Menekülnek a magyar munkavállalók?!
Csúf látlelet érkezett arról, hogy miért menne egyre több magyar inkább külföldre dolgozni.
Öt év alatt megduplázódott azoknak a magyar munkavállalóknak az aránya, akik inkább a külföldön keresnék meg a betevőt. A 2018-as felmérés idején a magyarok mindössze 7 százaléka keresett aktívan külföldi munkát, ez az arány két évvel később már 9 százalék, 2023-ban pedig 15 százalék volt.
Ezzel párhuzamosan a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is megnőtt azok száma, akik virtuálisan vállalnának munkát külföldön: a 2020-as felmérés óta globálisan 57 százalékról 66-ra nőtt, hazánkban pedig a 60 százalékról 67 százalékra azok aránya,
akik hajlandóak távoli munkáltatónál dolgozni – írja közleményében a Profession.
A magyar munkavállalók legfőbb motivációja a pénz
A felmérés szerint a külföldi munkavállalásban gondolkodók legfőbb motivációja a pénzügyi és gazdasági okok. A magyarok 76 százaléka (globálisan 64 százalék) ezt említette elsőként. Szintén a költözés melletti szempont lehet a jobb életminőség, ami miatt a magyarok 72 százaléka (globálisan 55 százalék) menne külföldre dolgozni. Globálisan a válaszadók 55 százaléka, a magyarok 32 százaléka említett karriercélokat, például munkatapasztalat-szerzést. A nemzetközi átlagnál (35 százalék) jóval nagyobb arányban (58 százalék) sorolták fel a magyarok a külföldi munkavállalás indokai között a jobb szociális ellátó- és egészségügyi rendszereket.
A magyar munkavállalók leginkább Ausztriában, Németországban és Svájcban vállalnának munkát
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. március 16., 10:22
Az egész EU egyik legalulfinanszírozottabb egészségügyi-ellátó rendszere a magyar.
Gazdaság
2024. április 16., 10:27
A szolidaritási hozzájárulást arra találták ki, hogy a tehetősebb önkormányzatok adóbevételeinek egy részéből a szegényebb településeket támogassák.
Az első 10 célország között szerepel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Olasz- és Spanyolország, Hollandia, Dánia, valamint Horvátország is. Minden második diákot érdekelne egy külföldi álláslehetőség, a közszférában dolgozóknak a harmada, az IT területen dolgozóknak pedig a negyede dolgozna más országban.
„Bár a magyarok a globális átlagnál kevésbé nyitottak a külföldi munkavállalás iránt, magyar munkaerőpiac szempontjából rossz hír, hogy azok, akik külföldi munkát terveznek döntően a fiatalok és a magasan képzettek közül kerülnek ki” – mondta Kotsis Ádám a BCG partnere. „Szintén kedvezőtlen, hogy a magyarok a terveik szerint 65 százalékban hosszú-, vagy közepesen hosszú időre mennének más országba dolgozni, míg globálisan csak 54 százalék tervezi a külföldi munkát ilyen időtávra” – tette hozzá.
A magyar és a globális válaszok alapján a legtöbben (54 százalék) azért nem mennének külföldre dolgozni, mert nem tudnák magukkal vinni a családtagjaikat, partnerüket. Globálisan 33 százalék, Magyarországon 37 százalék a maradás okaként a szülőhazájához való erős kötődést említette és Magyarországon e két tényező mellett 43 százalék (globálisan 27 százalék) mondta, hogy a maradás oka:
a nyelvtudás hiánya.
„Kutatásunkban rákérdeztünk arra is, hogy mit várnak el a munkáltatójuktól, ha külföldre költöznek álláskeresés céljából. Legnagyobb arányban a lakhatási támogatást jelölték meg a válaszadók itthon (73 százalék) és nemzetközi szinten is (79 százalék). Míg azonban a magyarok a nyelvi támogatást és képzést várják el másodikként (69 százalék), addig a globális minta esetében ez csak a negyedik helyen szerepel a vízum és munkavállalási engedély, illetve a költözési támogatás után” – mondja Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: ALEX HALADA / APA-PICTUREDESK / APA-PICTUREDESK VIA AFP)
