY LÁSZLÓ politológus professzor, FÁK-szakértő. (Az interjú első része .)

Kacskaringós utat járt be megalakulása óta a Fidesz. A 168 Óra stúdiójában Buják Attila és Nagy Csaba.

Peter Attard Montalto, a londoni Nomura szakértője azt elemzi a Financial Timesban, vajon működőképes-e a magyar jegybank kockázatos, posztmodern növekedésösztönző politikája, amely pluszpénzt igyekszik pumpálni a kereskedelmi bankokba. És hosszabb távon vajon mit jelent a terv a forint számára?

Elemzők szerint az MNB terve nem elegendő a növekedés fellendítésére, de megerősíti azokat a véleményeket, miszerint Matolcsy helyt ad a jegybanknál a kormány növekedésbarát politikájának, amelyet még ő alkotott meg gazdasági miniszterként. Hozzáértők azt hangsúlyozzák, hogy a háromágú terv rövid távon stabilizálhatja a forintot és az állampapírokat, lehetőséget teremt további kamatcsökkentésre, ám a növekedésre nem lesz igazán kihatással.

A Bloomberg hírügynökség által megszólaltatott szakértők úgy reagáltak Cséfalvay Zoltán nyilatkozatára, miszerint Magyarország az idén jó eséllyel kikerülhet az unió túlzott deficit eljárásból, hogy további lépések nélkül nem lehet tartani a 3 %-os deficitcélt.

Tréfás, egyben a kormánypropagandára nagyon jellemző közleményt adott ki ma a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tény: tovább csökkent a már egyébként is mélyponton lévő kiskereskedelmi forgalom. Orbánul ez így hangzik: „A gyorsbecslés alapján elmondható, hogy a kiskereskedelmi eladások alakulásán már érzékelhető a fogyasztói hangulat javuló tendenciája.”

Három intézkedést jelentett be Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács csütörtöki rendkívüli ülése után. Szerinte miután az árstabilitást sikerült elérniük, az MNB a további két feladatára, a pénzügyi stabilitásra és a kormány gazdaságpolitikájának támogatására koncentrálhat. Utóbbi érdekében 0 százalékos kamattal létrehoznak két, egyenként 250 milliárdos hitelkeretet, míg a pénzügyi stabilitást a kéthetes kötvényállomány és a jegybanki devizatartalék csökkentésével segítik. A forint gyengült Matolcsy szavaira.

A Mol igazgatósága a 2012-es üzleti évre várhatóan 46 milliárd forint osztalék kifizetésére tesz javaslatot április 25-i rendes éves közgyűlésen – derül ki a társaság honlapján közzétett dokumentumokból.

Hiába a vártnál kedvezőbb előzetes tavalyi hiányadat, az uniós túlzottdeficit-eljárásnál döntő szempont lehet, milyen eszközökkel érték azt el. A gond éppen ez: olyan, hosszabb távon fenntarthatatlan, a gazdaságot visszafogó intézkedések sora született, amelyek drasztikusan rontják a növekedési kilátásokat, ezáltal törvényszerűen a hiány újratermelődéséhez és további megszorításokhoz vezetnek.

Össztűz zúdult a brit munka- és nyugdíjügyi miniszterre, aki egy rádióinterjúban kijelentette, hogy szerinte heti 53 fontból (19 ezer forintból) ma Nagy-Britanniában meg lehet élni.