FT: a Nemzeti Bank leértékelésbe kezd
Peter Attard Montalto, a londoni Nomura szakértője azt elemzi a Financial Timesban, vajon működőképes-e a magyar jegybank kockázatos, posztmodern növekedésösztönző politikája, amely pluszpénzt igyekszik pumpálni a kereskedelmi bankokba. És hosszabb távon vajon mit jelent a terv a forint számára?
Mint írja, az jó, hogy az előzetes félelmekre rácáfolva, a csomag nem annyira nagyszabású, nem tartalmaz mennyiségi könnyítést, és nem is finanszíroz programokat a hátsó ajtón, vagyis az MFB-n keresztül. Ám valószínű, hogy a KKV-programok az év végéig meghosszabbítják, továbbá hogy újabb bejelentések következnek a háztartások adósságairól, valamint a költségvetés megsegítéséről, amint az MNB vezetése kellőképpen berendezkedik új tisztségében.
Azt viszont nem tartja pozitívnak Montalto, hogy hozzányúlnak a devizatartalékokhoz, mert azok szintjét a külföldi kézben lévő nagy adósságrész miatt magasan kellene tartani. Máskülönben fokozódik a sebezhetőség.
Kérdéses azután, hogy bankok beindulnak-e a kölcsönnyújtási lehetőség hírére, mert ők jóval nagyobb, 3-6 %-os marzzsal dolgoznak, és ha az igencsak kockázatos KKV-nak adnak pénzt, az megnöveli a bedőlő hitelek esélyét is. Ráadásul a hivatalos indoklás azt mutatja, hogy a kormány változatlanul elfogult a bankokkal szemben, azt nem is említve, hogy ilyen gyér beruházási környezetben nincs is igazából igény a gazdaság részéről a hitelekre, illetve a bankoknak sincs kedvük kölcsönöket folyósítani, miközben van elég pénzük. És egyelőre nem is lehet számítani a növekedés beindulására, az MNB által várt 0,7 %-os ösztönző hatás túlzottan derűlátó.
Emellett pénzt nyom a piacra, ami rejtett kamatcsökkentésnek felel meg, vagyis középtávon kedvezőtlenül befolyásolja a forint árfolyamát, főleg ha azt nézzük, hogy további lépésekre kell felkészülni. Az azonban egyértelmű, hogy a jegybankot nem zavarja a fizetőeszköz gyengülése. Amiből az következik, hogy a Nemzeti Bank leértékelésbe kezd. És hát az örök kérdés az, hogy rövid- és középtávra szóló intézkedésekkel el lehet-e érni a hosszú távú nagy célt: a hitelezés és a növekedés támogatását.
