Kemény feltételek a Kremlnek

– Magukban az orosz vezetőkben, szakértőkben nem merültek fel kételyek, hogy Moszkva egyáltalán alkalmas-e ilyen világközpont-szerepre?

2010 decemberében hozták nyilvánosságra – az Oroszországi Föderáció Kormánya Pénzügyi Egyetemének égisze alatt – a Ja. M. Mirkina professzor és kollektívája által készített „Oroszország pénzügyi rendszerének középtávú (2010-2015) fejlesztési prognózisa” című, minden részletre kiterjedő hatszáz oldalas elemzést. Ez feltárja, mi kell ahhoz, hogy Moszkva pénzügyi világközpont legyen? Eszerint szükség van: nagyságrendi növekedésre képes teljesítményű gazdaságra; az ország gazdaságának liberális szabályozására; következetes makrogazdasági politikára és stabilan alacsony szintű inflációra. Továbbá értékálló stabil nemzeti valutaként, teljes körű konvertálhatósággal és a nemzetközi elszámolásokban széleskörű alkalmazással rendelkező rubelre; jól fejlett, megbízható és korszerű infrastruktúrával rendelkező pénzpiacra; pénzügyi „gazdaság” meglétére, magasan kvalifikált személyzettel; a részvénytőke tulajdonok átláthatóságára, nyilvánosságára; a gazdasági (adó, vám stb.) jog tökéletesítésére. Szükség van még az idegenrendészeti jog összhangjára a nemzetközi követelményekkel; angol nyelvtudás és a pénzügyi ismeretek elsajátításának biztosítására; szociális biztonság megteremtésére; marketing akciók szervezésére; végül Moszkvának elismertetésére pénzügyi világközpontként.

– Mivel rendelkezik a felsoroltakból jelenleg Moszkva?

– Az Oroszországban működő 1250 pénzügyi szervezet közül több mint hatszáz moszkvai illetőségű. Az ország pénzügyi erőforrásainak több mint 80 százaléka áthalad a fővárosi rendszereken. A vezető orosz tőzsde Moszkvában található. A moszkvai bankközi valutatőzsde a világ első tíz vezető tőzsdéje közé tartozik; itt zajlik az értékpapírok oroszországi piaci forgalmának több mint 80 százaléka, az üzletek 30 százalékát a nem-rezidensek kötik. Moszkvában működik vagy képviselettel rendelkezik minden vezető nemzeti társaság, és itt van minden – az ország bármelyik régiójában működő – jelentős külföldi vállalkozásnak az irányító központja. A legtöbb külföldi nagybank már megjelent Moszkvában, és a főváros, mint a derivatívák – azaz származékos vagy derivatív ügyletek, származtatott ügyletek – forgalmazásának egyik központja, ma a 7-8. helyet foglalja el a világban. Már most is az orosz fővárosnak van a világ fővárosai közül a harmadik legnagyobb költségvetése, amely 2007-ben 40 milliárd dollárt tett ki, s a válság ellenére, azóta is évi mintegy húsz százalékkal növekedett. Jelenleg Moszkvában 10-15 ezer szakember dolgozik a pénzügyi szférában – tapasztalatok szerint a pénzügyi világközpontokban minimum 50-100 ezer szakemberre van szükség. Moszkva területét két és félszeresére növelik, s az új területen épül fel a pénzügyi központ teljes infrastruktúrája.

– Egyáltalán, érdekelt-e a külföld abban, hogy Moszkva pénzügyi világközponttá váljék?

– Orosz elemzők szerint „még közel hasonlóval sem találkozhatunk. Semmilyen pénzügyi folyamatok rajtunk keresztül nem mennek. Senkinek nem vagyunk különösebben a konkurensei. Megvagyunk a mély pénzügyi provincializmusunkban, saját értékpapírjainkkal kereskedünk, s ez nem szoroz és nem oszt. Nem is nagyon engedünk be mást a piacainkra”. Mások szerint: „Moszkvába csupán a spekulánsok hozzák a pénzüket, akiknek legalább a fele a mi offshorosunk”.

A 2010. szeptember 8-i moszkvai nemzetközi tanácskozáson elhangzott egyes vélemények – az EBRD képviseletében Manfred Schepers, a Barclays Capitaltól Hans Joerg Rudloff elnök, a Világbank rezidense Lúcio Vinhas de Souza; az IMF képviselője Odd Per Brekk – megerősítették a házigazdákat. „Ki az az őrült – tették fel a kérdést –, akinek arra van szüksége, hogy Moszkvában koncentrálódjanak a bankok és a speciális pénz-hitel intézmények, amelyek nemzetközi valuta-, hitel- és finanszírozási ügyleteket folytatnak, értékpapírral, arannyal üzletelnek, úgy, ahogyan ezt más világközpontokban is teszik?” Azt is kifejtették, hogy „a külföldiek nem ismerik el Moszkva jogát ahhoz, hogy nemzetközi pénzközpont legyen. Egyeseket rémiszt az esetleges függés az oroszoktól, mások nem hisznek abban, hogy az oroszok képesek erre, sőt nevetségesnek is tartják”. Túlságosan ambiciózus terveknek ítélték. Nagyobb valószínűsége lehet, hogy az orosz főváros regionális pénzügyi központként funkcionáljon. Az orosz gazdaságtól és politikától függő körülmények mellett vannak más, külső akadályozó tényezők is. Az orosz gazdaság – azáltal, hogy hozzáfér a tőke világpiacához – függő helyzetbe került, és ezzel kapcsolatosan megnőtt a rizikó veszélye; folyamatosan spekulációs támadások célkeresztjében áll, ezért állandóan valuta- és másmilyen pénzügyi válság állapotában vergődik, ahonnan 5-10 évente elmenekül a tőke.

– Mindezek ismeretében mi a realitása, hogy Moszkva pénzügyi világközpont lehet?

– Először nézzük az ellene szóló negatívumokat. A legfejlettebb országok pénzpiacaival összevetve az orosz tíz százaléka az amerikainak, húsz a kínainak; huszonöt a japánnak; ötven százaléka a britnek, a franciának és a németnek; kétharmada az EU-nak. A globális versenyképességet tekintve Oroszország a 2007-2008-ban elfoglalt 109. helyről 2009-2010-re visszacsúszott a 119-ikre (133-ból). A Világbank értékelése szerint a „befektetők védelme”, a „vállalkozások feltételei” mutatókat illetően Oroszország lecsúszott a 83-ikról a 93-ik helyre. Minden makrogazdasági mutató – GDP kiegyensúlyozatlan növekedése; magas infláció; magas kamatok; bizonytalanul libikókázó valuta kurzus – alapján Oroszország elmarad még a BRICS partnereitől, nem beszélve a legfejlettebb országokról.

– Mégis, milyen pozitívumok szólnak mellette?

– A világgazdaság erőteljesen és dinamikus gyorsasággal rendeződik át, új szereplők jelennek meg – például a BRICS, Dél-Korea, Venezuela, mások –, akik a tradicionális pénzügyi rendszer átrendeződésében is érdekeltek, új kapcsolatokat keresnek és építenek. A tapasztalatok szerint nem fetisizálhatók a klasszikus mérőszámok: az angol font már régen visszavonhatatlanul elveszítette tartalékvaluta szerepét, ám London továbbra is a világ egyik legkeresettebb pénzügyi központja; Hongkong pedig úgy válik egyre erőteljesebb pénzügyi központtá, hogy a kínai jüan még csak nem is teljes körűen konvertibilis. Moszkva rendelkezik olyan különleges sajátosságokkal, amelyeket ügyesen, kreatívan kihasználva megnövelheti esélyeit a világközponttá válásra.

Mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy feltételezhetően, a határozott politikai ambíciókat szervezési, gazdasági akarattá és cselekvéssé alakítva, 2020-ig Moszkva a legtöbb feltétellel rendelkezni fog ahhoz, hogy a világ öt legfoglalkoztatottabb pénzügyi központjává váljon. A most következő években pedig minimálisan a FÁK, illetve az Oroszország köré kialakuló új integrációk vezető regionális központjának szerepére számíthat.

(Az interjú első része